A xeroterm fenyvesek növénytársulástani osztálya az Alpok és a Dinaridák mészkedvelő és neutrofil tűlevelű erdeit foglalja magában.

Termőhelyük, alapkőzetük

Elsősorban száraz, meleg éghajlatú térségeken nőnek sziklás talajokon, főképp a karbonátos kőzeteken. Ezeken a kevéssé kedvező termőhelyi adottságú, viszonylag versenymentes termőhelyeken a viszonylag lassan növő és viszonylag nagy fényigényű fenyőfajok: erdeifenyő (Pinus sylvestris), feketefenyő (Pinus nigra) és a törpefenyő csoport (Pinus mugo agg.)

speciális alkalmazkodásaikkal: mikrofillia, rövid csírázási időszak, tűzrezisztencia

képesek előnybe kerülni más fafajokkal szemben.

Társulásaik főleg a lassan málló, leginkább kioldódó kőzeteket kedvelik (dolomit, mészkő, szerpentinit). A fenyő-nyír korban ilyen jellegű erdők nőhettek a Dunántúli-középhegység dolomitos felszínein. Az osztály karakterfajai közül több jégkori reliktumként maradt fenn a dolomiton növő társulásokban: dolomitsziklagyepek, dolomitsziklaerdők.

Jellegzetesen ilyen reliktum lágyszárúak: terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis), henye boroszlán (Daphne cneorum), lila csenkesz (Festuca amethystina), vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens).

Rendszertani felosztásuk

Az osztálynak Magyarországon egyetlen társulástani rendjét ismerjük: Melegkedvelő fenyvesek (Erico-Pinetalia) I. Horvat 1959

Ez a rend három szüntaxonómiai csoportot foglal magában:

1. Mészkedvelő fenyvesek csoportja (Erico-Pinion). Ebbe a dombságokon és alacsonyhegységekben növő, xeroterm erdei- és feketefenyvesek társulásai tartoznak; ezeket az ország nyugati-délnyugati vidékein találhatjuk meg néhány, kis kiterjedésű, reliktum jellegű folton.

2. Termofil lomblevelű erdők csoportja (Orno-Ostryon); ez a pannon flóratartományban megszokott mezofil tölgyesek és sziklaerdők (Orno-Cotinion) csoportjának (molyhos tölgyesek, xeroterm erdők, xeroterm bokorerdők) alpesi-illír helyettesítője. Magyarországon ez a csoport a jégkorszak utáni meleg időszak zonális erdőtársulásait őrzi többnyire extrazonális formában, a mészkő- és dolomithegyek déli lejtőin.

Jellemző fajai: virágos kőris (Fraxinus ornus), cserszömörce (Cotinus coggygria) bokros koronafürt (Coronilla emerus).

3. A rend harmadik csoportja az Erico-Pinion mugo a szubalpin, xeroterm fenyveseket és vörösfenyves sziklaerdőket foglalja össze; társulásai Magyarországon nem nőnek.

Források

Borhidi Attila, 2007: Magyarország növénytársulásai

Kategória:Magyarország növényvilága Kategória:Erdők