Az occidental egy elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista mesterséges nyelv, szerkesztője Edgar Alexei Robert de Wahl (1867–1948), revali (ma: Tallinn) középiskolai tanár.

De Wahl 1909-ben adta ki első tervezetét, az aulit. Ezen továbbdolgozva végül 1922-ben készült el az occidental. Nyelvét a művelt Nyugatnak ajánlotta, ezért első nyelvkönyvei is francia, angol és német nyelven jelentek meg. A második világháború után változott meg a nyelv neve Interlingue-re.

A nyelv folyóirata az 1922-ben indított Kosmoglott volt, amely nevét 1928-tól Cosmoglottára változtatta. A nyelv népszerűsége egészen az 1970-es évek végéig romlott, az Interlingue Union (Interlingue Szövetség) havi folyóiratot adott ki, de más országokban is adtak ki periodikákat. Ezért elmondhatjuk, hogy az occidental is a jelentősebb sikereket elért nyelvtervezetek közé tartozik. Viszont volt egy korszak, amikor az Interlingue beszélőinek száma olyan kicsire csappant, hogy egy ponton beszűntették a Cosmoglotta kiadását. Majd, az internet élesztette újra a nyelvet a 90-es években.

Az occidental betű- és hangrendszere Az occidental ábécéje 26 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

Grafikailag is igyekszik megőrizni a „természetességet”. A betű(kapcsolato)k magyartól eltérő hangertéke a következő: a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében c – e, i, y előtt magyar c, máskor magyar k cc – e, i, y előtt magyar kc, máskor magyar kk ch – magyar cs g – e, i, y előtt magyar zs, máskor magyar g gg – e, i, y előtt magyar dzs, máskor magyar gg gu – magánhangzó előtt magyar gv, máskor magyar gu j – magyar zs ni – magánhangzó előtt magyar ny, máskor magyar ni nu – magánhangzó előtt magyar nv, máskor magyar nu ph – magyar f qu – magyar kv (csak magánhangzó előtt állhat) s – két magánhangzó között magyar z, máskor magyar sz sh – magyar s sch – magyar s t – i + magánhangzó előtt magyar sz, máskor magyar t th – magyar t w – magyar v y – szó elején, magánhangzó mellett magyar j, máskor i zz – magyar cc

Hangsúly: általában az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón; a -bil, -ic, -im, -men, -ul, -um előtti magánhangzón; a többes szám -s jele nem befolyásolja a hangsúlyt; a rendhagyó hangsúlyt ékezet jelöli.

Szóképzés Az internacionalizmusok többsége képződmény. Ezek alapján felállítható de Wahl-szabályok: a szavak egy része statikus és dinamikus szavakra osztható, ennek megkülönböztetése az -ence/-ion képzőpárral oldható meg; a szupinum-szabály: ha a tő magánhangzóra végződik, úgy az utóképző elé egy -t-t kap: fini-t- ha a tő utolsó hangja -d vagy -r, ez -s-re változik: vid- – vis-; curr- – curs- egyébként a tő változatlan: construct-

Az occidentalban annyi képző van, amennyi a különböző internacionális szavakban előfordulhat.

Alaktan Névelő: li (határozott), lu (semleges), un (határozatlan)

Főnév: természetes nemeket végződések jelölik: -o (hímnem), -a (nőnem), -e és -u (elvont főnevek); többes szám: -s alany és tárgyesete azonos; birtokos eset a de li vagy del elöljáróval, a részes eset az a vagy al elöljáróval képződik.

Melléknév és határozószó: fokozás: alapfok: a melléknév középfok: plu (pozitív) – min (negatív); a kötőszó a quam felsőfok: max(im) – minim túlzófok: -issim rendhagyóak: bon – melior – optim mal – pejor – pessim grand – major – pessim micri – minor – minim

Névmások: Személyes névmások: alanyeset: yo, tu, il/ella/it; noi, vu, ili tárgyeset: me, te, le/la/it; nos, vos, les (elöljáróval a tárgyeset áll) Birtokos névmás: egyes: mi, tui, su; nor, vor, lor többes: mis, tuis, sus; nores, vores, lores Általános névmás: on Visszaható névmás: se A többi névmást a nemzetközi formákból alakították ki.

Számnevek: Tőszámnevek: null, un, du, tri, quar, quin, six, sett, ott, nin, deci; cent, mill; duant (20), ...; 456789 = quinantsix mill settcent ottanin Sorszámnév: tőszámnév + -esim: unesim (prim), duesim (secund), ... Törtszámnév: tri settesim (3/7) Szorzószámnév: tőszámnév + -uplic: duplic, ... Gyűjtőszámnév: tőszámnév + -ene: unite, pare, triene, quarene, ...

Ige: Főnévi igenév: -ar, -er, -ir Jelen idő: -a, -e, -i Múlt idő: -at, -et, -it Jövő idő: va + Fn. in. Feltételes mód: vell + Fn. in. Felszólító mód: mey + Fn. in. Szenvedő szerkezet: esser ragozott formája + múlt idő

Elöljárók: a, ad – -ba, -be; -ra, -re; -hoz, -hez, -höz along – hosszában ante – előtt apu – mellett avan – előtt (hely) caus – miatt che – -nál, -nél circum – körül cis – innen con – -val, -vel contra – ellen de – -tól, -től; -ból, -ből desde – óta detra – mögött durante – alatt (idő) ex – -ből, -ből except – kivéve extra – kívül in – -ban, -ben; -ba, -be infra – alul inter – között intra – belül malgre – dacára med – -val, -vel per – -val, -vel (eszköz) por – -ért (cél) pos – után preter – mellette el pri – -ról, -ről pro – miatt (ok) proxim – közel secun – szerint sin – nélkül sub – alatt super – felett sur – -on, -en, -ön til – -ig tra(ns) – át, keresztül ultra – kívül vers – felé vice – helyett ye – határozatlan értelmű

Kötőszók: benque – ámbár, noha ca – vajon e – és ergo – tehát esque – vajon esti – habár ma – de nam – mert o – vagy quam – mint que – hogy si – ha

Szövegminta Si on vole constructer un lingue secun rationalistic principies e ne conform al existent psychic natur homan, on deve unesimli transformar li psychic natur de homes por far possibil li function de un tal lingue.

(Ha racionális elvek és nem a létező emberi természet függvényében akarunk nyelvet szerkeszteni, akkor először át kell alakítani az emberek természetét, hogy lehetővé váljon egy ilyen nyelv működése.)

Könyvek Occidental/Interlingue Radicarium Directiv del Lingue International (Occidental). In 8 lingues. – 178 o. – E. de Wahl – A.-S. „Ühiselu” Trükk. Pikk Uul. 42, Tallinn – 1925

Német Wörterbuch Deutsch-Occidental. Mit einem Vorwort von E. v. Wahl. – 460 o. – Joseph Gär – Occidental-Union – 1928 Occidental, die Weltsprache. Einführung samt Lehrkursus, Lesestücken, Häufigkeitswörterverzeichnis u.a. – E. Pigal Herausgeber – Frankh'sche Verlagshandlung Stuttgart. – 1930 Wörterbuch Occidental-Deutsch und Deutsch-Occidental – 133 o. – A. Matejka – Verlag: Institute Occidental. Chapelle (Vaud) Schweiz – 1945

További információk

Occidental: The International Auxiliary Language OCCIDENTAL Auxlang Communité Cosmoglotta Biblioteca Lingue Auxiliari Interlingue/Occidental

Kategória:Mesterséges nyelvek