Veszprém városrészei

bélyegkép|300px|Veszprém városrészei

Veszprém városrészeinek elkülönítését és elnevezését a városi önkormányzat által 1997-ben elfogadott, A településrész-nevekről, a közterület-nevekről, egyéb utcanevekről és a házszámozásról szóló helyi rendelet szabályozta. Eszerint Veszprém 14 városrészből és 11 „városrésznek nem minősülő területi egységből” áll.Az elnevezéseket felvezető szöveg némiképp pontatlan, mivel a városrésznek nem minősülő területek egy része valamelyik városrészen belül (szubvárosrész), mások pedig a városrészeken kívül eső közigazgatási területen helyezkednek el

Történeti áttekintés

A városrészek némelyike 1997-ben új, korábban nem használt nevet kapott, ilyen például a Bakonyalja, az Egyetemváros vagy az Iparváros; más elnevezések azonban, mint a Jeruzsálemhegy vagy a Veszprémvölgy, több évszázados múltra tekintenek vissza.

A középkor végi Veszprém a váron kívül hat városrészből állt. Ez a felosztás onnan eredt, hogy a városrészek (szegek) korábban önálló települések voltak. A szegek a török időkben teljesen elpusztultak, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. Részletesebb leírásért lásd: Veszprém középkori városrészei.

Név Elhelyezkedés Szentmargitszeg a Temetőhegy délnyugati lejtője Szentkatalinszeg a Benedek-hegytől nyugatra és északra eső terület,a mai Margit-romok környéke Szenttamásszeg a mai Dózsaváros középső és déli része Sárszeg a Benedek-hegytől keletre eső terület a Séd partján Szentivánszeg Buhim-völgy és a Cserhát északnyugati része Szentmiklósszeg a mai Egyetemváros északi része

Sárnpék József mérnök 1855-ös várostérképén mára eltűnt városrésznevek (Hatrongyos, Cigánydomb, Sintérdomb) mellett már szerepel a Jeruzsálemhegy, a ma a belváros részét képező Cserhát és Buhim-völgy, a Tizenháromváros (ma Dózsaváros) és a Temetőhegy neve. A mai Egyetemváros északi részét akkoriban Komakútnak, a Dózsavárosnak a Margit-romokhoz vezető lejtőjét pedig Csapószernek hívták. Előbbinek az emlékét a Komakút tér, utóbbiét a Csapó utca neve őrzi.

A 19. század végén szélesebb körű elnevezések is születtek: a Séd bal partján fekvő városrészt (tulajdonképpen a mai Dózsavárost) Felsővárosnak, a jobb parti területeket pedig (a vár kivételével) együttesen Alsóvárosnak nevezték el. Ezek azonban hivatalos nevek maradtak, a köznyelvben nem igazán vertek gyökeret.

A két világháború között épült új városrészeknek előszeretettel adták a „telep” megnevezést: Újtelep, Nándortelep, Margit-telep. Előbbi kettő 1997-ben újra hivatalos névvé vált. „Ipartelep”-nek ekkoriban nem a mai Iparvárost, hanem a Füredidomb déli területeit hívták.

1945 után több városrészt is „átkereszteltek”, így a Tizenháromvárosból Dózsaváros, a Jeruzsálemhegyből Petőfiváros, az Újtelepből pedig Dimitrovváros lett. Az újonnan beépült területek ekkoriban már a „lakótelep” nevet kapták (Felszabadulás úti lakótelep, Kiss Lajos lakótelep, Cholnoky úti lakótelep), sőt a város széli puszták is (Vörös Csillag lakótelep, Szabadság lakótelep).

A rendszerváltozás után 1997-ben került sor a városrésznevek átfogó rendezésre, bár a „szalonképtelennek” gondolt lakótelepneveket (például Felszabadulás úti lakótelep) már korábban megváltoztatták. A történelmi városrészek nagy része visszakapta eredeti elnevezését, kivéve a Dózsavárost, amely már olyannyira meggyökeresedett a köznyelvben, hogy nem „keresztelték vissza”. Kérdés, hogy az újonnan alkotott, ma még sok veszprémi szemében „mesterségesnek” tűnő városrésznevek hasonló módon el fognak-e terjedni.

Belváros

bélyegkép|jobbra|190px|Az angolkisasszonyok temploma és iskolája (baloldalt a Petőfi Színház utcai homlokzata)

Veszprém belvárosa a város közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja. Veszprém látványosságainak túlnyomó része itt található, itt ülésezik a városi és a megyei önkormányzat, itt találkoznak a Budapest, Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca, Szombathely és a vasútállomás felől a városba érkező utak, és itt van az autóbusz-pályaudvar is.

