A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.
Fővárosa Brazíliaváros, és legnagyobb városa São Paulo. 26 állam szövetségéből és egy szövetségi kerületből áll, ami magában foglalja a fővárost. A világ legnagyobb területű és az amerikai kontinens egyetlen olyan országa, ahol a portugál a hivatalos nyelv. A múltjának köszönhetően kulturálisan és etnikailag sokszínű nemzet. A hetedik legnépesebb ország, a katolikus országok között a legnépesebb, továbbá (az USA mögött) a Föld második legnagyobb keresztény nemzete.
Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal), valamint északkeleten, keleten és délkeleten mintegy 7500 kilométer hosszan az Atlanti-óceánnal határos.
Az ország területének jelentős részét fedi le a hatalmas trópusi esőerdőt magában foglaló Amazonas-medence, amely változatos élővilágnak, sokszínű ökológiai rendszernek és kiterjedt természeti erőforrásoknak ad otthont, számos védett élőhelyen. Az egyedülálló környezeti örökség miatt Brazília a 17 legváltozatosabb élővilággal rendelkező ország közül az első helyen áll, és jelentős globális érdeklődés tárgya, mivel az olyan folyamatok által okozott környezetromlás, mint az erdőirtás, közvetlen hatással van az olyan globális problémákra, mint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése.
Brazília regionális és középhatalom. Feltörekvő gazdaságnak és újonnan iparosodott országnak tekintik, ahol viszont jelentős a korrupció, a bűnözés és a társadalmi egyenlőtlenség. A világ egyik legjelentősebb gabonatermelője és legfontosabb kávétermelője.
Az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, G20, BRICS, MERCOSUR, Dél-amerikai Nemzetek Uniója, Amerikai Államok Szervezete, Kereskedelmi Világszervezet, Portugál Nyelvű Országok Közössége.
Etimológia A "Brazília" szó valószínűleg a portugál brazilfa szóból származik, amely egykor a brazil partok mentén bőven nőtt.
A portugál nyelvben a brazilfát pau-brasil-nek nevezik. A tudományos nevét 1785-ben Jean-Baptiste Lamarck adta: Caesalpinia echinata.
A fa vöröses színű festékanyagot tartalmaz. A brasa szó a fából nyerhető festék színét jelenti.
A föld hivatalos portugál neve az eredeti portugál feljegyzésekben a "Szent Kereszt földje" (Terra da Santa Cruz) volt, de az európai tengerészek és kereskedők egyszerűen csak a "Brazil földje" néven nevezték (Terra do Brasil) a brazilfa-kereskedelem miatt. A népszerű elnevezés elhomályosította, és végül kiszorította a hivatalos portugál nevet.
Egyes korai tengerészek a "papagájok földje" néven is nevezték.
Földrajz
Észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország legmagasabb pontja a venezuelai határhoz közel emelkedő Pico da Neblina (2994 m).
A dél-amerikai kontinens keleti, illetve központi részét foglalja el. Felszíne mégsem mutat nagy változatosságot, két tájegysége az Amazonas-medence és a Brazil-felföld. Az Amazonas-medence mintegy 3500 km hosszú és 2000 km széles síkság a Guyanai-hegyvidék és a Brazil-felföld között. A szárazföld belsejében szélesebb, az Amazonas torkolatában szűkül. A Brazil-felföld 2000 méter magasságig kapaszkodó hegyek és fennsíkok, platók rendszere. Magassága a parttól a kontinens belseje felé csökken. Legmagasabb csúcsa a Pico da Bandeira (2884 m).
thumb|670px|Műholdas kép
Vízrajz Leghosszabb folyók: Amazonas – 6992 kmhttps://www.google.com/search?q=amazonas&client=ms-opera-mini&channel=new Paraná – 4700 km Purus – 3300 km São Francisco – 2900 km Araguaia, Tocantins, Rio Negro, Madeira stb.
Az ország nagy kiterjedése és nedves éghajlata következtében bő és kiterjedt folyó- és vízrendszerhálózattal rendelkezik. Brazíliában találhatjuk bolygónk legnagyobb folyóvízrendszerét. 8 folyóvízrendszer található Brazíliában, melyek közül a legfontosabbak: az Amazonas északon, a São Francisco a középső területen és a Paraguay, Uruguay és Paraná rendszerek délen.
