A német irodalom megnevezést általános jelleggel a német nyelvű irodalom megjelölésére használják. Területileg és nyelvileg ezen belül és tőle elhatárolódva létezik a svájci irodalom és osztrák irodalom.
Korszakolása A német irodalom történetének korszakhatárait a német nyelv fejlődésének szakaszaihoz is kötik. 750-1170 kora középkori irodalom 1170-1270 középkori irodalom 1270-1500 késő középkori irodalom 1470-1600 reneszánsz irodalom 1600-1720 barokk irodalom 1720-1785 a felvilágosodás és előzményei irodalma 1740-1780 szentimentalizmus irodalma 1767-1785 Sturm und Drang 1786-1832 klasszicizmus, weimari klasszika 1798-1835 a romantika irodalma 1820-1850 a biedermeier kora 1830-1850 Junges Deutschland és Vormärz
Középkori német irodalom 750-1500 bélyegkép|200px|Walther von der Vogelweide Az ófelnémet (althochdeutsch) korszak a 8-11. századra tehető A merseburgi ráolvasások (Merseburger Zaubersprüche) 750 körül keletkeztek és a 10. században jegyezték fel őket. Germán hősi mondára épült a Hildebrand-ének (Hildebrandslied), a 9. század elejéről. Ószász genezis Ugyancsak germán motívumokat tartalmaz két költői elbeszélés, a Muspilli, illetve a Heliand, már a 10. század termékei.
Az ófelnémet mellett megjelenik a latin nyelvű kultúra és irodalom.
A középfelnémet (mittelhochdeutsch) korszak a 11-13. század időszaka
A keresztes háborúk idején új világkép, új történeti témák merültek fel. A lovagi kultúra elterjedése a Hohenstaufok korára tehető. Fénykorát érte mind a költészet, mind az epika.
1. Német lovagregények és eposzok Az udvari epika Európa-szerte népszerű témaköreit dolgozta fel, merített Artúr király mondaköréből, a Grál – mondákból, a Trisztán-mondából. Elterjedt a verses lovagregény műfaja. De megjelent a lovagvilág bírálata is. Heinrich von Veldeke: Eneit Hartmann von Aue: Erec, Gregorius, A szegény Henrik (Der arme Heinrich), Iwein Wolfram von Eschenbach: Parzival (1200/1210) Gottfried von Strassburg: Trisztán és Izolda (Tristan und Isolde) (1210 körül) A lovagi téma mellett felmerül a germánok és hunok kora a népvándorlás történeteiben. A Nibelung-ének (Nibelungenlied) (1200 körül) a hősi eposzok kimagasló, máig legjelentősebb német példája.
2. Minnesang – udvari költészet
A "Minne"-költészet Provence-ban született, majd az Észak -Francia területek közvetítésével jutott német földre. A trubadúrok német megfelelői a Minnesängerek voltak. Témájuk elsődlegesen a szerelem, az áhított nő szépségének stilizált leírása. A legismertebb alkotók: Der Kürenberger, Dietmar von Aist, Ulrich von Gutenburg, Rudolf von Fenis, Friedrich von Hausen, Hartmann von Aue, Neidhart von Reuenthal. Heinrich von Morungen Reinmar von Hagenau Walther von der Vogelweide (1170 k.-1230 k.): a középkori német költészet legnagyobb alakja.
A kora újfelnémet (frühneuhochdeutsch) korszak a 13-15. század kora
Forradalminak bizonyult a késő középkorban a mozgó betűkel történő könyvnyomtatás. Majd a pergament is helyettesíthették az olcsóbb papírral. Az újkor elején megemlíthető még Johannes von Tepl Der Ackermann aus Böhmen.
Humanizmus, reneszánsz és reformáció irodalma 1470-1600
A 16. századtól a humanista világkép elterjedése, majd a katolikus egyház tekintélyének csökkenése, a reformáció változásokat hozott az irodalomban is. Rotterdami Erasmus (Erasmus von Rotterdam) (1469-1536) a német humanizmus mestere kiterjedt levelezést folytatott Európában. Eszméi széles körben elterjedtek. Martin Luther (1483-1546) mozgalma hozzájárult a nemzeti nyelvű irodalom széles körű kibontakozásához. A Biblia német nyelvű fordítása is az ő nevéhez fűződik. Ulrich von Hutten (1488-1523) a humanista költészet legkiemelkedőbb alakja, ugyancsak németül fordult lázadó hangú verseivel a néphez.
A korszak több népkönyve igen érdekes utóélete mondhat magáénak és évszázadok múltán is befolyásolta az európai művészeteket. Említésre méltó Doktor Faust története.
