A Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem) Henryk Sienkiewicz egyik leghíresebb történelmi regénye, a Trilógia első része.
A regény két könyvre van osztva, amelyet a kiadók egy-egy kötetben szoktak megjelentetni. Az első könyv 33, a második könyv 29 fejezetből és végszóból áll.
Története és üzenete A regény az 1880-as években jelent meg varsói és krakkói napilapokban (Słowo, illetve Czas).
A Trilógia megírásával a szerző a három részre szakított lengyeleket kívánta lelkileg megerősíteni. A három regény (Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kislovag) nagymértékben formálta a lengyel nemzettudatot megjelenésüket követően és a 20. században is. A Trilógia pozitív hősei lengyel (Skrzetuski, Zagłoba), valamint asszimilálódott ukrán és litván nemesek (Wołodyjowski, Podbipięta, Kmicic); ez a régi (1772-ig fennállt) Rzeczpospolita nemzetközösségi jellegére utal. A Tűzzel-vassal Kelet és Nyugat küzdelmét mutatja be, és az európai modernizáció által kikezdett hagyományos értékeket kívánja erősíteni (istenhit, egyházhűség, nemesség vezető szerepe), emellett a nacionalizmus értékrendjét hirdeti: az egyéni célok, érdekek fölé helyezi a közösség érdekeit. Sienkiewicz e regénye révén az 1918-as újjászületés és a függetlenségi háborúk (1918-1920) egyik szellemi előkészítőjévé vált.
Magyar fordítások A regény Mészáros István szöveghű fordításában, nagy példányszámban jelent meg az 1970-es években. A magyar kiadás azonban rövidített. A csonkítás tendenciózus, és a sienkiewiczi üzenetet gyengíti: a nyugatiak (lengyelek, lengyelhű ukránok és litvánok, általában a katolikusok) pozitív ábrázolása marad ki, a keletiek (Hmelnyickij, Bohun, felkelő kozákok és ukrán jobbágyok) negatív vonásait, tetteit vágták ki a cenzorok. A rövidítés politikailag motiváltnak tűnik, hiszen a felkelő kozákok Oroszországhoz csatlakoztak (későbbi Szovjetunió), a nemesek ellen lázadtak (osztályharc), így felkelésük negatív vetületeiről jobb, ha nem olvasnak a szocialista Magyarországon.
Tűzzel-vassal. Regény, 1-2.; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1915 Tűzzel-vassal. Regény; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; röv. kiad.; Európa, Bp., 1960 Tűzzel-vassal. Regény, 1-2.; ford. Mészáros István; Esély, Bp., 1992
Filmváltozat A rendszerváltás után, 1999-ben Jerzy Hoffman rendezésében - Ogniem i mieczem - megfilmesítették.A film PORT.hu adatlapja
Alkotók rendező: Jerzy Hoffmann író: Henryk Sienkiewicz forgatókönyvíró: Jerzy Hoffmann, Andrzej Krakowski zeneszerző: Krzesimir Debski operatőr: Grzegorz Kedzierski vágó: Cezary Grzesiuk
Szereplők Michał Żebrowski (Jan Skrzetuski) Izabella Scorupco (Helena Kurcewiczówna) Andrzej Seweryn (Jeremi Michał Wiśniowiecki) Krzysztof Kowalewski (Jan Onufry Zagłoba) Wiktor Zborowski (Longinus Podbipięta) Zbigniew Zamachowski (Michał Wołodyjowski) Bohdan Stupka (Bohdan Hmelnickij) Aleksandr Domogarow (Jurko Bohun) Daniel Olbrychski (Tuhaj-bej)
Jegyzetek
Források Henryk Sienkiewicz: A Tűzzel-vassal című regény szövege (1974) MEK Galgóczi Tamás könyvajánlója az Ekultúra oldalán Legeza Ilona könyvismertetője
További információk A regény adatlapja a Molyon A filmváltozat magyar szinkronnal (174 perc)
Kategória:Lengyel regények Kategória:Történelmi regények Kategória:Az 1880-as évek regényei