A belváros északnyugati részén, egy 40 méter magas dolomitsziklán helyezkedik el az egyetlen utcából álló vár(hegy). Az 1997-es városrész-neveket deklaráló jogszabály sajnálatos hibájának tekinthető, hogy a vár – pontosabban a Vár-hegy – számtalan történelmi –, funkcionális és műszaki jellegzetessége ellenére – nem kapott önálló –, vagy legalábbis szub-városrész lehatárolást, holott erre egyrészt a 80-as évek végén lebonyolított grandiózus várrekonstrukciós műveletek, s az ezzel párhuzamosan lebonyolított országos városrendezési tervpályázat is számos indokot fogalmazott meg.

Dózsaváros

bélyegkép|150px|Dózsavárosi utca

A Dózsaváros Veszprém egyik legrégebben lakott városrésze. A belvárostól északnyugatra magasodó Temetőhegyen, valamint az ettől délre, délkeletre húzódó völgyekben és lejtőkön terül el. Családi házas, kertvárosi jellegű városrész; a várostól való viszonylagos különállása folytán (1938-ig, a Viadukt megépüléséig csak nehézkesen lehetett megközelíteni) számos utcája megőrizte eredeti, falusias jellegét.

A Dózsaváros városrésznek nem minősülő területi egységei:

Temetőhegy Nevét a délnyugati részén elterülő egykori temetőről kapta. A Táncsics Mihály utca – és folytatása, a Csalogány utca – déli és északi részre osztja. A déli résznek a Séd völgyébe húzódó lejtője a középkori Szentmargitszegre vezethető vissza, míg a hegyen található utcák 18. századi német telepítés eredményeként jöttek létre. A Temetőhegy északi területeit jórészt a második világháború után építették.

Pajtakert (Kőképalja) A Temetőhegyről az Aranyos-völgybe vezető lejtőn terül el. A Pajtakertből gyönyörű kilátás nyílik a várra, ezért még ma is épülnek itt új lakóövezetek.

Jeruzsálemhegy

bélyegkép|150px|Bátorkeszi Istvánról elnevezett park a jeruzsálemhegyi református templom mellett

Veszprém látnivalókban nem bővelkedő, de egyik leghangulatosabb városrésze a vártól nyugatra eső dombon helyezkedik el. Korábban Petőfivárosnak is nevezték. A középkorban fontos stratégiai szerepe volt, mert akinek a kezére jutott, az a várat innen ágyúzhatta. Később, a 18. századi ellenreformáció idején ide telepítették ki a Veszprémben élő reformátusokat, a városrész neve valószínűleg tőlük ered. Dózsa György úti, 1784-ben épült templomuk – az akkori protestánsellenes törvényeknek megfelelően – nem az utcafronton, hanem egy kisebb udvarban áll. A városrészt a 8-as út erre való elvezetése (1936–37) kapcsolta be igazán a Veszprémen belüli és a városon áthaladó forgalomba.

A Jeruzsálemhegyhez tartozó, városrésznek nem minősülő területi egységek a következők:

Endrődi Sándor lakótelep Az 1970-es években, a Jeruzsálemhegy északnyugati sarkába épített kis lakótelep négyemeletes házakból áll; névadója Endrődi Sándor, a 19. század végének országosan is ismert veszprémi költője.

Takácskert Veszprém város dinamikus fejlődésének időszakában (a 20. sz. második felében) ez a térség egy új, tizezer lakósú városrész kialakítására lett figyelembe véve. Az akkori időben megrendezett országos városrendezési tervpályázat szellemiségében úttörő jellegű volt, mivel a várostervezők szabad lehetőséget kaptak az általuk legideálisabbnak és korszerűbbnek tartott komplex lakóterület jellegű városrész műszaki megfogalmazására. A tervpályázat szelleme és a pályaművek ötletes és újszerű megfogalmazásai nemcsak helyi, de országos sikert értek el. Azonban Veszprém város fejlődésének rendszerváltás korától kezdődő megtorpanása, majd visszaesése (folyamatos népességszám csökkenés, mérséklődő gazdasági lehetőségek, más városfejlesztési stratégia) talaján e korszerű városrész létrehozása elmaradt. Helyette a 21. század elejétől épülő, meglehetősen szerényebb, heterogén, telkes családi- és sorházas lakóterület körvonalai kezdenek kibontakozni. Az eredetileg kijelölt területen részben az állatkert, részben a városi parkerdő funkciókkal osztozik.

