Dnyipro (ukránul: Дніпро), korábban, 1926-tól 2016-ig Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск, ukránul: Дніпропетровськ), 1926-ig Jekatyerinoszlav (oroszul: Екатеринослав, ukránul: Катеринослав) város Ukrajnában. A fővárostól, Kijevtől délkeletre, az ukránul és oroszul azonos nevű Dnyeper partján fekszik. Ukrajna egyik legnépesebb városa és egyik legjelentősebb ipari központja, a Dnyipropetrovszki terület közigazgatási központja. A város lakossága közel 1 millió fő volt 2020-ban; a városi tanácshoz tartozó településekkel együtt 1,36 millió fő. A hadiipara miatt az 1990-es évekig zárt város volt.
Fekvése A város Ukrajna keleti részén található. Veszélyes geológiai folyamatok összefüggő jelenléte tapasztalható a városban, a talaj löszrétegei rendszeresen árvizeket okoznak. Különösen a folyó jobb oldalára jellemző, hogy a földcsuszamlások hatására az épületek jelentős károkat szenvednek el.
A jobb parti városrész beceneve „a városrész három heggyel”. Ez a terület része a Dnyeper-felföldnek. • Az első hegyen volt egykor Jekatyerinoszlav. Ez a mai Nagorny („a hegy”) és a Tábor (aktuális Gagarin) kerületeket tartalmazta. A második hegyet az elsőtől a Vörös felkelő sugárút választja el. A város nyugati, a déli, illetve központi részén található. Az egykori Új Ekaterynoslavszki kerületként említették: itt húzódik a Kirov sugárút. • A harmadik hegyet és a másodikat a Halászati sugárút határolja, itt vannak a Sljahivka, a Katonák utcák stb. A negyedik domb már a 19–20. században beépült, a Gyógyszeripari sugárút határolja a harmadik hegy felé, régen Nyugat-Jekatyerinoszlav Csecselivka kerülete volt. A Kalinyin és Petrovszki sugárutak határolják. – A nyugati városrész völgyeiben (vízmosásaiban) futnak a város főútjai.
A bal parti városrész a Dnyepermelléki-alföldhöz tartozik. Jellemzői az ipari területek és a Dnyeper menti homokdűnék. Ezen a területen találkozik a Dnyeper folyó és a Szamara folyó. A bal part nyugati kerületében számos tó fekszik. Itt találták meg a maradványait az ókori vízi, ún. elővert cölöpös technológiájú csatornának.
Egyéb folyók a bal parton: Hnilokis, Crimka, Shijanka. Az utóbbi határolja az Irenski szigetet.
A Dnyeperen ebben a városrészben található: az ősi Kolostor, a Svéd, Sertés, Por és a Kodacsek szigetek.
Történelem Lesétálva a Dnyeper-folyóhoz ott a nagy Tarasz Sevcsenko Park (a Dnyeper jobb partján) és Monastirszki sziget. Ez a sziget az egyik legérdekesebb hely a városban. A 9. században a bizánci szerzetesek alapítottak egy kolostort, amely elpusztult a mongol-tatár ostrom során a 13. században. Bár már nem kompakt az "óváros", de még mindig sok fennmaradt épület történelmi jelentőségű. A legtöbben, különösen a templomok, elpusztultak a második világháborúban és Joszif Sztálin rémuralma alatt az 1930-as években.
Elnevezése Jekatyerinoszlav/Katyerinoszlav (1776–1797, 1802–1917, 1918–1926) Novorosszijszk (1797–1802) Szicseszlav (1917–1918, nem hivatalos) Dnyepropetrovszk/Dnyipropetrovszk (1926–2016) Dnyipro (2016 óta)
Jelentései Jekatyerinoszlav (Katalin dicsősége): a várost formálisan megalapító II. Katalin orosz cárnőről lett elnevezve. Novorosszijszk (Újoroszország): az orosz-török háború után orosz kézre jutott területek elnevezése volt Újoroszország, a város a területről kapta rövid ideig használt nevét. Szicseszlav (a szicsek dicsősége): nem hivatalosan használt elnevezés. Dnyipropetrovszk (oroszul Dnyepropetrovszk): a Szovjetunió által alkotott városnév a Dnyeper folyó és az Ukrán SZSZK vezetőjének, Hrihorij Petrovszkij nevének egyesítéséből. Korábban a Krasznodnyeprovszk (Vörös Dnyeper) elnevezés is felmerült, mint a kommunizmusra utaló szimbólum. Dnyipro: a Dnyeper folyó ukrán neve. 2016-ban az úgynevezett dekommunizációs törvény következtében a kommunista Petrovszkij nevét törölni kellett a város nevéből, így az ukrán parlament átnevezte a várost a ma is használatos nevére.Szakítás a szovjet múlttal
Népesség 1782 2 1941800 6 3891853 13 0111887 48 0001897 121 2161910 232 5001920 189 0001926 237 0001939 501 0001943 280 0001959 662 0001970 904 0001979 1 066 0001989 1 178 0001998 1 122 4002005 1 050 0002011 1 007 200
Forráshttp://www.eugene.com.ua Dnepropetrovsk History
Időjárás A Dnyeper folyó tartja az éghajlatot enyhén (nyáron hűt, télen fűt). Az éves átlaghőmérséklet 8,5 °C; a legalacsonyabb a januári (−5,5 °C), a legmagasabb pedig a júliusi (21,3 °C).
