250 px|right|thumb|a bolhák lárvái a nyüvekre hasonlítanak thumb|right|250px|Macskabolha A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend.
Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. A világon mintegy 2000 faj ismert, közülük a Magyarországon 1992-igMichael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. 82 fajt írtak le.
Megjelenésük, felépítésük
1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.
Lárváik lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a legyek nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.
Életmódjuk, élőhelyük A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak.
A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.
A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.
Egyedfejlődésük
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojás alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.
Rendszerezésük A rendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak
Ceratophyllomorpha A Ceratophyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak: Ceratophylloidea- 4 család Ceratophyllidae – bolhák, főként az Amphipsyllidae rágcsálókhoz társulva Leptopsyllidae – patkány és egér bolhák Ischnopsyllidae – denevér bolhák Xiphiopsyllidae
Hystrichopsyllomorpha A Hystrichopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak: Hystrichopsylloidea – 2 család Hystrichopsyllidae Chimaeropsyllidae
Macropsylloidea – 1 család Macropsyllidae
Stephanocircidoidea – 2 család Stephanocircidae
Pygiopsyllomorpha A Pygiopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak: Pygiopsylloidea – 2 család Pygiopsyllidae Stivaliidae
Pulicomorpha A Pulicomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak: Pulicoidea – 2 család Pulicidae Tungidae
Malacopsylloidea – 2 család Malacopsyllidae Rhopalopsyllidae
Vermipsylloidea – 1 család Vermipsyllidae
Coptopsylloidea – 1 család Coptopsyllidae
Ancistropsylloidea – 1 család Ancistropsyllidae
thumb|right|250px|Emberbolha (Pulex irritans), Robert Hooke rajza
Jelentős fajok
Az emberbolha (Pulex irritans) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény kitines fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. Sertésen és emberen egyaránt élősködik.
A kutyabolha (Ctenocephalides canis) és a macskabolha (Ctenocephalides felis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.
Terjesztett betegségek
thumb|250px|Pestis megjelenítése a művészetben
A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában.
A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztes gazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.
Jegyzetek
Források
Kohaut R 1903. Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 25-46. lap, III tábla) Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest. Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.) Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
További információk
Kerberos.hu: A bolha Sulinet: Csíp és ugrik Családinet: Kezdődik a bolha és kullancsszezon!
Kategória:Rovarrendek Kategória:Paraziták