jobbra|250px|bélyegkép|Szerbia 1184-ben Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.
Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:
Ráczország, más néven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának. Bosznia, más néven Ráma volt a második legnagyobb állam. Hum, vagy más néven Zachumlje. Később Magyarország része lett. Zéta, más néven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek. Travunija Pagania, később Dalmácia része lett.
Kora középkori uralkodók (660 körül – 1167)
Kuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:
UralkodóHatalmon voltMegjegyzések<center>Szerbia kora középkori zsupánjai Szvevlád <center>660–679 Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett. Szelimir <center>679–680 Mitikus személy. Vladin <center>680–700 Mitikus személy. Ratimir <center>700–730 Mitikus személy. Viseszláv <center>730–780 Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk. Radoszláv <center>780–822 Viseszláv fia volt. Proszigoj <center>822–836 Radoszláv gyermeke.<center>A Vlasztimir-ház zsupánjai Vlasztimir <center>825–860 Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is. Mutimir <center>860–891 Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg. Prvoszláv <center>891–892 Mutimir fia. Petar Gojniković <center>892–917 Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg. Pavle Branović <center>917–921 Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan. Zaharije Pribisavljević <center>921–924 Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra. Bolgár uralom 924-927 között Časlav Klonimirović <center>927–950 Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól.Bizánci uralom 950-1035<center>A Vojiszláv-ház királyai Montenegróban István<small>†1052 <center>1035–1052 A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte. Mihály<small>†1081 <center>1052–1081 Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki. Konstantin Bodin<small>†1108 <center>1081–1102 Mihály fia. Dobroszláv<small>†1102 <center>1102 Dinasztikus harc tört ki uralma alatt. Kočapar<small>†1114 <center>1101–1114 Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak. Vladimir<small>†1114 <center>1103–1114 Trónharcokat vívott Kočapar ellen. György<small>†1118 <center>1114–1118 Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg.Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani.<center>Az Uroš-ház zsupánjai Vukan<small>†1118 <center>1080–1118 A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett. I. Uroš<small>†1140 <center>1118–1140 Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét. II. Uroš<small>†1162 <center>1140–1162 Elűzte Ráczország trónjáról elődjét. Desa<small>†1166 <center>1162–1166 Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét. Tihomir<small>†1167 <center>1166–1167 Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt.
Nemanjić-dinasztia (1166–1371) Bővebben: Nemanyicsok
UralkodóÉletterminusaUralkodása kezdeteUralkodása végeUralkodóházaMegjegyzésPortré<center>Nemanja István<small>Szerbia nagyzsupánja <center>1113 körül–1199. február 13.(86 éves kora körül) <center>1166 <center>1196 <center>Nemanyicsok <center>A középkori egységes szerb állam egyesítője és függetlenségének kivívója, később szentté avatták <center>60px|<center>Nemanjics István<small>Szerbia nagyzsupánja majd királya <center>1167 körül–1228. szeptember 24.(61 éves kora körül) <center>1196 <center>1228 <center>Nemanyicsok <center>Nemanja István és Anastasija fia, 1217-ben királlyá koronáztatta magát <center>60px|<center>Radoszláv István<small>Szerbia királya <center>1192 körül–1235 után <center>1228 <center>1234 <center>Nemanyicsok <center>Nemanjics István király és Angelosz Eudoxia fia, politikája miatt elüldözték <center>60px|<center>István Ulászló<small>Szerbia királya <center>1195 körül–1264 után <center>1234 <center>1243 <center>Nemanyicsok <center>Radoszláv István király testvére, megfosztották a tróntól <center>60px|<center>I. István Uroš<small>Szerbia királya <center>1223 körül–1277. május 1.(55 éves kora körül) <center>1243 <center>1276 <center>Nemanyicsok <center>Nemanjics István király és Anna Dandolo fia, Radoszláv István és István Ulászló féltestvére <center>60px|<center>Dragutin István<small>Szerbia királya <center>1252 körül–1316. március 12.(55 éves kora körül) <center>1276 <center>1282 <center>Nemanyicsok <center>I. István Uroš király és Jelena királyné fia, a Szerémség királya (1282–1316) <center>60px|<center>István Milutin<small>Szerbia királya <center>1253 körül–1321. október 29.