Egyetemváros

bélyegkép|150px|A Pannon Egyetem B épülete

Az Egyetemváros kisebb dombokon terül el a Jeruzsálemhegy és a Balatonfüred felé vezető út között. A városrész északi részei már a középkorban is lakottak voltak, de a fejlődés igazából a Pannon Egyetem elődjének, a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karának 1949-es ide telepítésével vette kezdetét. Az egyetem központi épületei az Egyetemvárosnak a Színházkerttől délre eső területén találhatók, a többi épület a városrész különböző pontjain (kettő pedig a várnegyedben) helyezkedik el.

Városrésznek nem minősülő területi egységek az Egyetemvárosban:

Nándortelep Az Egyetemváros északi részét alkotja, családi házainak többsége a két világháború között épült. Több telkes családiházas beépítésú épüleze a hazai provinciális szecessziós stílusjelei miatt érdemelnek figyelmet.

Egry József utcai lakótelep Az 1960-as és az 1970-es évek során jött létre az Egyetemváros legdélebbi részén; kertvárosi jellegű terület, vegyesen családi, sor- és négyemeletes házakkal. A lakóterület értékét az időközben felnövekedett köztéri faállomány, mérsékelt magasságú lakóépületei és humánus szellemet sugárzó jellege okozza.

Hóvirágtelep (vagy Hóvirág lakótelep) Neve a Hóvirág utca nevéből származik, amely elválasztja a Nándorteleptől. Három- és négyemeletes, túlnyomórészt az 1950-es években épült lakóházak alkotják. Lakókörnyezeti jellege az Egry-utihoz hasonlít.

Füredidomb

Veszprém egyik legkisebb városrésze a Balatonfüred és Balatonalmádi irányába vezető utak közötti dombon terül el. Családi és sorházai szinte kivétel nélkül 20. századiak, a legdélebbi rész az 1990-es évekből való. Érdekesség, hogy itt haladt át az az 1969-ben megszüntetett vasútvonal, amely a mai vasútállomást (az akkori Veszprém külső pályaudvart) összekötötte a város belső területeivel és a Balatonnal. Az egykori Kisállomás épületében ma étterem működik. A Füredidombot a 20. század elején még – valószínűleg a vasút közelsége miatt is – elsősorban ipartelepnek szánták: itt kapott helyet a város kenyérgyára, sörpalackozója, TÜZÉP-telepe is, ez utóbbit később elbontották és helyén 5 szintes, ún. lakópark-típusú lakótömböt telepítettek.

bélyegkép|balra|210px|Mindszenty József-emléktemplom

right|thumb|220 px|Zöldbe ágyazott városrész (KT.1986)

Cholnokyváros A Cholnokyváros elnevezése – hasonlóan a Füredidombéhoz – az 1990-es évekből származik, korábban ennek a városrésznek az egységeit külön nevekkel (például Cholnoky lakótelep), vagy sehogy sem jelölték. A belvárostól délkeletre található, az Almádi úttól a Budapest útig terjedő terület a Veszprémi-fennsíkon helyezkedik el. A veszprémi származású íróról és földrajztudósról, Cholnoky Jenőről elnevezett út – a belső körgyűrű része – délnyugat-északkeleti irányban szeli ketté a városrészt és kapcsolja össze a többi városrésszel; az úttól keletre az 1970-es és 1980-as évek-ből származó 5-9 szintes panel- és 2 szintes sorházakkal beépített lakóterület, nyugatra általában régebbi, 1-2 szintes családi házakat találunk.

Újtelep

Az Újtelep a belvárostól keletre, egy alacsonyabb dombon elhelyezkedő családi házas, kertvárosias övezet; házainak többsége a 20. század első felében épült. Ennek a városrésznek a szélén haladt el egykor a (már a Füredidombnál említett) balatoni vasút; emlékét egyebek mellett az Őrház utca neve, valamint az egykori pályaudvar ma is meglévő épülete őrzi. A múlt század végén országos városrendezési tervpályázat keretében számos jó ötlet született a Balaton Volán (ma Volánbusz) autóbusz-pályaudvar elhelyezésére. A rendszerváltozást követő városvezetés azonban a kijelölt helyre a Balaton Plaza részére adta a területet, amely így a Budapest-út mellett helyezkedik el. (Az autóbusz-pályaudvar kihelyezésére pedig mindmáig nem sikerült újabb, megfelelő helyet találni.)

bélyegkép|220px|Jutasi úti lakótelep, Stromfeld Aurél utca

thumb|right|220 px|A Jutasi úti lakótelep a körgyűrű keleti szakasza felől (KT.1985)

Jutasi úti lakótelep