A nagyfogú fűrészesrája (Pristis microdon) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A nagyfogú fűrészesrája elterjedési területe az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén van, Kelet-Afrikától Pápua Új-Guineáig. A határt északon a Fülöp-szigetek és Vietnám, délen pedig Ausztrália képezi. Meglehet, hogy az Atlanti-óceánban és a Csendes-óceán keleti részén is vannak állományai, de ezek az állományok valószínűleg inkább a Pristis perottetihez és a Pristis pristishez tartoznak. A nagyfogú fűrészesrájáról szóló első leírások, nem adják meg az elterjedési területét, emiatt a nagyfogú fűrészesrája név alatt a legtöbb rendszerező, illetve biológus azt a halat adják meg, amelynek elterjedési területe az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén van. A Pristis nemen belül, ez a hal eltér az atlanti-óceáni Pristis perottetitól és a kelet-csendes-óceáni Pristis zephyreustól.
Megjelenése bélyegkép|250px|balra|Nagyfogú fűrészesrája a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban
Általában 500 centiméter hosszú, de akár 700 centiméteresre is megnőhet. 240-300 centiméteresen számít felnőttnek. Az eddigi legnagyobb kifogott példány 600 kilogrammot nyomott. Ennek az erős testfelépítésű halnak a csőrszerű képződménye, a többi Pristis-fajjal összehasonlítva, rövidebb, de a töve széles. A „csőr” mindkét oldalán 14-22 fog ül. A két utolsó fog közti hely, körülbelül kétszer olyan kicsi, mint az első két fog közti hely. A mellúszói magasan ülnek, a hátúszó előrébb van, mint a farok alatti úszó. A farokúszó alsó nyúlványa eléggé nagy. Testszíne zöldes-szürke vagy aranysárgás-barna; alul krém színű.
Életmódja Ez a trópusi halfaj egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 10 méternél mélyebbre nemigen úszik le. A folyótorkolatokba és a tavakba is beúszik; a fiatal még feljebb hatol. A homokos, iszapos tengerfenéket kedveli. A fenéklakó gerinctelenekkel és rajhalakkal táplálkozik. A „fogazott csőrével” vadászik és védi magát.
Legfeljebb 30 évig él.
Szaporodása A nagyfogú fűrészesrája ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből.
Felhasználása Ennek a halnak, csak kisebb halászati értéke van. A sporthorgászok kedvelik. A hal minden részét lehet hasznosítani: húsát, úszóit, bőrét, porcos részeit; a csőrét a turistáknak adják el. A hal számára a fő veszélyt a véletlen halászata jelenti, amikor is a nagyfogú fűrészesrája gabalyodik azokba a halász hálókba, amelyeket nem neki szántak. Emiatt meglehet, hogy élőhelyének egyes részeiről ki is halt.
Források Pristis microdon Latham, 1794 FishBase Last, P.R. and J.D. Stevens, 1994. Sharks and rays of Australia. CSIRO, Australia. 513 p. EAZA tenyészprogramok áttekintése 2020. október
Kategória:Fűrészesrájafélék Kategória:Halfajok Kategória:Az Indiai-óceán halai Kategória:A Csendes-óceán halai