Chetumal Mexikó Quintana Roo államának fővárosa, Othón P. Blanco község központja. A Karib-tengerből nyíló Chetumali-öböl partján fekvő kikötőváros lakossága (2010-es adat) alig haladta meg a 150 000 főt, ezzel az ország tagállamainak fővárosai közül az egyik legkisebb.
Földrajz Fekvés, domborzat Chetumal Mexikó tagállam-fővárosai közül a legkeletebbi fekvésű. A Chetumali-öböl partján terül el, az állam déli részén, a belize-i határon. Belize-től a Río Hondo, a Yucatán-félsziget legnagyobb folyója választja el. A város területe szinte teljesen sík, a parttól távolabbi területei sem érik el a tengerszint feletti 20 m-es magasságot. Vidékén gyakoriak a kisebb tavak és cenoték, közülük több igazi turistalátványosság. Éghajlat Éghajlata igen forró és csapadékos: a havi átlaghőmérsékletek egész évben 23 és 29 °C vannak és az év minden hónapjában mértek már 35 °C-ot meghaladó forróságot, viszont +7 °C-nál hidegebbet még soha. A csapadék főként a júniustól októberig tartó időszakban nagy mennyiségű: ilyenkor havi 150–200 mm hull.
Népesség Bár Chetumal az egyik legkisebb főváros Mexikóban, lakossága gyorsan növekszik:
ÉvLakosság199094 1581995115 1522000121 6022005136 8252010151 243
Története thumb|jobbra|Payo Enríquez de Rivera püspök, a város első névadója A terület őslakói a maják voltak, akiknek Chactemal szavából származik a mai Chetumal név. Amikor a spanyol hódítók megérkeztek a mai Quintana Roo területére, Francisco de Montejo Alonso Dávilát bízta meg Chactemal leigázásával, aki azonban 1531-ben nem járt sikerrel. Viszont 12 évvel később ugyancsak Montejo megbízásából Gaspar Pacheco is elindult ugyanerre a feladatra vállalkozva: 1544-ben győzedelmeskedett is.
A 19. században a mai Belize területén annyira megnövekedett az angol befolyás, hogy az már a mexikóiak szerint az ő országukat veszélyeztette. Ezért 1898-ban a mexikói kormány megbízásából a ma Chetumali-öbölnek nevezett öbölhöz érkezett Othón Pompeyo Blanco tengernagy, hogy megszervezze a határ védelmét. Ekkor alapították meg a mai Chetumal várost, igaz, akkor még Payo Obispo néven.
Payo Obispo 1915-ben lett az állam fővárosa, azonban 1931 és 1935 között hanyatlásnak indult, mivel a szövetségi kormány területeit felosztotta a közeli közigazgatási egységek között. Ennek visszavonásakor azonban újra a fejlődés útjára lépett a város, ideköltöztek a helyi kormányzati szervek is, majd 1936-ban felvette a végleges Chetumal nevet.
1955-ben a Janet hurrikán szinte teljesen megsemmisítette a várost, de az újjáéledt és azóta is folyamatosan növekszik.
Kultúra, turizmus Műemlékek, emlékművek, múzeumok A Plaza de Bandera téren az 1935-ben épült kormányzati palota mellett található a város leghíresebb emlékműve: egy obeliszk, melyre a mexikói történelem szabadságharcainak hőseinek neveit írták fel. Parque del Renacimiento („Az Újjászületés Parkja”) – a város 100 éves fennállására és a Janet hurrikánra emlékeztető emlékművekkel. Fuente del Manatí („A Manátuszok Kútja”) – A tengerpart közelében álló különleges szoborcsoport négy manátuszt ábrázol. Museo del Ciudad – a városi múzeum 1939-ben épült épületében sokáig iskola működött, a múzeum a városalapítás 100 éves évfordulóján, 1998-ban nyílt meg. 5 állandó kiállítótermében főként történelmi gyűjtemények láthatók, emellett van egy terme, ahol időszakos kiállításokat rendeznek. Centro Cultural de las Bellas Artes – szépművészeti kulturális központ Museo de la Cultura Maya – a maja kultúrát bemutató múzeum, 1994-ben nyílt meg.
Rendezvények 1912 óta minden februárban tartják a hagyományos, igazi idegenforgalmi látványosságnak számító karnevált, május 5-én a város alapítására emlékeznek, míg novemberenként a Karibi Kultúra Nemzetközi Fesztiválját rendezik meg Chetumalban. Októberben a Feria Internacional de la Frontera Sur, vagyis a „Déli Határ Nemzetközi Ünnepe” kerül megrendezésre, december 12-én pedig hagyományos vallásos ünnep a Guadalupei Szűzanya napja.
Jegyzetek
Kategória:Quintana Roo települései Kategória:Mexikói kikötővárosok Kategória:Mexikó tagállamainak fővárosai