Közlekedés Helyi közlekedés A városban a fő tömegközlekedési eszközök a villamosok, buszok, trolibuszok és az iránytaxik (az ún. marsrutkák). Ezen kívül számos taxis cég működik a városban. A kerékpár használata nem jellemző a szegényes kerékpárút-hálózat hiánya és az utak rossz minősége miatt.
A villamosok általában rossz műszaki állapotban vannak, a hálózat krónikus alulfinanszírozásban szenved a szovjet korszak vége óta, sok pálya és más infrastruktúra elavult. A városi önkormányzati utak is hasonló finanszírozási problémákkal szenvednek, mint a villamosok, közülük sok nagyon rossz műszaki állapotban van. Nem ritkák a nagy kátyúk és omladozó felületek a kisebb utakon. A fő utak és autópályák jobb minőségűek. Az utóbbi években a helyzet javult, hála számos új, használt villamosnak, amelyeket a német városoktól (Drezda és Magdeburg) vásároltak. Számos utat, beleértve Schmidt utcát és a Moszkovszka utcát újjáépítették a modern útépítési technikával.
A dnyiprói metró 1995-ben nyílt meg, egy vonalból és hat állomásból áll. A többi állomás építését félbehagyták, amikor a városnak elfogyott a pénze. Ezek közül két elhagyott építkezés van a központi részen, a Marx Károly sugárúton. A két állomás megépítése azért szükséges, hogy a metróhálózat nyereségesen üzemeltethető legyen. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) segítségével a tervek szerint három állomást, a Teatralna, a Centralna és a Muzejna állomásokat 2015-re fejeznék be.
Helyközi és távolsági közlekedés
Elővárosi közlekedés Néhány főbb autóút érinti a várost. A legnépszerűbb autóutak Kijev, Doneck, Harkiv és Zaporizzsja felé tartók. Elkerülőút a városnál részben rendelkezésre áll. 2011-re a város megépítették a déli városi elkerülő utat, amely lehetővé teszi, az átmenő autóforgalom a város központján kívül haladjon. Ez várhatóan mind javítja a levegő minőségét és csökkenti a szállítási a nehéz áruszállító teherautók okozta gondokat, amelyek eddig áthaladtak a város központján.
Légi közlekedés A város repülőtere a Dnyiprói nemzetközi repülőtér, amely a várostól 15 km-re délkeletre található.
Légitársaságok: Aeroszvit (Tel Aviv, Dubai, Batumi, Moszkva-Seremetyjevo, Tbiliszi, Jereván (a Armavia), Kijev, Isztambul, Berlin),- Austrian Airlines (Bécs), Dniproavia/ Днеправиа (Kiev-Borispol, Batumi, Berlin, Bécs, Ivano-Frankivszk (szezonális), Moszkva-Sheremetyevo, Sevastopol (szezonális), Istanbul, Tbilisi, Odessa (március 27), Hurghada, Sharm El-Sheikh, Bodrum, Antalya), - El Al (Tel Aviv), Grúz Nemzeti Légitársaság (Tbilisi), Turkish Airlines (Isztambul-Atatürk), - Transaero Airlines (Moszkva-Domodedovo.)/Трансаэро,- Armavia (Jereván) /, - Aeroflot (Moszkva-Sheremetyevo (az Aerosvit)/Аэрофлот,- Ukraine International Airlines (Kiev) /Международные Авиалинии Украины (Киев),- Juzsmasavia
Vasúti közlekedés A város jelentős vasúti csomópont, a városnak a hazai vasúti úticélok mellett több kelet-európai nagyvárossal van vasúti összeköttetése. Két vasúti főpályaudvara van, a Dnyipropetrovszki főpályaudvar (Dnyipropetrovszk Holovnij) és Déli pályaudvar (Dnyipropetrovszk Pivdennij).
