Pakots József (Alvinc, 1877. március 22. – Budapest, Erzsébetváros, 1933. június 12.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 879/1933. folyószáma alatt. író, újságíró, országgyűlési képviselő, 1909-től a Petőfi Társaság tagja.
Pályája Erdélyben, Alvincen született, ahol apja, Pakots György iparos volt, anyja Bardócz Róza. Középiskoláit a dévai főreáliskolában végezte, 1896-tól a budapesti egyetemen jogot hallgatott; ekkor az Egyetemi Lapok szerkesztője volt. A fővárosban először a Nemzet című lap (főszerkesztője Jókai Mór) munkatársa lett. Dolgozott a Hazánk, a Magyarság, a Magyar Hírlap és a Pesti Hírlap című lapoknak. 1909-ben a Petőfi Társaságnak tagja, majd titkára és a Petőfi Múzeumnak igazgatója lett. 1920-ban tagja lett Budapest törvényhatóságának (közgyűlésének), ahol többek között felszólalt a numerus clausus ellen. 1922-ben a monori kerületben országgyűlési képviselővé választották demokrata párti programmal; a következő két ciklusban is mandátumhoz jutott: előbb a budapesti déli kerületben, majd ismét Monoron. Szoros barátság fűzte Vázsonyi Vilmoshoz, a Demokrata Párt elnökéhez.
Egy ideig elnöke volt a Magyarországi Újságírók Egyesületének. Jelentős szerepet játszott az 1932 májusában megalakult Írók Gazdasági Egyesülete létrehozásában, melynek egy évig lehetett elnöke. Agyvérzés okozta váratlan halála miatt 1933. június 12-én a szervezet lillafüredi találkozója félbeszakadt.
Pakots József első elbeszélései az Erdélyi Híradóban jelentek meg. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. Elsősorban prózaíróként volt ismert, de színműveket is írt. Egy ideig művészeti igazgatója volt a Star Filmgyárnak, a vállalat több némafilmjének forgatókönyvét is ő készítette. Filmjei közül a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében fennmaradt A tűz, az Aphrodite, a Leányasszony, A tizennegyedik és néhány rövid töredék.Kurucz Márton et. al. Hangosfilm (enciklopédia, adatbázis): Pakots József. Megtekintve: 2022-03-15
Munkái Legényavatás Novellák. Budapest, 1900 Kossuth Színmű. Városligeti Nyári Színház: 1902 Tévelygő lelkek Dráma. Nemzeti Színház: 1905 A forradalmár Társadalmi dráma. Nemzeti Színház: 1907 Egy karrier története Regény. Budapest, 1908. (Legjobb regénye, a törtető politikusok tükörképe. Alaptétele az örökké időszerű tárgy: hogyan lesz egy jelentéktelen emberből a közélet hatalmas tényezője.) A fiamhoz Versek. Budapest, 1909 Madame Napoleon Regény. Budapest, 1910 Az asszonyok rágalmazója Novellák. Budapest, 1912 Sok asszony, egy férfi Regény. Budapest, 1913 Éjszaka Regény. Budapest, 1914 Egy karriér története Szatirikus vígjáték. Nemzeti Színház: 1914 Bódító akácok Novellák. Budapest, 1915 A bolond ember Regény. Budapest, 1917 Fejedelmi kaland Regény. Budapest, 1918 Az ember, aki útvesztőbe jutott Regény. Budapest, 1928 Magyar máglya Regény. Budapest, 1934 (Tótfalusi Kis Miklós híres magyar nyomdász életének története).
Forgatókönyvek 1918: Leányasszony 1918: Casanova 1918: Aphrodité 1919: Szív tévedései 1920: Tizennegyedik 1920: Hegyek alján 1920: Lengyelvér 1920: Gyermekszív
Jegyzetek
Források
Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Hagyományőrző elbeszélők / Elbeszélők és színműírók c. alfejezet (Arcanum Kiadó) Lengyel László, Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922. A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai. Pakots József. 134–135. oldal Lengyel László, Vidor Gyula (szerk.): Magyar országgyűlési almanach. 1931–1936. Képviselőház. Pakots József. Budapest, 1931. 224–226. oldal Pakots József említései a Nemzeti Filmarchívum (NFI) oldalán.
További információk
Hangosfilm
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1922–1926) Kategória:Országgyűlési képviselők (1926–1931) Kategória:Országgyűlési képviselők (1931–1935) Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek