A borsóbükköny (Lathyrus clymenum), a lednekeknek az a faja, amelynek alsóbb levélnyelén nincs levéllemez, csak a felsőbbeken. Görögországban hagyományos étel, fava bab néven ismert. Takarmányként is hasznosították, de nagy mennyiségben, kizárólagosan fogyasztva mérgező,USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network (GRIN) - Online Database. National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland. Lathyrus clymenum (28 December 2012) latirizmust okoz. Míg a csicserilednek és a szegletes lednek csak a megtermékenyülés után mérgező, a borsóbükköny mindig,Eugen Fröhner: Lehrbuch der Toxikologie für Tierärzete (1910) - Vergiftung durch Kichererbsen, S. 210. de ez főzéssel enyhíthető.
A következő neveken említik még: Fava Santorinis (fava bab), Arakas, apró szemű csicseriborsó.Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján – „Φάβα Σαντορίνης” (Fava Santorinis)
Leírás A borsóbükköny szárított, hántolt és tört sziklevelei sárgás színűek, lapított korong alakúak, átmérőjük nagyjából 2 mm. Nedvességtartalma maximum 13%, minek köszönhetően nagyon hamar megfő, szénhidrát-, (63%) és fehérjetartalma (20%) pedig igen magas.Fava Santorinis – fava bab (santoinfo.hu)
A teljesen kifejlett növény magassága 20–80 cm. Virágzása: március-május(-június), virágai 16–20 mm-esek. Elsősorban mediterrán területeken nő.Blamey M. & Grey-Wilson C., 1993. Mediterranean Wild Flowers, Harper Collins Publishers, London.
200px|bélyegkép|jobb
Őshonos: Afrikában: Makaronézia: Madeira-szigetek (Portugália), Kanári-szigetek (Spanyolország); Észak-Afrika: Algéria, Líbia, Marokkó, Tunézia. Nyugat-Ázsiában: Törökország Európában: Délkelet-Európa: Albánia, Jugoszlávia, Görögország (Kréta), Olaszország (Szardínia, Szicília); Délnyugat-Európa: Franciaország (Korzika), Portugália , Spanyolország (Baleares)
Fava bab A fava bab növényét, csak Görögországban, Szantorini szigetén és a környező szigeteken termesztik, mivel más hüvelyes termesztése nem gazdaságos és nem lehetséges a sajátos környezet miatt. A fava bab összetételére a kiemelkedően magas fehérjeszázalék és a fokozott szénhidráttartalom jellemző. Fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönhetően a fava bab igen gyorsan fő, és ezen tulajdonságok révén laza állag és édeskés ízhatás jellemzi. Termesztési területe a Görög Köztársaság dél-égei régiójában található Kyklades megye bizonyos szigetein található.
E szigetek közös jellemzője a vulkanikus talaj és a rendkívül sajátos mikroklíma. Az éghajlat jellemzően meleg-száraz, magas a napsütéses napok száma, de erős északi szelek fújnak és a relatív páratartalom éves átlagértéke 71%. Az Athéni Agrártudományi Egyetem növényrendszertani laboratóriumában állapították meg, hogy a növény azonos a borsóbükkönnyel, és hogy a fava babot több mint 3 600 éve folyamatosan termesztik a szigeteken.
Története A fava szó írott forrásban először a Kr. e. 6–5. század fordulóján, Aiszkhülosz egyik elveszett tragédiájának töredékében maradt fenn, ahol igénytelen ételt jelent. E szó és az ismert étel közötti első ismert kapcsolatot a Kr. utáni 2. században élt Dioszkoridésznél találjuk, aki megemlíti, hogy a latinok faba néven ismerik az elkészítéséhez legáltalánosabban használt hüvelyest, a lóbabot (Vicia faba L.). A Kr. u. 6. században Kürillosz említi, hogy pisarion-t, azaz apró szemű csicseriborsót (arakas) használtak a fava készítéséhez, s így irodalmi szövegben először ő utal az ókori görög arakiskosa (apró szemű csicseriborsó) és a „fava” néven ismert étel közötti kapcsolatra. A fava mint Santorini egyik hagyományos terméke a negyedik művelési ágként szerepel egy Kr. u. 1850-ben készült adatösszeírásban, Gennadiosz pedig 1914-ben külön is említi kiváló minőségét, és a fava Santorinis termeléséhez használt növényt „arakas”-ként (csicseriborsó) azonosítja. E kapcsolatra számtalan 20. századi forrásban találunk utalást, de csak Karl Rechingernek sikerül 1943-ban a helyi kultúrát a Lathyrus clymenum L. néven ismert növénnyel azonosítania. A hagyományos helyi elnevezés – az arakas – laboratóriumi azonosítása a Lathyrus clymenum L.-vel a 21. század eredménye: az Athéni Agrártudományi Egyetem növényrendszertani laboratóriumában állapították meg, hogy a növény azonos a Lathyrus clymenum L.-vel.
Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. február 11-én jelent meg az a kérelem, amelyben Görögország kéri a Fava Szantorinisz oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való elismerését. Az elismerésről szóló európai bizottsági határozat 2010. október 8-án jelent meg.A Bizottság 901/2010/EU rendelete ( 2010. október 8. ) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről – Φάβα Σαντορίνης (Fava Santorinis) (OEM)
Jegyzetek
Források Lathyrus clymenum L. Plants of the World Online
Kategória:Lednekek Kategória:Növényfajok Kategória:Európa növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága Kategória:Afrika növényvilága