Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi, ivarérettsége (illetve tenyészérettsége vagy életkora) szerint gyermek (lány és fiú) vagy felnőtt. A kultúrák különböznek abban, hogy mikortól számítják tagjaikat felnőttnek. Az emberek összessége az emberiség.
A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. A Homo sapiens másik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. A körülbelül évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi embert (Homo sapiens neanderthaliensis) is a Homo nem egyik fajaként írták le, később alfajra módosították a besorolást. A neandervölgyi ember besorolása ma is élesen vitatott kérdés. Az emberi nem további kihalt fajai a Homo habilis, Homo erectus, H. heidelbergensis, H. gautengensis,National Geographic H. rhodesiensis, H. antecessor, H. naledi és a vitatott H. floresiensis. A különböző csontmaradványok elemzése alapján ezek a fajok szerepet játszottak az emberré válásnak a mai ember kialakulásáig tartó hosszú folyamatában. Az ember legközelebbi, ma is élő rokona a csimpánz.Frans de Waal, Bonobo. Berkeley: University of California Press, 1997. Ezek közül több faj használt tüzet, és megtelepedett Eurázsiában. Az anatómiailag modern ember 300-315 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és 50 ezer évvel ezelőttről találták meg a modern viselkedés első nyomait. Azóta több hullámban kivándorolt Afrikából, és benépesítette a legtöbb kontinenst.
A Homo sapiens jellegzetes tulajdonságai az egyenes testtartás és a két lábon járás. Jellemzi ezen felül a fejlett agykoponya (1300–1500 cm³), az ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv). Más fajokhoz képest jobb kézügyesség és kiterjedt eszközhasználat jellemzi. Emberen többnyire ezt a fajt értik; az azóta már kihalt hominidákra ritkábban hivatkoznak emberként.
Az emberi fajon belül különböző rasszokat lehet elkülöníteni. Az egyik osztályozás szerint jelenleg négy úgynevezett nagyrassz létezik: az europid, a mongolid, a negrid és a veddo-ausztralid. (antropológia címszó)
Az ember elterjedése és népességrobbanása sok állat- és növényfaj kihalását okozta, míg néhány fajt (háziállatok, termesztett növények) maga terjesztett el. Evolúciós sikerét fejlett agyának köszönheti, ami lehetővé teszi az elvont gondolkodást, nyelvhasználatot, problémamegoldást, nagy társadalmak és kultúrák felépítését, örökítését. A ma élő állatfajok közül egyedül az ember rak tüzet és főzi meg táplálékát, habár erre csimpánzok is megtaníthatók. Egyedülálló a technológiák használatában és abban, hogy ruhát készít és visel.
Többféle szimbolikus kommunikációs eszközt használ, mint nyelv és művészetek, hogy kifejezze magát, és közölje gondolatait, aminek segítségével különböző együttműködő és versengő társadalmi szerkezeteket hoz létre a családtól a nemzetközi szervezetekig. A társas érintkezések sokféle különböző formát öltenek,Marshall T. Poe A History of Communications: Media and Society from the Evolution of Speech to the Internet. Cambridge: Cambridge University Press, 2011. társadalmi normák és rituálék alkotják a társadalmak alapját. Kíváncsisága, környezete iránti érdeklődése és intuíciója vezetett a vallások, mítoszok, filozófia és tudomány kifejlődéséhez.
Létezésének nagy részét kőkori körülmények között, kis csapatokban vadászva, gyűjtögetve, vándorolva élte. Körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt alakultak ki első települései, ahol az általa termesztett növények és tenyésztett állatok váltak fő élelemforrásaivá. Ebből nőttek ki a különböző civilizációk, amelyek mindegyikének megvoltak a maga szokásai és vallása. A társadalmak kiterjedtek, különböző kormányformákat és kultúrákat hoztak létre, országokat és birodalmakat alakítottak ki. A 19. és 20. században felgyorsult a tudományos fejlődés, és a tudományok alkalmazása is elterjedt. A jobb orvosi ellátás miatt többen érték, érik meg a felnőttkort, így népességrobbanás következett. Az ENSZ a globális népességet 8 milliárdra becsli.
