A Temes (, vagy Tamiš, ) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén. Folyása A Déli-Kárpátokhoz tartozó Krassó-Szörényi-érchegységben, Karánsebestől 20 km-re délre, Temesfő környékén ered. Keresztülfolyik a Bánságon és Pancsovánál torkollik a Dunába. Hossza 359 km, ebből 241 km Romániában. Vízgyűjtő területe 13 085 km².
300px|bélyegkép|jobbra|A Temes Lugosnál 300px|bélyegkép|jobbra|A Temes Pancsovánál Jelentősebb városok a Temes mentén: Karánsebes, Lugos és Pancsova.
Mellékfolyói a Temesina, a Pogányos és a Berzava.
Az ókorban Tibiscus és Tibisis néven jegyezték.
2005 áprilisában „mesterséges” gátszakadás volt a Temesen, nagy terület és több település került víz alá, így a szerbiai Módos és Káptalanfalva.
Mellékvizek Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):
Nevének eredete Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a folyót ógörögül Τίβισις-nak, latinul Tibisia-nak nevezték. A folyó neve valószínűleg a dák thībh-isjo (magyarul: mocsaras) szóból származik. Az ide érkező délszlávok ezt a dák szót használták Тьміšь (Tamiš) alakban. Ezt vették át a magyarok Temes, a németek Temesch ill. a románok Timiș alakban.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 40. oldal
Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára ill. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint ugyanaz az eredete a Brassó megyében található Tömös folyó, valamint az Alsótömös, Felsőtömös és a Tömösi-szoros vagy Tömösi-hágó elnevezéseknek is.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 42. oldal Egyébként a középkorban és később Tömösvárnak is nevezték Temesvárt, mint ahogy Nagy Lajos király idején a Fekete-tenger partján található Konstancát is Tömösvárnak nevezték a magyarok.
Képek
Jegyzetek
Források Mala Prosvetina Enciklopedija, Harmadik kiadás (1985); Prosveta; Jovan Đ. Marković (1990): Enciklopedijski geografski leksikon Jugoslavije; Svjetlost-Sarajevo;
Kategória:Erdély folyói Kategória:Románia folyói Kategória:Szerbia folyói Kategória:A Duna mellékfolyói