Az Amazonas folyó vízgyűjtő területe a világon a legkiterjedtebb. 5 800 000 km²-t ölel fel, melyből 3 904 392 km² a brazil földön található. A vízgyűjtő fő folyója Peruban ered, ahol Vilcanotának, majd Ucaiali-nak, Urubambanak, később pedig Marañonnak nevezik. A brazil határt átlépve a Solimőes nevet kapja, míg a Negro - a „fekete” - folyóval Manaus város közelében össze nem folynak. Ezután az Atlanti óceánba való torkolatig az Amazonas nevet viseli. A forrástól az óceánig 6440 km-en folyik keresztül. Ez a föld legbővebb vizű, legszélesebb folyóvize. Sokan a leghosszabbnak is tartják, mivel a folyó az áradási időszakban az útját még az óceánban is folytatja. Átlagosan 5 km széles és néhány ponton az 50 km szélességet is eléri. Az óceánok évi vízutánpótlásának 20%-át adja. Az Amazonas-medence a benne élő 2500–3000 halfajtával a leggazdagabb a világon.
Éghajlat thumb|210px|Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol nyelvű) Brazília fő éghajlatai Az egyenlítői (Amazonasi régióban), ezt egész évben esős, magas hőmérséklet-átlagok jellemzik (25-27 °C között) Az átmeneti övet vagy szavanna éghajlatot (Közép-Brazília és az északkeleti régió) a magas átlaghőmérséklet (18-28 °C között) és a száraz-nedves évszakok váltakozása jellemzi. A déli régió hűvösebb, mint az ország többi része (átlaghőmérséklet 18 °C, de télen fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet.
Brazíliát nagy kiterjedése, változatos domborzata, váltakozó magasságai és levegő-áramlatai miatt sokszínű éghajlat jellemzi. Az Egyenlítő északon, a Baktérítő a délkeleti régióban szeli át. Így Brazília legnagyobb részén a trópusi éghajlat uralkodik. Itt a meleg és nedves klíma a meghatározó. Az átlagos hőmérséklet az egész országban 20 °C, a hőmérséklet-ingadozás alacsony. A legdélebbi vidékek éghajlata már mérsékelt égövi, itt télen előfordulhat fagy és hó.
Élővilág, természetvédelem thumb|200px|Erdőirtás növénytermesztés vagy legelők számára
Brazíliában található a föld egyik legváltozatosabb növényvilága. Ezt a különböző időjárási, földszerkezeti és domborzati adottságoknak köszönheti. A brazil vegetációt 9 csoportra oszthatjuk: Amazonasi esőerdő, az Atlanti esőerdő, caatinga, pantanal, campos, mata de araucária, mata de cocais, mangue és restinga.
amazonasi esőerdő: kb. 7 millió km² kiterjedésű, Dél-Amerika északi és középső területein elterülő esőerdő. Legnagyobb területe Brazíliában van, bár találhatunk esőerdőt Bolíviában, Kolumbiában, Ecuadorban, Guyanában, Suriname-ban és Venezuelában is. Az Amazonas medencéje Brazília felszínének 58%-át foglalja el. A Földön itt a leggazdagabb, legváltozatosabb az élővilág. Az itt élő fajok pontos száma nem meghatározható. A természettudósok 800 000 és 5 millió közé teszik a megkülönböztethető fajok számát, ez a világon ismert összes faj 15–30%-a. Az amazonasi homokzátonyokat időszakosan ellepik a folyók – ezek az ún. várzeák – és emiatt Brazíliában ezek a legtermékenyebb talajok közé tartoznak. atlanti esőerdő: Brazília Atlanti-óceán menti partjaira volt jellemző ez a növénytakaró. A fajok 50%-a csak itt és sehol máshol nem él meg. Kutatók szerint a trópusi esőerdők között itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az egész világon. Ez a terület a legveszélyeztetettebb a növekvő városiasodás és iparosodás következtében. Mára eredeti területének csupán 7%-án maradt meg, főleg Brazília déli és délkeleti régióiban. thumb|200px|Hercegnővirág fák São Paulóban
Caatinga: Az északkeleti régió félsivatagos területét cserjés növényzet fedi: a Caatinga. Néhány területen fél-lombhullató erdő található. Pantanal, a lapály, a legnagyobb mocsaras terület a világon. 150 000 km²-en terül el Mato Grosso, Mato Grosso do Sul államokban és Paraguayban. Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Kb. 650 madár-, 80 emlős-, 260 hal- és 50 hüllőfaj él itt. Cerrado területe szavanna jellegű tájegység Közép-Brazíliában. Bokrok és alacsony fák jellemzik. Ma a Cerradót a terjeszkedő mezőgazdasági termelés veszélyezteti. A terület fontosabb mezőgazdasági terményei a kukorica, a szójabab, a szőlő, mangó és trópusi gyümölcsök. Camposnak a mezők növényvilágát, a nagy kiterjedésű füves és cserjés területeket nevezik. Brazília déli- és délkeleti részét jellemzi ez a növényzet. Mata de Araucária Brazília déli területén található, s az Araucária (Araucária angustifolia) fajból származó fenyőerdő borítja. Mata de Cocais az Amazonas és Caatinga között terül el, Maranhão, Piauí, és Tocantins államokban. Az Amazonashoz közeli területeken a nedves éghajlatnak köszönhetően a pálmafák igen gyakoriak. Mangue: tavas, mocsaras terület, bokrok és fák borítják. Restinga a brazil tengerpart mentén húzódó homokos területekre jellemző bokrokból, alacsony fákból álló vegetáció.