Barokk irodalma 1600 – 1720 thumb|200px|Grimmelshausen, Marcus Bloß festménye (1641)
1. A barokk líra képviselői: Georg Rodolf Weckherlin (1584-1653), a korai német barokk líra legjelentősebb képviselője Christian Hoffmann von Hoffmannswaldau (1617-1679), Andreas Gryphius (1616-1664): regényeket és drámákat is írt Daniel Casper von Lohenstein (1635-1683): mára ismeretlen de saját korában igen népszerű költő.
2. A barokk prózairodalom: Martin Opitz (1597-1639): Buch von der deutschen Poeterey (1624) című műve az első német nyelvű poétika. Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen (1621/22-1676): a barokk regény mestere, fő műve: Simplicissimus (Der abenteuerliche Simplicissimus)
Felvilágosodás irodalma 1720 – 1785 thumb|200px|Gottfried Wilhelm von Leibniz thumb|200px|Ludovike Simanowiz, Friedrich Schiller (1794) 1. német filozófiai háttere: Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) Immanuel Kant (1724-1804): A tiszta ész kritikájaKant, Immanuel: A tiszta ész kritikája (ford. Kis János; jav. kiad.), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004, (Kritik der reinen Vernunft) (1781)
2. alkotók, fő művek: Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781): esztétikus, kritikus, drámaíró művei közül Miß Sara Sampson (1752), Minna von Barnhelm (1767), Emilia Galotti (1772), Bölcs Náthán (Nathan der Weise) (1779) érdemelnek figyelmet. Neki köszönhető a német polgári szomorújáték és a polgári vígjáték műfaja is. Johann Christoph Gottsched (1700-1766): Versuch einer Critischen Dichtkunst vor die Deutschen (1730) című munkájában az új német irodalom esztétikai követelményeinek megfogalmazójává vált. Christoph Martin Wieland (1733-1813): Agathon (Geschichte des Agathon) (1794) című szatirikus regénye mellett verses elbeszéléseket is alkotott.
3. Sturm und Drang (1767-1785) mozgalom – a német szentimentalizmus.
Nevének kitalálója Friedrich Maximilian Klinger (1752-1831); az egész korszakot egy művének címéről nevezték el. Alapvető jellegzetessége, hogy csak irodalmi irányzat. Hatott a mozgalomra Herder tézise, a népköltészetről mint a kultúra legősibb forrásáról.
Legjelentősebb alkotók és műveik: Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832): Zum Schäkespears-Tag (beszéd, 1771), Sesenheimer Lieder (1770/71), Götz von Berlichingen (1773, dráma), Prométheusz (Prometheus) (1773/77), Ganümédesz (Ganymed) (1774, költemények), Az ifjú Werther szenvedései (Die Leiden des jungen Werthers) (1774, regény) Friedrich Schiller (1759-1805): Haramiák (Die Räuber) (1781, dráma), Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) (1784, dráma) Jakob Michael Reinhold Lenz (1751-1805): Der Hofmeister (1774, dráma), Die Soldaten (1776, dráma) Gottfried August Bürger (1747-94): balladák, Lenore 1773 a Göttinger Hain ("Göttinger Musenalmanach") munkatársai: Johann Heinrich Voss (1751-1826): Homérosz: Odüsszeia és Iliasz fordítása németre és Christoph Heinrich Hölty (1748-1776).
Német klasszicizmus
A weimari klasszika: Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) Friedrich Schiller (1759-1805): drámák: Don Carlos (1787), Wallenstein (1799), Maria Stuart (1800), Wilhelm Tell (1804)
Német romantika irodalma 1798 – 1835 200px|thumb|E. T. A. Hoffmann 200px|thumb|right|Heinrich Heine, 1831 1. Filozófiai háttere: Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (1775-1854)
2. Központjai: A német romantika szellemi centrumai a német egyetemvárosok voltak. Az írók, művészek, filozófusok sokszor neves asszonyok szalonjaiban gyűltek össze, a leghíresebbek: Karoline Schlegel: August Wilhelm Schlegel, majd Schelling felesége Elisabeth (ismert nevén Bettina) von Arnim: Achim von Arnim felesége, Clemens Brentano testvére Rahel Levin és Henriette Herz: akik Berlinben irodalmi szalonokat tartottak fenn.
