Móricz Pál (Hajdúnánás, 1870. október 2. – Budapest, 1936. március 30.) író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja.

Életpályája Apja Móricz Pál (1838–1905) a hajdúnánási függetlenségi és 48-as párt elnöke,id. Móricz Pál gyászjelentése 1905Gyászrovat, Pesti Napló 56. évfolyam 90. szám, 1905. március 31. (adt.arcanum.com) hivatalnok volt. Édesanyja, Daróczi Zsuzsanna korán meghalt, de apjának második felesége (Sebestyén Julianna) is fiaként nevelte. Testvérei: István, Ilona (Brassay Károlyné) és Béla; nagynénje Móricz Cecília Kállay Istvánné.Bökényi Dániel: Debrecen és az Alföld — Emlékezés Kállay Istvánra — Nevelés-oktatási korkép. —; Debreceni Szemle 17. évfolyam 2. szám, 1943. (adt.arcanum.com) Szülei mind nemesi származásúak voltak. Apja az őseitől rámaradt birtokán gazdálkodott, de különféle regáléjövedelmeket is bérelt. Édesanyja a „Nánáson nagyhírű Szakállas Daróczi” családjából származott. Az ő és nevelőanyja, illetve nagyszülei, aztán féltestvérei és azok házastársai révén egy nagy, kiterjedt közösségbe tartozott születése pillanatától kezdve.

Az alsó négy gimnáziumot szülővárosában végezte, utána Debrecenben a kereskedelmi akadémián tanult tovább, majd tanulmányait harmadévesen félbehagyva újságíró lett a Debreczen nevű újságnál. Hamarosan aztán Szegeden (ahol a kezdeti éveiben a legtöbb támogatást, útbaigazítást kapta a jövőjéhez), Aradon működött, majd a századfordulótól újra Debrecenben dolgozott lapszerkesztőként. Miután az 1907. évi országgyűlési választáson nem sikerült mandátumhoz jutnia, a fővárosba költözött és az Egyetértés című lap belső munkatársa lett. 1919-től haláláig a Magyarság szerkesztőségében dolgozott, közben a Hazánk című hetilapot is szerkesztette.

Regényeiben, novelláiban, rövid rajzaiban többnyire a hajdúsági emberek életét, múltját ábrázolta. Megértéssel és szeretettel rajzolta népi alakjait, szomorúan figyelte az átalakuló paraszti életmódot, a Hortobágy változásnak indult világát. Hagyományos, ráérősen részletező stílusban írt; szívesen jegyezte föl a régi történeteket, anekdotákat. A hajdúsági népéletet, szokásokat megörökítő írásai ma már értékes forrásmunkának számítanak. Móricz Pál történetszemlélete semmi esetre sem tudományosan megalapozott, annál inkább érzelmi indítékú.

Írói érdemeire való tekintettel 1916-ban a Petőfi Társaság rendes tagjává választotta.

A háborúban egy ideig a magyar vitézség megnyilatkozását látta, majd pedig katonáink, az ország szenvedéseinek láttán a sajnálat lett úrrá rajta. Értetlenül állt a társadalmi ellentétek, feszültségek, a forradalom igényével, tényével szemben. Nem viselkedett ellenségesen, de nem is lelkesedett. Élete utolsó szakaszában visszavonulva élt Rákosszentmihályon, ahol 1936. március 30-án meghalt.

Munkái Nemcsak azokba a lapokba írt, amelyeknek munkatársa volt, hanem a lehető legszélesebb körben publikált mind a fővárosban, mind a vidéken. Írásai széles körben jelentek meg és ugyanazon írásokat esetleg kis változtatással sokszor csak címcserével több helyen is és végül összegyűjtve, kötetben is megjelentette.

A magyar föld urai. Regény. Szeged, 1898 Nagy Napoleon császár élettörténete; Országos Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1900 (Világ regénytár) 1848-49-diki szabadságharczi csatatörténetek. Öreg honvédek elbeszélései után; Gönczi, Szeged, 1900 (Világ regénytár) II. Rákóczi Ferencz kurucz vezér története; Országos Könyvkiadó, Bp., 1900 Szabad hajdúk. Novellák. Szeged, 1900 A kurtanemesek földjén. Regény. Debrecen, 1901 Ocskay brigadéros az áruló kuruczvezér regényes élettörténete és kalandjai; Thaly Kálmán nyomán; Gönczi, Szeged, 1902 A boglyakemence mellől. Hajdúsági és egyéb alföldi történetek. Debrecen, 1903 Barangolások. Debrecen, 1904 A Kárász uraság kocája. Novellák. Budapest, 1904 A falusi zsidók. Novellák. Debrecen, 1906 Zúg a nádas. Regény. Debrecen, 1909 Pusztuló világ. Elbeszélések a hajduföldről. Budapest, 1912 Régi magyar élet. Novellák. Budapest, 1913 Naplemente. Novellák. Budapest, 1914 A fergetegből. Novellák. Budapest, 1917 Magyar sirató. Novellák. Budapest, 1925 A rejtelmes Alföld. Elbeszélések, rajzok. Budapest, 1926 Magyar sirató. Feljegyzések, történetek a régi magyar életből; szerzői, tahitótfalu : Szerző, 1926 Hortobágyi legendák. Elbeszélések, rajzok, történetek a puszta XIX. századbeli múltjából. Debrecen, 1928 A magyar királyi honvéd. 1868–1918; Athenaeum, Bp., 1929 Ottokár püspök szivárványhídján. Vass József nagyprépost-miniszter élete munkája; szerzői, Bp., 1929 Magyar sirató : öreg kúriáktól a nagy pusztákig / Móricz Pál. Megjelenés:  Budapest : Szerző, . Móricz Pál–Lantos Antal: A régi Szentmihály; Corvin Művelődési Ház, Bp., 2010 (Kertvárosi helytörténeti füzetek) Hortobágyi Dely Mátyás kalandos élete; tan. Bakó Endre; Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Nagymacs, 2016 Emlékezések a Hajdú földről; szerk. Darócziné Bordás Andrea; Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúnánás, 2020 Szabad hajduk; Szalmakalap Citeraegyüttes Egyesület–Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúnánás, 2023 (Móricz Pál válogatott művei)

Jegyzetek

Források

Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Hagyományőrző elbeszélők c. fejezet (Arcanum Kiadó)

Dankó Imre: Móricz Pál (Születésének százéves évfordulójára), Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 21. 10. szám – 1970. (adt.arcanum.com)

További információk Móricz Pál, Rákos Vidéke 36. évfolyam 14. szám, 1936. április 5. Molnár József 1943: Adalékok Móricz Pál hajdúsági író családjának történetéhez. Magyar Családtörténeti Szemle 1943/9

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Hajdúnánásiak Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek