bélyegkép|500px|Ökológiai lábnyom országonként
Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
Az ökológiai lábnyom analízise Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban.
Minden emberi tevékenység használ földterületeket vagy halászati területeket. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, és hat tényezőből tevődik össze:
Karbonlábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. Legelő lábnyoma: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges. Erdő lábnyoma: Az éves rönkfa-, papíralapanyag-, faáru- és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület. Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték. Szántó lábnyoma: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye. Beépített területek lábnyoma: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága.
Az ökológiai lábnyom nagysága és változása bélyegkép|400px|A HDI és az ökológiai lábnyom nagysága országonként
1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.
A tíz legnagyobb ökológiai lábnyomú ország 2004-es adatok szerint: Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha Egyesült Arab Emírségek: 8,97 ha Kanada: 8,56 ha Norvégia: 8,17 ha Új-Zéland: 8,13 ha Kuvait: 8,01 ha Svédország: 7,95 ha Ausztrália: 7,09 ha Finnország: 7,00 ha Franciaország: 5,74 ha A legkisebb ökológiai lábnyomú országok 2004-es adatok szerint: Costa Rica: 1,91 ha Azerbajdzsán: 1,91 ha Panama: 1,89 ha Gabon: 1,87 ha Irán: 1,85 ha Ecuador: 1,77 ha Szíria: 1,74 ha India: 0,76 ha Angola: 0,76 ha Örményország: 0,75 ha Pakisztán: 0,67 ha Etiópia: 0,67 haTadzsikisztán: 0,65 ha Burundi: 0,63 ha Kongó: 0,62 ha Haiti: 0,62 ha Nepál: 0,57 ha Mozambik: 0,56 ha Banglades: 0,50 ha
Az ökológiai lábnyom térségenként:
A táblázatban láthatjuk az egyes földrészek ökológiai lábnyomát és a biológiai kapacitását, amely a rendelkezésre álló földterület nagyságát jelenti. Az ökológiai hiány pedig a két terület különbsége. Megállapítható, hogy napjainkban már csak Afrika használ kevesebb területet, mint ami a rendelkezésére áll.
Térség Ökológiai lábnyom (ha) Biológiai kapacitás (ha) Ökológiai hiány (ha) Afrika 1,331,73-0,4 Ázsia, Csendes-óceáni térség 1,781,110,67 Észak-Amerika 11,76,25,5 Kelet-Európa 4,93,11,7 Nyugat-Európa 6,32,93,4 Világ 2,852,180,67
Az ökológiai lábnyom mérete személyenként
Egy személy ökológiai lábnyomának nagysága az életkörülményeitől is függ. Egyénileg változik, elsősorban az élet-színvonallal arányos, az egyén által fogyasztott élelmiszerekkel, közlekedési móddal, és a használt lakás fajlagos adatával arányos (m2/fő).
Kritika Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy nem alkalmas az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak).
Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban.
Jegyzetek
Irodalom William E. Rees – Mathis Wackernagel: Ökológiai lábnyomunk (Föld Napja Alapítvány, 2001) Chambers, N., Simmons, C. and Wackernagel, M. 2000. Sharing Nature's Interest: ecological footprints as an indicator of sustainability. Earthscan, London (lásd http://www.ecologicalfootprint.com ) WWF: Living Planet Report, 2010
Szakcikkek: Czékus Mihály: Mekkora az ökológiai lábnyom?, Logisztikai híradó, 2011. (21. évf.) 1. sz. 18, 23. oldal Ökológiai lábnyom kiszámítása Ausztriában, Agrár Európa , 2011. (15. évf.) Március/1. sz. 18-19. oldal Győr és az ökológiai lábnyom, Erdészeti lapok, 2011. (146. évf.) 5. sz. 137. oldal Kocsis Tamás: "Hajózni muszáj!" A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései, Közgazdasági szemle, 2010. (57. évf.) 6. sz. 536-554. oldal Kölcsei Tamás: Az ökológiai lábnyom - agrárszemmel, Természet világa : természettudományi közlöny, 2010. (141. évf.) 3. sz. 135-136. oldal Fenntarthatóság - az ökológiai (szén) lábnyom csökkentése, Bőr- és cipőtechnika, -piac : műszaki-tudományos-kereskedelmi folyóirat, 2010. (60. évf.) 2. sz. 48-49. oldal Molnár Attila: Ökológiai lábnyom, a kivett és az intenzív agrárterületek tényleges területfoglalása Magyarországon, A puszta, 2009. 24. évf. 136-144. oldal Szerényi Gábor: Az ökológiai lábnyom, Természetbúvár, 2009. (64. évf.) 1. sz. 26-27. oldal Nádudvari Zoltán: Az ökológiai lábnyom alapján becsült környezeti járadék, az erőforrások gazdasági mutatója, Műszaki információ. Környezetvédelem, 2008. 10. sz. 18-27. oldal Pappné Vancsó Judit: Az ökológiai lábnyom: a fenntartható fejlődés mérőeszköze, Földrajzi közlemények, 2004. (128. (52.) köt.) 1-4. sz. 73-87. oldal
További információk Global Footprint Network Redefining Progress – (angol) Kvíz a saját ökológiai lábnyomod kiszámításához] Követ.hu - Ökológiai lábnyom számítása (magyar nyelven) nyelven Kötháló - Ökológiai lábnyom számítása (magyar nyelven) glia.hu - Ökológiai lábnyom számítása (magyar nyelven) Ökoábnyom a sulinet oldalán Big Picture TV Videóklip Matthis Wackernagelről, az ökológiailábnyom-analízis egyik megalkotójáról Dr. Szigeti Cecília: Győr ökológiai lábnyoma (MEK) Dr. Szigeti Cecília: Kínai ökológiai lábnyom (MEK) Levegő Klub video: Zöldrefestés
Kapcsolódó szócikkek Ökoturizmus Happy Planet Index Kulturális lábnyom
Kategória:Ökológia Kategória:Fenntartható fejlődés