Atovich Ferenc (Atovics;A Nyitra Városi róm. kath. elemi fiu- és leányiskolák értesítője az 1896-97. tanévről. Nyitra, 165. Párutca, 1873. január 21.opac.pim.hu; Születése elírva 1872. júniusra: Szabó Lajos 1895 (szerk.): Emlék-könyv a Lévai Állami Tanítóképző Intézet 25 éves multjáról és jelen állapotáról. Léva, 44 No. 297.–?) tanító, nyelvész, népdalgyűjtő.Kerényi György 1953: Jeles napok. Budapest; Kósa László 1968: A csehszlovákiai magyar néprajzi kutatás feladatai. Irodalmi Szemle 1968, 751.
Élete Szülei Atovics Ferenc és Magyary Mária.Nyitrai r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 19/1873. folyószám. familysearch.org
1883-ban végzett a nyitrai városi római katholikus elemi fiúiskolán,1896 A Nyitra Városi Róm. Kath. Elemi Fiu- és Leányiskolák Értesítője. Nyitra, 105. majd a Nyitrai Piarista Gimnáziumba járt.Nyitrai Katolikus Gimnázium Értesítője 1883, 54. 4 évet végzett a Lévai Tanítóképzőben, ahol 1893-ban képesítették.Szabó 1895, 44.
Kodály előfutára volt a zoboralji népdalgyűjtésben.Vargyas Lajos 1989: Az Ethnographia szerepe a népzenekutatásban. Ethnographia 100, 362—372 bizonyára az ő közlése inspirálta Kodályt arra hogy Zoboraljára vegye az irányt. Nyelvjárás-kutatást is végzett (1902-ben Szücs IstvánnalDomokos 1905, 41.),Vö. Simonyi Zsigmond 1917: Csëpke. Magyar Nyelvőr 46, 293-294. melyek adalékkal szolgáltak a Jókai-kódex (Ehrenfeld) hitelességéhez is.Domonkos István 1905: A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34, 40-43. Közli gyűjtéseit Lédecről és Gímesről, Bédről és Menyhéről, Zséréről, Csitárról és Gerencsérről, Pogrányról, Gesztéről és Bodokról, Bábindalról és Hindről, Egerszegről és Nyitravicsápiról.
1895-ben és 1900-ban márPesti Napló 51/107, 9. nyitragerencséri tanító.Képviselőházi napló, 1902. II, 344. 1908-ban pályadíjat nyert.Néptanítók Lapja 38/45, 12. 1909-től a nyitraújlaki elemi iskola rendes,Hivatalos Közlöny 1909, 486; Néptanítók Lapja 39/32, 15. majd a csejtei állami elemi iskola tanáraHivatalos Közlöny 1909, 565. és igazgatója, ahol még 1915-ben is működött.Néptanítók Lapja 45/47, 11. 1914-ben adakozott a Vöröskereszt Egyletnek a sebesült és beteg katonák javára.Az Ujság 12/277, 17 (1914. november 5.) 1916-ban nyugdíjat kapott.Néptanítók Lapja 49/34, 16 (1916. augusztus 24.)
1902-1903-ban a Nyitramegyei Közlönyben, 1904-ben a Nyitramegyei Ellenőrben (1904/15-18), 1909-1910-ben a Nyitramegyei Független Hírlapban, 1917-ben a Nyitravármegyében jelentek meg írásai.
A Nyitramegyei Tanítótestület tagja.Néptanítók Lapja 30/24, 12. (1897. június 24.)
Valószínűleg fia János (1891) vas érdemkereszt szalagos vitézségi érmet,Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 45/166, 1831 (1918. november 16.) Vö. Budapesti Közlöny 52/268, 5 (1918. november 22.) és bronz vitézségi érmet kapott.RK 46/68, 1262 (1919. szeptember 5.)
Elismerései 1899 Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület jutalma a magyar nyelvnek nemzetiségi vidéken való sikeres tanításáértAlkotmány 4/276, 7. (1899. november 17.). Ua. a Budapesti Naplóban, Magyarországban, Pesti Naplóban és a Néptanítók Lapjában.
Művei 1896 A házi ipar tanításáról. Néptanítók Lapja 29/13, 8. (1896. március 26.) 1896 Az a mi 15 krajczárunk. Néptanítók Lapja 29/50, 6-7. (december 10.) 1897 Az osztatlan népiskola tanterve XII. Néptanítók Lapja 30/8, 6-7. (február 25.) 1900 Zobor vidéki szent-iváni szokások. Ethnographia 11, 220-226.Budapesti Hírlap 20/107, 8 (1900. április 19.). Vö. Marót Károly 1939: Szent Iván napja. Ethnographia 50, 254—296. 1902 Lakodalmi szokások Gerencséren. Nyitrai Lapok 1902/16; 19. 1904 Nyitra környékén élő magyarok nyelvéről. Nyitramegyei Ellenőr 4. 1915 A harctéren halt meg. Néptanítók Lapja 48/47, 11 (1915. november 25.)
Jegyzetek
Irodalom 1901 Ethnographia 12, 476. Kerényi György 1953 (szerk.): A Magyar Népzene Tára 2. - Jeles napok. Budapest. 1979 Rozmaringkoszorú - Szlovákiai magyar tájak népköltészete. Bratislava, 25.
Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:1873-ban született személyek Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:Nyitraiak Kategória:Nyitragerencsériek