Az ember története Az ember társadalmi fejlődésére elsődlegesen hatottak a termelés tényezői: a termelőerők és a termelési viszonyok. A természettudósok az ember fejlődését kizárólag biológiai alapon vizsgálják, az ember társadalmi fejlődésével a társadalomtudományok foglalkoznak.
Az ember történetére vonatkozó ismeretek napjainkban rohamosan bővülnek. Ebben segít a régészet, de számos más forrásból is egyre jobban ismerjük múltunkat. A történelem fogalmát is érdemes jobban kiterjeszteni, mint korábban szokták. A hagyományos értelemben vett történelem (az írás feltalálásától eltelt időszak) előtti események, az emberré válás története is a tágabban értelmezett emberi történelem része. Az emberiség történetének jobb ismerete hozzásegít, ahhoz, hogy kritikusabban szemléljük azt, amit az ember elért, és fontosnak tartsuk, hogy az ember békében éljen az állatokkal és az egész természettel.
Emberré válás
bélyegkép|360px|Az ember és rokon fajainak családfája: emberek (genus Homo), csimpánzok és bonobók (genus Pan), gorillák (genus Gorilla), orangutánok (genus Pongo) és gibbonok (a Hylobatidae család négy neme: Hylobates, Hoolock, Nomascus és Symphalangus). A gibbonokat kivéve hominidák
A Homo nem Afrikában alakult ki, és vált el a többi hominától, miután az ember kládja elvált a hominidák csimpánz vonalától. A modern ember 125 000–60 000 évvel ezelőtt ért el Eurázsiába,Paul Rincon Humans 'left Africa much earlier' BBC News, 27 January 2011 40 000 évvel ezelőtt Ausztráliába, 15 000 évvel ezelőtt Amerikába. Egyes szigetekre (Madagaszkár, Hawaii, Húsvét-sziget, Új-Zéland) csak i. sz. 300 és 1280 között települt be.
Testalkata, szerveinek felépítése és működése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az ember az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzokhoz hasonlít; fejlődési vonaluk mintegy 6 millió éve vált külön. Az első emberelődök (Hominina) fejlődésük során két lábon kezdtek járni (Australopithecus, „déli majom”).
Az emberi nem (Homo) első képviselői a felszabadult kezüket lassanként szerszámok, eszközök készítésére, munkavégzésre kezdték használni (Homo habilis és Homo erectus, vagyis az előember). A közösen végzett munka fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, az állatvilágból való kiválásban, a nyelv és gondolkodás kialakulásában (Homo heidelbergensis, Homo rhodesiensis, és Homo neanderthalensis, vagyis az ősember). Ez utóbbi kb. 28 000 évvel ezelőtt halt ki, bár egyes vélemények szerint nem kihalt, hanem az europid rassz létrehozásában szerepet játszik.
Molekuláris genetika thumb|360px|A korai emberek vándorlásának világtérképe a mitokondriális populációgenetika szerint (a számok évezredek a mához képest, középen az Északi-sark) Az ember legközelebbi rokonai a csimpánz (Pan genus) és a gorilla (Gorilla genus). Génszekvenálások szerint az ember és a csimpánz örökítőanyaga 95%-99%-ban megegyezik.Ajit, Varki and David L. Nelson. 2007. "Genomic Comparisons of Humans and Chimpanzees". Annu. Rev. Anthropol. 2007. 36: 191–209: "Sequence differences from the human genome were confirmed to be ∼1% in areas that can be precisely aligned, representing ∼35 million single base-pair differences. Some 45 million nucleotides of insertions and deletions unique to each lineage were also discovered, making the actual difference between the two genomes ∼4%."Ken Sayers, Mary Ann Raghanti, and C. Owen Lovejoy. 2012 (forthcoming, october) Human Evolution and the Chimpanzee Referential Doctrine. Annual Review of Anthropology, Vol. 41 A molekuláris óra szerint az ember ágáról először a gibbonok és az orángután vált le, majd a gorilla és végül a csimpánz. Az ember és a csimpánz 4-8 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, a miocén vége felé.Ruvolo, M. 1997. "Genetic Diversity in Hominoid Primates". Annual Review of Anthropology, Vol. 26, (1997), pp. 515–40 Ekkor két kromoszóma valami módon összeolvadt,Human Chromosome 2 is a fusion of two ancestral chromosomes by Alec MacAndrew; accessed 18 May 2006.Evidence of Common Ancestry: Human Chromosome 2 (video) 2007 ez az ember 2-es kromoszómája; így az ember kromoszómaszáma 23 pár, szemben a többi emberszabású 24 párjával.
