A méltányosságként felfogott igazság John Rawls, amerikai filozófus, államelméleti gondolkodó egyik alapfogalma. A fogalom fontos szerepet kap leghíresebb művében, Az igazságosság elméletében.Bayer József, A politikai gondolkodás története : bevezetés, Bp., 2005. 298. o. Rawls a méltányosságként felfogott igazságosságot a társadalmi igazságosság filozófiai fogalmának olyan újraértelmezésének tartja, mely a korábbiaknál magasabb szinten elvonatkoztatva, általánosítva fogalmazza meg a társadalmi szerződés hagyományos eszmekörét.Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997., 21. o.

A méltányosságként felfogott igazság elvei A méltányosságként felfogott igazság két fő elven alapul, az elveket szigorúan ebben a sorrendben kell alkalmazni egy igazságos államban:

1. Az első elv az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását jelenti, vagyis olyanokat, mint a vallás- és gondolatszabadság, a szólásszabadság. 2. A második elv alapvetően a szociális és gazdasági egyenlőség kérdését vizsgálja. Rawls ezen belül is két fontos szabályt ír elő. Egyrészről azt, hogy igazságosnak olyan elosztás tekinthető, mely a társadalomban mindenki számára előnyös, ugyanakkor olyan pozíciókhoz kötődjön, melyek mindenki előtt nyitva állnak.Stanford Encyclopedia of Philosophy John Rawls szócikke

A méltányosságként felfogott igazságosság a alapvetően úgy foglalható össze, hogy a társadalomban minden értéknek (például a szabadságnak, jövedelemnek, valamint az önbecsülés alapjának) egyenlően kell eloszlania a társadalomban, kivéve, ha az egyenlőtlenség mindenki számára hasznos.Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997., 88. o.

Az alábbi táblázat a gyakorlatban szemlélteti Rawls elképzelését:

A gazdaság alapszerkezete A leghátrányosabb helyzetben lévők Átlagos helyzetben lévők Legjobb helyzetben lévők A 10000 10000 10000 B 12000 15000 20000 C 20000 30000 50000 D 17000 50000 100000Stanford Encyclopedia of Philosophy John Rawls szócikke

Rawls elveit figyelembe véve a javak elosztásánál a C változatot kell választani egy igazságos államban, szemben a javak egyenlőbb elosztásával (A helyzet), a kisebb differenciákkal (B helyzet), vagy a jobb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak lényegesen nagyobb anyagi javakat biztosító D-vel szemben. Utóbbinak elutasítása alapvetően azt jelenti, hogy a gazdagok nem lehetnek az igazságos államban gazdagabbak azáltal, hogy a szegényebbek helyzetét rosszabbá tennék.

Az eredeti helyzet

Rawls igyekszik a méltányosságként felfogott igazságosságot egyfajta társadalmi szerződés keretein belül elhelyezni. Szerinte az igazságosság alapelveire egy jól meghatározott kiinduló állapot alatti megegyezés révén teszünk szert. Ezt a kiindulópontot nevezi eredeti helyzetnek.Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997. 152. o. Az eredeti helyzetben a szereplők a tudatlanság fátyla mögött vannak, nem tudják, mely pozíciót fognak betölteni a leendő társadalomban, milyen értékeket fognak fontosnak tartani.Stanford Encyclopedia of Philosophy Original Position szócikke Rawls szerint ilyen helyzetben a maximin szabályt alkalmaznák, ami alapján azt választanák, ahol a legrosszabb eredménye jobb, mint a többi legrosszabbé, vagyis ebben az esetben a szereplők a méltányosságként felfogott igazságosság elvei szerint választanának a felkínált társadalmak közül.Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., 1997. 192. o.

A méltányosságként felfogott igazságosság elméletének kritikái

Rawls elképzeléseit több oldalról is érték kritikai megjegyzések. Charles Taylor kritikával illeti azt, hogy Rawls az eredeti helyzetet értéksemlegesnek tekinti. Taylor szerint a rawlsi eredeti helyzet ugyanis a liberalizmus alapértékeinek foglalata. Ezentúl támadja a maximin szabály alkalmazását is.Pogonyi Szabolcs, Charles Taylor Rawls-kritikája, Phronesis, 2. évfolyam, 1. szám Robert Nozick ezzel szemben azt bírálja, hogy az igazság rawlsi felfogása mindenképpen az állampolgárok tulajdonhoz való jogának megsértéséhez fog vezetni.Wolff, Jonathan, Robert Nozick: property, justice, and the minimal state, Cambridge, 1997., 31. o.

Jegyzetek

Kategória:Filozófiai fogalmak