A Korana folyó Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén, a Kulpa jobb oldali mellékfolyója. Hossza 134,2 km, vízgyűjtő területe 2595 km². A folyó a Duna vízrendszeréhez tartozik; vize a Kulpán és a Száván keresztül a Fekete-tengerbe jut.
A név eredete a szakirodalomban nem teljesen tisztázott.
Leírása A Korana a Plitvicei-tavak vidékén formálódik; forrásvidéke összefügg a tórendszerrel, valamint a Bijela rijeka, a Crna rijeka, a Rječica és a Plitvica vízfolyásaival. A felső szakasz karsztos területen fekszik, ahol a mészkő alapkőzet és a hosszú időn át zajló travertínképződés természetes gátakat, tavakat és vízeséseket hozott létre.
A Plitvicei-tavak közül a legalacsonyabban fekvő tó, a Novakovića Brod után a víz a Sastavci-vízesésen át zúdul le; ez a pont tekinthető a Korana kezdetének. A folyó ezután kanyonszerű völgyben halad tovább; számos helyen magas mészkőfalak között folyik, a felső szakaszon pedig barlangok is kialakultak.
A Plitvicei-tavak térségének elhagyása után a Korana mintegy 25 km hosszan államhatárt alkot Horvátország és Bosznia-Hercegovina között, majd ismét Horvátország területén fordul észak, illetve északnyugat felé. Szluinnál torkollik bele a Slunjčica, amely a Rastoke nevű városrészben 23 vízesésből álló rendszeren keresztül ömlik a Koranába; ezek magassága 22 és 25 m közötti. Később, Károlyváros közelében bal felől a Mrežnica is beleömlik, végül maga a Korana is itt torkollik a Kulpába.
Hidrológiája és természeti viszonyai A Korana tipikus karsztfolyó, felső szakasza szorosan kapcsolódik a Plitvicei-tavak hidrológiai rendszeréhez, amelyet a világörökség részévé nyilvánítottak a tufagátak képződésének kivételes folyamata miatt. A víz tisztaságának megőrzése kulcsfontosságú a travertínképződés fennmaradása szempontjából.
A korszerű szakirodalom a Plitvicei-tavak rendszerét 16 lépcsőzetesen elhelyezkedő tó együttesként írja le, amelyek körülbelül 9 km hosszan, mintegy 162 m szintkülönbséggel helyezkednek el; e rendszer végén kezdődik a Korana önálló folyása. A tufagátak növekedése és eróziója közvetlenül befolyásolja a vízszinteket, a vízhozamot, a rendszer vízveszteségeit és a felső víztestek morfológiáját.
A nemzeti park hivatalos ismertetése szerint a tórendszer egy egykori folyóvölgyben alakult ki a tufagátak növekedésének következtében, és ezek a gátak ma is aktívan formálják a tavak és vízesések képét. A felső Korana-szakaszon és a Plitvicei-tavaknál alacsony vízállás idején a víz egy része a karsztos altalajba szivárog.
A főbb mellékfolyók közé tartozik balról a Slunjčica és a Mrežnica, jobbról pedig a Radonja. A folyó halállománya gazdag; az enciklopédiai forrás többek között a pisztrángot, a lipent, a csukát, a pontyot, a jászt és a sügért említi.
A 2009 és 2012 között végzett malakológiai kutatás során a Koranában 33 vízi puhatestűfajt mutattak ki, ami a folyó nagy biológiai sokféleségére utal. Ugyanez a tanulmány a folyó nagy részét viszonylag természetes állapotúnak írja le; ettől elsősorban néhány duzzasztó és a károlyvárosi rövid szakasz tér el.
Jelentősége A Korana a Kordun történeti-földrajzi régió egyik meghatározó természeti eleme. Völgye és a hozzá kapcsolódó tájképi elemek különösen a Plitvicei-tavak, Szluin és Rastoke térségében jelentős természeti, turisztikai és kulturális értéket képviselnek. A folyó szerepe a nemzeti park szempontjából nem korlátozódik a felszíni lefolyásra: a karsztos és tufaképző folyamatok fenntartásában is meghatározó.
A Slunjčica és a Korana összefolyásánál fekvő Rastoke vízeséseiről és hagyományos malmairól ismert; az épületek kőalapokra emelt fa felépítményei a táj kultúrtörténeti jelentőségét is növelik. Az alsó szakaszon, Károlyvárosnál a folyó rekreációs szerepet is betölt; a városi turisztikai anyagok a Korana-partot és a Foginovo folyófürdőt a nyári szabadidő eltöltésének fontos helyszíneként említik.
Jegyzetek
Galéria
Források
Fordítás
Kategória:Horvátország folyói Kategória:Bosznia-Hercegovina folyói