Sőregi János (Kiscigánd, 1892. december 25. – Debrecen, 1982. április 13.) muzeológus, régész, 1936 és 1950 között a Déri Múzeum igazgatója.
Élete Középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol 1910-ben érettségizett, majd jogi tanulmányait megszakítva elvégezte a tiszti iskolát. Négy évet önkéntesként az első világháborúban harcolt, ahonnan 1918-ban szerelt le mint főhadnagy. 1919-ben befejezte jogi tanulmányait, majd szülőfalujában jogászkodott és gazdálkodott három évig. Közben néprajzi anyagokat gyűjtött és írogatott a Pesti Hírlap számára. 1920-ban ismerkedett meg a Bodrogközben kutató Györffy Istvánnal, Ébner (Gönyey) Sándorral, Lajtha Lászlóval és Ecsedi Istvánnal.
1922-ben került Debrecenbe, a Városi Múzeumba Györffy István meghívására. Itt Zoltai Lajos mellett volt díjtalan gyakornok 1932-ig, közben pedig a Tisza István Tudományegyetemen bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd 1924–25-ben a bécsi Collegium Hungaricumban végzett állami ösztöndíjjal régészeti és muzeológiai tanulmányokat. 1927-ben szerzett doktori címet egyetemes történelem, régészet és geográfia tárgykörökből.
1930-ban múzeumőr státuszt nyert, majd Ecsedi István halála után 1936-tól 1950-ig, nyugalomba vonulásáig1950-ben politikai okokból nyugdíjazták. a debreceni Déri Múzeum igazgatója volt.
Munkássága bélyegkép|180px|left|A debreceni Déri Múzeum főkapuja (2008). Szűkebb kutatási szakterülete volt az ős-, illetve a középkori régészet és annak néprajzi vonatkozásai, Debrecen környékén és a Felső-Tisza-vidék mentén. E témakörökben a szakfolyóiratokban számos cikke, tanulmánya jelent meg. Neki tulajdonítható a Déri Múzeum iparművészeti és numizmatikai mentése a második világháború végén, amikor az anyagot nyugatra akarták evakuálni. Az ő irányítása alatt került sor a panyolai tölgyfaépítmény régészeti feltárására, a Debrecen környéki ásatásokra. Az ő nevéhez fűződik a hortobágyi pásztorélet tárgyi emlékeinek gyűjtése és a Pásztormúzeum elődjének kialakítása a hortobágyi csárda épületében. Rendkívül jelentős volt a helytörténeti, néprajzi és tudománytörténeti tevékenysége, de nagy számban írt különböző szaklapokban, természettudományi és főként ornitológiai megfigyeléseiről is.
Munkásságát tekintve apróbb érdekesség, hogy tőle származik az egyik első hiteles és dokumentált Kárpát-medencei tornádóészlelés. A Nábrád község külterületén 1936. augusztus 8-án károkat okozó légörvényt Sőregi 10 fényképpel dokumentálta.Sőregi János: A nábrádi légörvény vagy tornádó; A Debreceni Déri Múzeum évkönyve - 1938. Debrecen, 1940; pp. 92-94
Főbb művei A szkíta-magyar kontinuitás (Karcag, 1927) Méhkas alakú földbe vájt üregek feltárása (Debrecen, 1932) A panyolai tölgyfaépítmény (Debrecen, 1933) A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető (Debrecen, 1935) Ecsedi István (1885-1936) (Debrecen, 1937) A debreceni Thaly-szoba (Debrecen, 1940) Zoltai Lajos (1861-1939) (Debrecen, 1941) Debrecen város Déri Múzeuma és műkincsei (Budapest, 1941) Írások a százéves szabadságharc emlékezetére (Debrecen, 1948) Hajdúsági Halmok (M. Nepper Ibolyával és Zoltai Lajossal, Hajdúböszörmény, 1981) Kék könyv - Ifjúkori napló (Sőregi 1910 és 1914 között íródott fiatalkori naplója, Cigánd 2015)
Emlékezete bélyegkép|250px|Sőregi János bronz mellszobra Cigándon - Czigándy Varga Sándor alkotása, 2013. 2013. augusztus 18-án felavatták Sőregi János bronz mellszobrát Cigándon. A tudós bodrogközi vonatkozású hagyatékát, családja a Cigándi Falumúzeumnak adományozta, melyet a Bodrogközi Múzeumporta róla (és édesapjáról Sőregi Mártonról) elnevezett kiállítási célokat szolgáló épülete a „Sőregi-ház” őriz.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források és irodalom
Taar Ferenc: Emberek, emlékek, történelem (Hajdú-Bihar megyei Napló, 1974. december 22.) Görgey Gábor: Befalazott kincsek (Magyar Nemzet, 1975. febr. 11.) Nyakas László: Sőregi János (Hajdú-Bihari Napló, 1984. május 5.).
Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar numizmatikusok Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:A Debreceni köztemetőben eltemetett személyek