Nemzeti parkjai Brazília területének 25%-a védett valamilyen formában. Ennek nagyjából fele bennszülött föld (terras indígenas), másik felét vagy a tagállamok, vagy a szövetségi állam nyilvánította védett területté.
Természeti világörökségei
Az UNESCO világörökség-listáján szereplő területek: Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum Atlanti-parti Délkeleti Esőerdő Rezervátumok Brazil atlanti-óceáni szigetek: Fernando de Noronha és Rocas-atoll rezervátumok Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek Chapada dos Veadeiros Nemzeti Park és Emas Nemzeti Park Iguaçu Nemzeti Park Pantanal Természetvédelmi Terület Serra da Capivara Nemzeti Park Aparados da Serra Nemzeti Park Lençóis Maranhenses Nemzeti Park
Környezeti problémák és környezetszennyezés
A környezetvédelmi problémák közé tartozik többek között az erdőirtás, az illegális, vadon élő állatok kereskedelme, az illegális orvvadászat, a talaj eróziója és a bányászati tevékenységek és az emberi települések által okozott vízszennyezés, a vizes élőhelyek leromlása, a növényvédő szerek túlzott használata és a súlyos kőolajszennyezések.
Bár a szemét- és hulladékgyűjtés némileg javul, a legtöbb hulladék általában nem megfelelő hulladéklerakókba kerül.
Az erdőirtás Brazíliában komoly probléma; az országban egykor globális szinten a legmagasabb volt az erdőirtás. A legtöbb erdőirtás a szarvasmarha-tenyésztőktől ered, akik marhalegelőket alakítanak ki az erdő helyén.
1970 óta több mint 600 ezer km²-nyi amazóniai esőerdő pusztult el, és Brazília Amazonas esőerdőjének védett övezeteiben az erdőirtás mértéke több mint 127%-kal nőtt 2000 és 2010 között. A közelmúltban államilag az Amazonas esőerdőjének további irtását támogatták, a brazil fa, hús és szójabab iránti megnövekedett globális kereslet miatt.
Mivel a brazil járművek üzemanyagának körülbelül 40%-a etanolból származik, a légszennyezettség Brazíliában eltér a többi országétól, ahol túlnyomórészt kőolaj- vagy földgázalapú üzemanyagokat használnak. Az acetaldehid, az etanol és esetleg a nitrogén-oxidok légköri koncentrációja magasabb Brazíliában, mint a világ legtöbb más részén, mivel az etanolt használó járműveknek magasabb a kibocsátásuk. São Paulo, Rio de Janeiro és Brazília nagyobb városai jelentős ózonproblémákkal küzdenek, mivel mind az acetaldehid, mind a nitrogén-oxidok jelentős mértékben hozzájárulnak a fotokémiai légszennyezéshez és az ózonképződéshez.
Brazíliában soha nem volt prioritás az alapvető higiénia, és Amazónia jó példa erre. 2020 táján az Amazonas-medence településeinek csak kb. 13%-a rendelkezik szennyvízgyűjtéssel és a régió meglévő szennyvízhálózat tartalmának is csak 21,3%-a megy a szennyvíztisztító telepekre. A szennyvíz zöme tisztítás nélkül közvetlenül a folyókba és patakokba kerül. Brazília száz legnagyobb városa közül Manaus, Santarém, Belém és Macapá az ország húsz legrosszabb közegészségügyi városa között szerepel.