Az afrikaans nyelv a 17. században alakult ki a holland nyelvből. Az akkori nyelvi állapotoknak megfelelő hangállományt és helyesírást örökölt, mely az évek során némiképp leegyszerűsödött, és a hollandhoz képest egységesebbé vált.
A mai afrikaans helyesírása egyszerűbb és fonetikusabb, mint a mai hollandé. Az átvett idegen szavakat beépítették a nyelvbe, csak néhány, friss kölcsönzés tartotta meg az eredeti helyesírását.
Az ábécé
Az ábécé a következő 21 betűből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Csak idegen eredetű nevekben és szavakban használatosak a c, q, x, z betűk.
A hangsúly A hangsúly általában a szavak első szótagjára esik. A be-, ge-, her-, ont-, ver- igekötők sohasem lehetnek hangsúlyosak. A helyesírás a hangsúlyt nem jelöli. Nyelvtankönyvekben előfordulhat a hangsúly éles ékezettel való jelölése (pl.: belóóf).
A magánhangzók Az afrikaans irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók: +Az afrikaans magánhangzók Elöl képzett Középen képzett Hátul képzett Zárt Félig zárt Félig nyílt Nyílt
Ezeknek a hangoknak megvan a hosszú párjuk is, bár némelyik csak egyes nyelvjárásokban fordul elő.
Mivel az afrikaans helyesírása nem teljesen fonetikus, ezért a fenti hangokat a helyesírás a következő betűkkel írja le:
Betű(k) Hang(ok) Példák a hangsúlyosan nyílt szótagban vader mássalhangókapcsolatok előtt appel egyébként nat hangsúlytalanul szó végén Afrika egyébként aantal aa naam e hangsúlyosan nyílt szótagban ete r előtt werk rd, rs, rt előtt perd egyébként bed hangsúlytalanul se , geskiedenis ê hê ee weet i kind î wîe ie hangsúlyosan nyílt szótagban geskiedenis egyébként diep hangsúlytalanul die o hangsúlyosan nyílt szótagban bome egyébként botte hangsúlytalanul op ô môre oe hangsúlyosan nyílt szótagban moeder r előtt broer egyébként boek hangsúlytalanul Windhoek oo boom u hangsúlyosan nyílt szótagban mure egyébként vurk hangsúlytalanul status uu hangsúlyosan r előtt muur egyébként nuus hangsúlytalanul kultuurlewe
Fontos tudni, hogy a szó végi -ns orrhangúvá teszi az előtte álló magánhangzót: Afrikaans .
Az afrikaans határozatlan névelő (’n) kiejtése .
Kettőshangzók A fent már látott e/ee és o/oo mellett a következő kettőshangzók találhatók az afrikaansban:
Betűk Hangok Példák aai draai ai baie au Australië eeu leeu ei beide eu seun ieu kieue oei boei , de: goeie ooi nooi ou oud ui suiker y vyf
Az au és ieu csak ritkán fordul elő, főleg nevekben és idegen eredetű szavakban.
Fontos tudni, hogy a -djie, -tjie kicsinyítőképzők (és esetlegesen az előttuk álló n előtt) a magánhangzók kettőshangzóvá válnak. Néhány példa erre: maatjie , kindjie , hondjie , putjie stb.
Fontos megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy két olyan betű kerül egymás mellé, ami külön szótagban áll, de formáját tekintve kettőshangzónak olvasható, akkor a második betű fölé tréma kerül: hoë ; ez előfordulhat kettős betűvel jelölt hosszú hangoknál is: breë .
Mássalhangzók +Az afrikaans mássalhangzókbilabiálislabiodentálisdentális/alveolárisposztalveolárispalatálisvelárisglottálisnazálisplozíva affrikáta frikatíva pergőhanglaterálisapproximáns
Ezeket a hangokat az afrikaans helyesírás szerint a következő betűkkel és betűkapcsolatokkal írjuk le:
Betű(k) Hang(ok) Példák b szó végén rib máskor boom c e, i, y előtt idegen eredetű szavakban, nevekben Ceylon máskor idegen eredetű szavakban, nevekben cursus ch mély hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben chaos magas hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben chirurg d szó végén bed máskor dag dj a -djie végződésben oondjie máskor djati f fiets g l/r és e között berge máskor gaan gh csak idegen eredetű szavakban, nevekben gholf h hond j angol eredetű szavakban jellie máskor jonk k kan l lag m man n c , g, k, q előtt bank máskor nael ng sing p pers qu csak idegen eredetű szavakban és nevekben quad r rooi s stem sch szó elején idegen eredetű szavakban, nevekben Schoeman szó(tag) végén idegen eredetű szavakban, nevekben Stellenbosch sj sjaal t tafel tj a -tjie végződésben nartjie máskor tjank v nemzetközi szavakban televisie máskor vis w egy szótagban d, k, s, t után dwaal máskor water x csak idegen szavakban és nevekben található extra z csak idegen szavakban és nevekben található Zoeloe
A kettőzött mássalhangzókat nem ejtjük duplán, akárcsak az angolban vagy a németben: skubbe .
A c, ch, qu, sch, x és z csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben található meg. „Eredeti” afrikaans szavakban helyette rendre k/s, g/sj, kw, sk/s, ks, s áll. Egyetlen kivétel: a -kus végződésű szavak többes száma mindig -ci : akademikus – akademici .
Szó végén sohasem állhat w, ilyenkor mindig lecserélődik f-re, ezért ragozás közben ez a két betű váltja egymást: vyf – vywe.
Források
Kategória:Afrikaans nyelv Kategória:Egyes nyelvek hangtana