A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: коми кыв – komi kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik, de Észak-Európában és Észak-Szibériában közvetítőnyelvként is használatban volt (elsősorban a hantik, manysik, nyenyecek között).Dobó Attila: Komiföldi betekintő, 84. oldal Legközelebbi rokona a komi-permják nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 311 600 fő volt (a komi-permják beszélőkkel együtt – 217 316 komi és 94 328 komi-permják volt Oroszországban.)
A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.
A nyelvnek tíz nyelvjárása (Dobó Attilánál 14) van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.
Ábécé A komi leírására először a 14. századi ópermi (abur) írást alkalmazták, melyet Permi Szent István alkotott meg. Ezzel a magyar után a komi nyelvnek van a legidősebb írásbelisége a finnugor nyelvek között.
thumb|center|400px|Az ópermi (abur) írás betűi
Ábécéje: Аа Бб Вв Гг Дд Ее Ёё Жж Зз Ии Іі Йй Кк Лл Мм Нн Оо Ӧӧ Пп Рр Сс Тт Уу Фф Хх Цц Чч Шш Щщ Ъъ Ыы Ьь Ээ Юю Яя
Hangtan A komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngés–zöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.
A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon komi-permják nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.
A permi nyelveket jellemző szó végi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.
A komi mássalhangzók Labiális Dentális Dentális,palatalizált Alveoláris Palato-veláris Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Explozíva Spiráns Affrikáta Nazális Likvida – laterális Likvida – tremuláns
Alaktan Mondattan A mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.
Szókincs thumb|right|350px|Kétnyelvű utcatábla, felül orosz, alul komi felirattal
A komi és az udmurt nyelv közötti eltérések A komi és a legközelebbi rokon nyelve, az udmurt között van néhány szabályos különbség, melynek ismerete megkönnyíti, hogy megértsék a másik nyelvet.
A komi szóbelseji vagy szó végi -v- az udmurtban -l-: komi кыв – udm. кыл "nyelv" komi ныв – udm. ныл "lány" komi ньӧв – udm. ньӧл "nyíl" komi пӧв – udm. пал "fél (db)"
Ez a komi -v- magánhangzóval kezdődő rag előtt -l--lé változik: вӧв – udm. вӧлӧн "ló" – "lóval" тӧв – тӧлӧдз "tél" – "télig"
A komi egy o-zó nyelv, míg az udmurt u-zó: komi овны – udm. улыны "élni" komi морт – udm. мурт "ember" komi лов – udm. лул "lélek"
Az udmurt e és o általában ӧ a komiban: komi мӧлӧт – udm. молот "kalapács" komi тӧв – udm. тол "tél" komi бӧр – udm. бер "hátsó rész"
A komi és a magyar nyelv közötti rokonság Mintegy kétszáz olyan szó van, melyek a közös örökségről árulkodnak a két nyelvben. Bár már több mint 2-3000 éve váltak szét a két nyelv beszélői, a komi nyelv néha még "magyarosnak" hangzik: мунны колӧ – menni kellтӧлын – télenвит пи олӧ – öt fiú élмоньыд корсьӧ – menyed keresi A komi nyelv orosz szókészlete A komi nyelv számos orosz jövevényszót tartalmaz, melyek mellett megtalálhatók azok komi megfelelői is, de ezek a komi alakok általában csak a komi irodalmi szövegekben fordulnak elő, a hétköznapi szóhasználatban régiesnek hatnak. Az orosz любовь "szerelem" szót inkább használják, a komi мусукасьӧм helyett.
Jegyzetek
Források Dobó Attila: Komiföldi Betekintő, In: Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz, 81–89. o., Medicina (Panoráma), 1998 (), 2001 () Nagyezsda Manova: Komi–zürjén nyelvkönyv, Studia uralo-altaica, Szeged, 1998 Nyikolaj Kuznyecov: Komi–magyar szótár, Savaria University Press, Szombathely, 2003 Nanovfszky György (szerk.): Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000,
Külső hivatkozások
Kisebb finnugor nyelvek elektronikus könyvtára – könyvek, szövegek komiul, udmurtul, hantiul stb. Komi nyelvű nyelvtan röviden Komi nyelvtan (4 részes) Komi irodalmi szövegek http://www.nytud.hu/nyk/102/redeimellerend.pdf Rédei Károly: Mellé és alárendelő kötőszavak a zürjénben (cikk)'' A komi irodalomról oroszul komikról http://finnotka.nytud.hu – {komi-permják, komi-zürjén}–{magyar, finn, orosz, angol} szótárak
Kategória:Permi nyelvek Kategória:Természetes nyelvek