(68 éves kora körül) <center>1282 <center>1321. október 29. <center>Nemanyicsok <center>Dragutin István király testvére, fivére lemondatása révén jutott a trónra <center>60px|<center>István Decsanszki<small>Szerbia királya <center>1276 körül–1331. november 11.(46 éves kora körül) <center>1321. október 29. <center>1331. szeptember 8. <center>Nemanyicsok <center>István Milutin király fia, saját fia fellázadt ellene, börtönbe vetette, majd megfojtatta <center>60px|<center>István Dusán<small>Szerbia királya, majd cárja <center>1308. július 26.–1355. december 20.(47 évesen) <center>1331. szeptember 8. <center>1355. december 20. <center>Nemanyicsok <center>István Decsanszki király és Bulgáriai Szmilecs Theodóra királyné fia, 1346-ban cárrá koronáztatta magát<center>60px|<center>V. István Uroš<small>Szerbia cárja <center>1336 körül– 1371. december 4.(35 éves kora körül) <center>1355. december 20. <center>1371. december 4. <center>Nemanyicsok <center>István Dusán király és Bulgáriai Ilona királyné fia, 1346-tól apja társuralkodója <center>60px|
Lazarević-dinasztia (1371–1427)
UralkodóÉletterminusaUralkodása kezdeteUralkodása végeUralkodóházaMegjegyzésPortré<center>Lázár Hrbeljanovics<small>Szerbia cárja <center>1329 körül–1389. június 28.(60 éves kora körül) <center>1371 decembere <center>1389. június 28. <center>Lazarevicsek <center>Pribac Hrbeljanovics fia, az első rigómezei csatában vesztette életét <center>60px|<center>Lazarevics István<small>Szerbia despotája <center>1377 körül–1427. július 19.(50 éves kora körül) <center>1389. június 28. <center>1427. július 19. <center>Lazarevicsek <center>Lázár Hrbeljanovics cár és Nemanjić Milica fia, az apja halálát követően több részre szakadt ország központi részének desotája <center>60px|
Branković-dinasztia (1427–59)
UralkodóÉletterminusaUralkodása kezdeteUralkodása végeUralkodóházaMegjegyzésPortré<center>Brankovics György<small>Szerbia despotája <center>1377 körül–1456. december 24.(79 éves kora körül) <center>1427 júliusa <center>1456. december 24. <center>Brankovicsok <center>Lazarevics István unokaöccse, Vuk Brankovics és Mara Lazarevics fia, nagybátyja halála után vette át a kormányzást <center>60px|<center>Brankovics Lázár<small>Szerbia despotája <center>1421 körül–1458. január 20.(38 éves kora körül) <center>1456. december 24. <center>1458. január 20. <center>Brankovicsok <center>Brankovics György és Irene Kantakouzene fia <center>60px|<center>Brankovics István<small>Szerbia despotája <center>1417 körül–1476. október 9.(60 éves kora körül) <center>1458. január 20. <center>1459. március 21. <center>Brankovicsok <center>Brankovics Lázár testvére, Hunyadi Mátyás magyar király és Tomašević István bosnyák király megfosztották hatalmától <center>50px|
Kotromanić-dinasztia (1459)
UralkodóÉletterminusaUralkodása kezdeteUralkodása végeUralkodóházaMegjegyzésPortré<center>Tomašević István<small>Szerbia despotája <center>1438 körül–1463. június 5.(25 éves kora körül) <center>1459. április 1. <center>1459. június 20. <center>Kotromanicsok <center>Brankovics Lázár veje, István Tamás bosnyák király és Vojača királyné fia, egyben az utolsó bosnyák király (1461–63) <center>60px|
Obrenović-ház (1815–42)
UralkodóÉletterminusaUralkodása kezdeteUralkodása végeUralkodóházaMegjegyzésPortré<center>Miloš Obrenović<small>Szerbia fejedelme <center>1780. március 18.–1860. szeptember 26.(80 évesen) <center>1817. november 17. <center>1839. június 25. <center>Obrenovicsok <center>Teodor Mihailović és Višnja Urošević fia, a második szerb felkelés vezetője, majd az új állam első fejedelme <center>60px|<center>Milan Obrenović<small>Szerbia fejedelme <center>1819. október 21.–1839. július 8.(19 évesen) <center>1839. június 25. <center>1839. július 8. <center>Obrenovicsok <center>Miloš Obrenović és Ljubica Vukomanović fia, apja lemondott javára ám egy hónapon belül elhunyt <center>60px|<center>Mihajlo Obrenović<small>Szerbia fejedelme <center>1823. szeptember 16.–1868. június 10.(44 évesen) <center>1839. július 8. <center>1842. szeptember 16. <center>Obrenovicsok <center>Milan Obrenović testvére, fivére halálát követően lett fejedelem, ám egy felkelés okán szeműzetésbe kényszerült <center>60px|
Karađorđević-ház (1842–58) Bővebben: Karagyorgyevicsek
UralkodóÉletterminusaUralkodása kezdeteUralkodása végeUralkodóházaMegjegyzésPortré<center>Aleksandar Karađorđević<small>Szerbia fejedelme <center>1806. október 11.–1885. május 3.(78 évesen) <center>1842. szeptember 14. <center>1858. december 23. <center>Karagyorgyevicsek <center>Petrović Đorđe Karađorđe és Jelena Petrović fia, Mihajlo távozása után választották fejedelemmé <center>60px|
Obrenović-ház (1858–1903)