Kijev és Dnyipro között naponta közlekedik a Capital Express gyorsvonat.
Egyéb szolgáltatások közé tartozik a nappali elővárosi vonatok városok és falvak között a környező Dnipropetrovsk területen/oblaszty. A legtöbb távolsági vonatot inkább éjjel érdemes használni, csökkentve a nappali ráfordított órákat.
A városnak vasúti kapcsolata van Kijevvel, Lvivvel, Szimferopollal, Odesszával, Ivano-Frankivszkkel, Truszkaveccel, Doneckkel, Harkivval és több más kisebb ukrán várossal.
Nemzetközi vasúti úticélok: Minszk/Fehéroroszország, Moszkva/Kurszki pályaudvar és Szentpétervár/Vityebszki pályaudvar, Baku - Azerbajdzsán fővárosa, és a bolgár tengerparti üdülőhely Várna.
Közúti közlekedés Távolsági tömegközlekedés:
A legnagyobb autóbusz-állomás Kelet-Ukrajnában a dnyiprói, ahonnan buszjáratok vannak az ország egész területére, beleértve az egyes nemzetközi útvonalakat Oroszország, Lengyelország, Németország, Moldova és Törökország felé. A központi pályaudvar (Dnipro-Holovnyi) a folyó partján, a folyami kikötő közelében található. Az épület a második világháború során elpusztult, utána pedig konstruktivista stílusban lett újjáépítve. Nyáron van lehetőség szárnyashajókkal utazni a Dnyeper folyón, miközben a különböző turista hajók a folyó folyásirányában haladva (Kijev-Herszon-Odessza) gyakran megállnak a városban.
Kultúra Nevezetességek, látnivalók Múzeumok Grigorij Ivanovics Petrovszkij lakásmúzeum (Будинок-музей Петровського Г.І.) Zsovtnya u. 29 Petrovszkij öntöde történet múzeum(Музей історії металургічного з-ду ім. Петровського) Kalinyin sugárút 67. I. V. Bábuskin Nemzeti emlékmúzeum (Народний меморіальний будинок-музей І. В. Бабушкіна) Dnyipropetrovszk régió Önkormányzati múzeuma (Музей історії і розвитку місцевого самоврядування Дніпропетровської області) Önkormányzati múzeum a Dnipropetrovsk régiónak az egyik a hat ágnak Dnipropetrovszki Történeti Múzeumnak, a legfiatalabb múzeum Dnyipropetrovszk régióban. - Történelem : A ház 1905-ben épült mint Jekatyerinoszlavi Kereskedelmi Iskola. Az építész D.S. Skorobogatova. Három emeletes iskola tartozott a legjobb ilyen típusú épületek közé Oroszországban. 1907-ben az iskolát nevezték II. Miklós császárról. - 1920 elején a tartományi végrehajtó bizottság, majd - a végrehajtó bizottság kapja meg. 1932-ben - már Dnipropetrovsk Oblast Végrehajtó Bizottsága - 1935-ben hatalmas tűzvész pusztít. Az építész AL Krasnosel'skii épített két emeletes új épületet ami miatt elveszett eredet felső rész és a belső folyosók átalakultak. - A náci megszállás idején egy német kórház és a katonai részleg volt. 1946 óta a szovjet kormány székhelye. 1978-ban történelmi épületté nyilvánítják.Múzeum területe- több mint 200 m². A design a szoba a művész dolgozott, Yuri Malienko. A kiállítás részei: 1. Zaporozskaja - Keresztény köztársaság. - 2. A városi kormány és vidéki közösségek fejlődése XVIII–XX. sz. 3. „Zemstva” és szerepe a önkormányzat fejlesztéseiben 1860-1917, 4. Sovety Dolgozók képviselőház 1905-1917. - 5. Szovjet munkások, parasztok és katonák 1917-1920. - 6. Szovjet Népi Küldöttek 1921- 1989. Ekaterinoslav tartomány, megye és a Dnyipropetrovszki régióban.- 7. Szovjetek Képviselőháza peresztrojka időszakban 1985-1990. - 8. Szovjet képviselők a független Ukrajna idejénМузей місцевого самоврядування Дніпропетровської області