3. Korszakai:
Több korszakolási lehetőség is létezik: a) Korai romantika – erősen filozofikus, teoretikus (Jena, Berlin) és Kései romantika (Heidelberg) b) Korai romantika – Jena, Hochromantik – Heidelberg, Kései romantika – Berlin
3.1. A korai romantika
3.1.1. Jena alkotói – Jenai romantika
Friedrich von Schlegel (1772-1829): Lucinde (regény 1799) August Wilhelm Schlegel (1767-1845): 1798-1800 az "Athenaeum" kiadása Friedrich Schlegel közreműködésével, a német romantika kezdete. Novalis / Friedrich Leopold von Hardenberg (1772-1801): Költeményei: Himnuszok az éjszakához (Hymnen an die Nacht 1797) versciklus, melyben szerelme halála feletti megrendülését szembeállítja a dolgos nappalok birodalmával, Heinrich von Ofterdingen (regénytöredék 1802), melynek "kék virága" a romantika szimbólumává vált. Ludwig Tieck (1773-1853): A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater – dráma 1797) Wilhelm Heinrich Wackenroder (1773-1798): Theoretische Schriften (1796)
3.1.2. Berlin alkotói – berlini romantika
E. T. A. Hoffmann (1776-1822): Művei: Fantáziadarabok Callot modorában (1814-15), benne: Az arany virágcserép, Szerápioni testvérek (1819-21), Diótörő és egérkirály (1819), Murr kandúr (1820-22). Heinrich von Kleist (1777-1811): Drámái: Amphytrion – komédia, Homburg hercege (Prinz von Homburg), Heilbronni Katica (Kätchen von Heilbronn), Az eltört korsó (Der zerbrochene Krug). Novellája: Kohlhaas Mihály (Michael Kohlhaas).
3.2. A kései romantika (Heidelberg)
Clemens Brentano (1778-1842): költő Achim von Arnim (1781-1831): 1805 Des Knaben Wunderhorn (népdalgyűjtemény), Brentanoval közösen írták Joseph von Eichendorff (1788-1857): versek, Aus dem Leben eines Taugenichts novella (1826). Jakob Grimm (1785-1863) és Wilhelm Grimm (1786-1859): Kinder und Hausmärchen (1812, 1815, 1822), Deutsches Wörterbuch (1854-től, haláluk után folytatták, 1961-ben befejezték) Bettina von Arnim (1785-1859) Adelbert von Chamisso (1781-1838): Schlemihl Péter különös története
3.3. Heinrich Heine (1797-1856): A legnépszerűbb lírikus, a "Buch der Lieder" (1827) nagy hatással volt a romantika korszakára és sok költeményét népdalként tartották számon, mint a leghíresebb "Die Lorelei" címűt. Poézisfelfogása különbözött a romantikusokétól, a valóságot széttöredezettnek látta, kritizálta a valós világot, de nem hitt a poézis mindenhatóságában. Politikai költészetének gyümölcse a "Deutschland, ein Wintermärchen" (1844).
A restauráció időszaka 1815 – 1848 200px|thumb|Franz Grillparzer 1. A Biedermeier Annette von Droste-Hülshoff (1797-1848) Eduard Mörike (1804-1875) Adalbert Stifter (1805-1868) osztrák drámaíró Franz Grillparzer (1791-1872) osztrák drámaíró
2. "Junges Deutschland" Ludwig Börne (1786-1837) Ludolf Wienbarg (1802-1872) Heinrich Laube (1806-1884) Karl Gutzkow (1811-1878)
3. A forradalom előfutárai és a 48-asok Anastasius Grün (1806-1876) Hoffmann von Fallersleben (1798-1847) Robert Eduard Prutz (1816-1872) Franz Dingelstedt (1814-1881) Georg Herwegh (1817-1875) Adolf Grassbrenner (1810-1876) Ferdinand Freiligrath (1810-1876) Nikolaus Lenau (1802-1850) Georg Weerth (1822-1856)
A német realizmus korszaka 1850-1890 thumb|right|200px|Georg Büchner, a realista dráma mestere 1. Filozófiai háttere
Charles Darwin (1809-1882) Ludwig Andreas Feuerbach (1804-1872) Karl Marx (1818-1883)
2. Alkotók és művek
2.1. A realista prózairodalom Theodor Storm (1817-1888): elbeszélések, például az Erdei tó (Immensee), kisregények, például A viharlovas (Der Schimmelreiter) Gottfried Keller (1819-1890): A zöld Henrik (Der grüne Heinrich) – regény, novellák Theodor Fontane (1819-1898): Effi Briest – regény, Der Stechlin, Irrungen Wirrungen, Frau Jenny Treibel Wilhelm Raabe (1831-1910) "Der Hungerpastor"
2.2. A realista drámairodalom Friedrich Hebbel (1813-1863): Maria Magdalena Georg Büchner (1813-1837): Danton halála (Dantons Tod), Woyzeck
A német naturalizmus irodalma 1880-1900 right|thumb|200px|Gerhart Hauptmann
A naturalizmus drámairodalma