A Dél Keresztje () a déli égbolt legkisebb, de egyik leghíresebb csillagképe. A Kentaur csillagkép öleli át, a Szeneszsák-köd alatti szomszédja a Légy csillagkép. Az északi féltekéről csak a 20. szélességi kör alatt látható, a horizont közelében. Nevét a négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta, ezek: Acrux, Mimosa, Gacrux, Crucis.
Története, mitológia thumb|left|250px|A Dél Keresztje és a Kentaur csillagképek
A Dél Keresztje csillagkép annyira jellegzetes, hogy nagyon sok ország kultúrájában található vele kapcsolatos legenda vagy utalás.
Ausztrália: az őslakosok csillagászatában a Szeneszsák-köd egy emu feje, a csillagkép pedig egy fán ülő oposszum.
Új-Zéland: a maorik Te Punga-nak, horgonynak hívják a csillagképet
Tongában a neve Toloa, egy kacsa, amelynek repülés közben megsebesül az egyik szárnya, mert két ember, az α és a β Centauri hozzávágott egy követ. A Szeneszsákot Humunak nevezik, ami íjhalat jelent.
Peru: az inkák nyelvén a Crux-ot Chakana-ként ismerik, ami magyarul lépcsőt jelent (chaka: híd, kapcsolat; hanan: fent magas).
Indonéziában és Malajziában a Crux neve Buruj Pari, (The Stingray = közönséges mérges rája).
Az ősi hindu csillagjóslásban a Crux neve Trishanku.
A tuareg törzsben a Dél Keresztje: Maerua crassifoliafa.
A csillagképről Kányádi Sándor is írt verset, a Crosby, Stills és Nash együttes is énekelt egy dalt, a szerzők: Rick Curtis, Michael Curtis, és Stephen Stills.
A csillagkép legfényesebb csillagai megtalálhatóak Ausztrália, Brazília, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és Szamoa zászlaiban, ezen kívül Ausztrália Victoria államának, Ausztráliai fővárosi területének, Északi területének, Chile Magellán Régiójának és az USA 1. Tengerészgyalogos Hadosztályának a zászlaján. 400px|középre|bélyegkép|Zászlók és jelvények, melyeken szerepel a Dél Keresztje
Látnivalók Csillagok bélyegkép|jobbra|200px|Dél Keresztje bélyeg|jobbra|180px|Szeneszsák α Crucis - alfa 1,2 Crucis – Acrux. Többszörös rendszer, amely vizuálisan kettőscsillagnak látszik; egyik összetevője (α1) 1,58 fényrendű, a másik (α2) látszólagos fényessége 2,09 magnitúdó. Mindkét csillag színképe korai típusú B1 (kékesfehér). A Földtől való távolságuk 300 fényév. Az első összetevő abszolút fényessége -3,4 fényrend, a másodiké -2,9 fényrend. Az α1 komponens egy spektroszkópiai kettős. Az Acrux az égbolt 12. legfényesebb csillaga, látszólagos fényessége 0,77 magnitúdó. β Crucis - Mimosa, 1,5 fényrendű, kékesfehér csillag, a B1 színképtípusba tartozik. 340 fényév távolságra van. Abszolút fényessége -4,5 fényrend. Spektroszkópiai kettős. γ Crucis - Gracus: 1,65 magnitúdójú vörös óriás, két kísérővel. μ Crucis: kettőscsillag, már kis távcsővel is megfigyelhető. A csillagpáros kékesfehér, negyed- és ötödrendű csillagokból áll.
Mélyég-objektumok Csillaghalmazok, ködök és galaxisok együttes neve, kis távcsővel jól észlelhető fényesebb Messier (és NGC) objektumok. A mélyég objektumok fénye nem elegendő a színek észleléséhez (a szem ún, csap receptorainak aktiválásához), ezért ezek fekete-fehéren tűnnek fel. A Messier-katalógus tartalmazza a legfényesebb mélyég-objektumokat. NGC 4609 nyílthalmaz NGC 4755 vagy Ékszerdoboz nyílthalmaz NGC 4103, nyílthalmaz NGC 4349, nyílthalmaz
Szeneszsák
A Kentaur és a Légy csillagképekbe átnyúló porköd. Feltűnő jelenség, mert a csillagokban gazdag Tejút egy részét eltakarja. A kiterjedése mintegy 7° x 5° . A sötét porködök kategóriájába tartozik, legyengíti a mögötte lévő csillagok fényét, s ezáltal az égbolton csillagmentes területek alakulnak ki. A Szeneszsákban százszor akkora az anyagsűrűség, mint az átlagos intersztelláris anyagban. A mai ismertek szerint az ilyen típusú ködökből a Szeneszsák van a legközelebb a Földhöz.
Irodalom Donald H. Manzel: Csillagászat, Gondolat Kiadó, Budapest, (1980). Heather Couper - Nigel Henbest: A világűr atlasza, Gulliver Kiadó, Budapest, (1994). Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, , A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008,
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Magyar Csillagászati Egyesület NGC 4103
Kategória:Csillagképek Kategória:Navigáció