Leletek Kevés a fosszilis bizonyíték a gorilla, csimpánz és hominin ágak elválására. A hominin ág legrégibb tagjai a 7 millió éves Sahelanthropus tchadensis, az 5,7 millió éves Orrorin tugenensis és az 5,6 millió éves Ardipithecus kadabba. Mindegyik fajt a későbbi homininok két lábon járó őseinek tartják, de ez vitatott. Lehetséges, hogy egyik vagy másik faj más emberszabásúak vagy más emberszabásúak és homininok közös őse. A kapcsolat a későbbi homininokkal még bizonyításra vár. Közülük az Australopithecusok 4 millió évvel ezelőtt szétváltak robusztus (Paranthropus) és gracilis ágakra, amelyek közül valamelyik (mint a 2,5 millió éves A. garhi) talán a Homo nem közvetlen őse.
A Homo nem első képviselője a Homo habilis volt, ami a leletek tanúsága szerint 2,8 millió évvel ezelőtt jelent meg. Ez az első faj, amiről pontosan tudjuk, hogy kőeszközöket használt. Azonban 2015-ben Északnyugat-Kenyában találtak ennél régebbi kőeszközöket, amelyek 3,3 millió évesek. Agymérete megegyezett a csimpánzéval, és fő alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez a két lábon járás volt. A következő egymillió évben elindult az agy növekedése, ami a Homo erectus idejére megduplázta az agyméretet. Ő volt az első hominina, aki elhagyta Afrikát, és 1,8-1,3 millió évvel ezelőtt elterjedt Európában és Ázsiában is. Az Afrikában maradt népességet gyakran Homo ergaster néven más fajként osztályozták. Ezek a fajok használtak először tüzet, és eszközkészítésük is fejlődött. A Homo ergasterből alakult ki a Homo sapiens, olyan átmeneti formákon keresztül, mint Homo rhodesiensis. A grúziai Dmanisiben is találtak átmeneti alakokat. Eurázsiában elterjedtek a Homo erectus leszármazottai, és lett belőlük sorrendben körülbelül 500 000 évvel ezelőtt H. antecessor, heidelbergi ember (H. heidelbergensis) és neandervölgyi ember (H. neanderthalensis). Az anatómiailag modern ember első leletei a középső kőkorból származnak 200 000 évvel ezelőttről, például Etiópiában az Omo maradványok és a Herto leletek, amelyeket néha Homo sapiens idaltu néven osztályoznak. Afrikán kívül az archaikus Homo sapiens Izraelben Skhulban és Dél-Európában került elő, a leletek 90 ezer évesek.
Anatómiai változások Az ember evolúcióját számos morfológiai, fejlődési, fiziológiai és viselkedésbeli változás jellemezte a csimpánzok és az ember utolsó közös őse óta. A legfontosabbak: a két lábon járás, az agyméret növekedése, hosszabb egyedfejlődés és az ivari kétalakúság csökkenése. Az ezek közötti kapcsolat vita tárgya. Egy további jelentős változás a szembefordítható hüvelykujj, ami először a Homo erectusnál figyelhető meg.