Az iterabilitás először Derrida Searle-lel folytatott vitájában bukkan fel, melyet a latin iter ’ismétel’, a szanszkrit itara ’másik, különböző’ szóból származtatható kifejezésből alkot meg.Derrida, Jacques, Marges de la philospohie, Minuit, Paris, 1972, 375. Legegyszerűbben a nem ugyanaz ismétlődéseként, nem ugyanúgy megismétlésként fordítható, melyben egyesül francia répétition és altérité. Evidens módon az aláírás kérdéskörénél találkozunk vele, ahol Derrida Gadamerrel folytatott vitájában a fix tulajdonnévtől elváló aláírás autoritása – legyen szó akár ellenjegyzésről is – éppen abból fakad, hogy soha nem ugyanúgy szembesülünk vele.Derrida Jacques, Countersignature, Paragraph, vol. 27, no. 2 (July 2004), 8. Bár a fogalom a hetvenes évek Derridájánál már jelen van, kulcsfontosságúvá mégis a későbbi, a pszichoanalízisről és az archívumról gondolkodó dekonstruktőr munkásságában válik.
A fogalom előzményei Habár Derrida legkorábbi filozófiai forrásaként Kierkegaard-t nevezhetnénk meg,Kierkegaard, Sören, Az ismétlés, L’Harmattan, Budapest, 2008. és Nietzsche tana az örök visszatérésről is közrejátszhatott a fogalom születésében,Nietzsche Friedrich, A hatalom akarása, Cartaphilus, Bp. 2002, 435−440. legmarkánsabb hatást minden bizonnyal Freud ismétlési kényszere jelentette. A Wiederholnugszwang két fordításban is él a francia nyelvben, az egyik a « compulsion de répétition »,Lacan, Jacques, Le moi dans la theorie de Freud et dans la technique psychanalitique, Seuil, Paris, 1978, 79. a másik az « automatisme de répétition », így Derrida kihasználva mind a kényszer sorsszerűséghez és eseményszerűséghez való kapcsolatát, mind pedig az automatizmus gépi (machine)Vö. Derrida szép tanulmányával a trópusok gépszerű dinamikájáról de Mannál: Derrida, Jacques, Without Alibi, Stanford UP, Stanford (CA), 2002, 71−160. konnotációit alkalmazta életművében. Freudnál az ismétlési kényszerFreud, Sigmund, A halálösztön és az életösztönök, Belső EGÉSZség Kiadó, Bp. 2011, 18−24. a híres fort-da játékmechanizmusában tűnik fel, mely jelenlét és távollét, meglét és hiány dichotómiáját hivatott demonstrálni. Freud tárgyú írásaiban Derrida a nyom (trace) sajátos spacio-temporális viszonyainak bemutatására használta fel. Így a freudi archívum vizsgálatában a jelen véset általi kettéosztottságát az archiválás során múlt (passé) és a jövő (avenir) egymáshoz történő folytonos eltolódásával (a différance egyik jelentése) állítja elő.Derride, Jacques, Az archívum kínzó vágya, Kijárat Kiadó, Bp. 2008, 26. A freudi determinizmusban rejlő véletlenszerűség kalkulálhatatlanságára mutat rá, kísérletet téve a reprezentációnak és a megnevezhetőségnek ellenálló megragadására.Derrida, Jacques, Psyche, Stanford UP, Stanford (CA), 2007, I, 359. Derridánál tehát már nemcsak jelenlét és távollét, hanem sokkal inkább a fogalmilag rögzíthetetlent, az időben egyértelműen nem lehorgonyozhatót képviseli az iterabilitás, és ebben a tekintetben Heidegger hatása is egyértelművé válik, ahogy a différance fogalma Derrida Heidegger olvasatainak eredménye, úgy az iterabilitás mind a léttörténetről (die Seinsgeschichte), mind pedig az egylényegűség és különbözőség kapcsolatáról gondolkodó Heideggernek szólhat hommage-ként.Heidegger, Martin, Identität und Differenz, Klasterman, Frankfurt, 2006.
Rokonfogalmak, a fogalom utóélete Az iterabilitás parallelizmusait megtalálhatjuk a hermeneutikában, így Gadamer totális közvetítése rokonítható vele, ahol egy mű előállítása soha nem ugyanúgy történik meg. A Derrida-tanítványok körében teljesedett ki ontológiai horizontja, így a posztkoloniális gondolkodásban és a feminizmusban a másság elismerése, a norma rögzítésének lehetetlensége áll a középpontban, míg Lacoue-Labarthe és Nancy gondolkodásában az esemény sajátos tulajdonságává vált az iterabilitás. Ez utóbbi a magyarországi traumakutatás és kultúratudományi vizsgálatokban is megjelenik, illetve az olvasás nyújtotta esztétikai tapasztalat megragadhatóságának egyik eminens jelenkori kérdésirányaként is szolgál.Lőrincz Csongor, Az olvasás ismétlése, Kijárat, Bp. 2010, 11−15.
Jegyzetek
Kategória:Filozófiai fogalmak