(kínai: 宋玉; pinjin: Sung Yu; magyar népszerű: Szung Jü; kb. i. e. 298 - kb. i. e. 222) kínai költő. Az ókori fejedelemség (kb. i. e. 1030–223) legutolsó korszakának kimagasló művésze, tanítványa, akit a hagyományos kínai irodalomtörtének a fu-költészet 賦/赋 megalkotójaként tart számon.
Élete életével kapcsolatban kevés megbízható részlet maradt fent. Szegény családból származott, és kisebb hivatalt viselhetett az uralkodói udvarban. tanítványának először A történetíró feljegyzéseiben, életrajzában nevezi :„Miután meghalt, maradtak ban tanítványai , 唐勒 és 景差, akik valamennyien kedvelték az irodalmat és verseikkel nevet szereztek maguknak; mindnyájan pedig nak, mesterüknek hajlékony verselési módját követték, nem merészelve nyíltan felhánytorgatni dolgokat.”Tőkei Ferenc fordítása, lásd Tőkei 1959, 198., 199. o. halála után (i. e. 278) a 辭賦/辞赋, vagyis az elégiaköltészet legnagyobb mestereként ünnepelték. A későbbi korokban kettejüket gyakorta együtt emlegették 屈宋 néven.
Művei
A Han-dinasztia történeti művének, a nak a fejezete összesen 16 művet tulajdonít neki, de ezek címeit nem tünteti fel. , a elégiái című gyűjtemény összeállítója a Kilenc érvelés ( 九辯/九辩)Magyarul egy rövid részlete olvasható Tellér Gyula műfordításában, lásd KKK 1967, I. kötet, 217., 218. o.A kínai eredeti szöveg angol szószedettel: és A lélek idézése ( 招䰟)Weöres Sándor műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 208-216. o.A kínai eredeti szöveg angol szószedettel: című műveket tulajdonítja neki. E két mű szerepel a elégiáiban is. Ezeken kívül további neki tulajdonított költemények: A szél (Feng fu 風賦/风赋)Weöres Sándor műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 238-240. o. Válasz királyának kérdésére ( 對楚王問/对楚王问)Szerdahelyi István műfordításában lásd, KKK 1967, I. kötet, 241. o. Hogyan szereti a nőket ( 登徒子好色賦/登徒子好色赋)Szerdahelyi István műfordításában (részlet) lásd, KKK 1967, I. kötet, 242., 243. o. A tündér ( 神女賦/神女赋)Szerdahelyi István műfordításában (részlet) lásd, KKK 1967, I. kötet, 243-248. o. ( 高唐賦/高唐赋)Ennek a versének nincs magyar fordítása.
Megjegyzések
Hivatkozások
Források
Magyarul Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967. Tőkei Ferenc: A kínai elégia születése. K'iü Jüan és kora. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959. Tőkei Ferenc – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960.
Idegen nyelven 马积高 - 黄钧: 中国古代文学史 [A klasszikus kínai irodalom története] I-III. 湖南文艺出版社, 1992.
További információk
Kapcsolódó szócikkek Kínai irodalom Kínai költészet Csu elégiái Csü Jüan
Fordítás
Kategória:Ókori kínai költők, írók