Hertnek () község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése Bártfától 10 km-re délre fekszik.
Története balra|bélyegkép|150px|Hertnek pecsétje 1787-ből 1351-ben említik először.
16. századi reneszánsz udvarházát gróf Forgách Simon nagy költséggel kastéllyá alakította át, 1598-ban már így említik. A kastély uradalmi központ és a család kedvelt tartózkodási helye volt. Később az anhalti herceg tulajdona lett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HERTNEK. Hernknektből származott, elegyes tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Bártfához 1 mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával, és jeles kertyével ékes, határja nem igen termékeny, erdeje nagy, mellyből zsindelyeket tsinálnak lakosai, réttye, legelője van.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hertnek, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bártfához délre 1 mfldnyire, az eperjesi postautban, 750 kath., 5 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. Gyönyörű fenyves erdő. Zsindelykészités. F. u. gr. Forgács; s feje egy uradalomnak.”
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 800, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 981 lakosából 955 szlovák volt.
2011-ben 1042 lakosából 984 szlovák.
Néprajza A faluban több gabonatartó is fennmaradt fatörzsből, míg másutt ez ritkaságszámba megy.NM F 118860; Csilléry Klára: Gabonatartó fatörzsből
Nevezetességei Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1612-ben gróf Forgách Zsigmond építtette.
Híres emberek Itt hunyt el 1598. szeptember 24-én gróf Forgách Simon királyi főpohárnokmester, dunántúli főkapitány.
Jegyzetek
További információk Községinfó Hertnek Szlovákia térképén E-obce.sk
Hertnek Kategória:Sáros vármegye települései