jobbra|250px|bélyegkép|Montenegró a szerb tartományok között. Az alábbi táblázat Montenegró uralkodóinak listája.
A Fekete hegyek országának története szorosan összefonódott a szerbekével egészen addig, amíg a szláv törzsek letelepedtek a Balkán-félsziget nyugati partvidékén. Ezek után a történelmi Szerbia öt jelentősebb államalakulatra bomlott fel. A mai Montenegró abban az időben Zéta vagy Duklja néven vált ismertté. A 9. században különült el először Zéta területe, amelyet az ókori Diokleia név után gyakran Duklja néven emlegettek a korabeli krónikák.
Később Montenegró felvette a római rítusú kereszténységet, és ezzel végképp elvált Szerbia és Montenegró története.
UralkodóHatalmon voltMegjegyzések<center>Duklja zsupánjai Péter 9. század Az első főúr, aki Duklja területét uralma alá vonta. A szerb törzsek vezetőinek családjából származott. Tugemir 10. század Hvalimir 10. század Tugemir elsőszülött fia Petriszláv 10. század Tugemir második fia Dragomir 10. század Tugemir unokája Miroszláv 10. század Tugemir unokája Vladimir Dukljanski 997–1016 Petriszláv gyermekeA Vojiszláv-ház királyai Dukljában Vojiszláv 1018–1043 A Vojiszláv dinasztia alapítója, akinek gyermekei hamarosan a szerb területekre is kiterjesztette hatalmát. Ő még zsupán volt. István 1043–1052 A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Ő is a zsupán címet viselte. Mihály 1052–1081 Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki. Konstantin Bodin 1081–1101 Mihály fia. Uralma alatt érte el legnagyobb területét Montenegró. Uralma kiterjedt Boszniára, Ráczországra, Albániára, Makedóniára és Horvátország egyes részeire. Dobroszláv 1101 Dinasztikus harc tört ki uralma alatt. Bodin féltestvére volt. Kočapar 1101–1114 Vladimir ellen harcolt a trónért. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak. Bodin testvére volt. Vladimir 1101–1114 Trónharcokat vívott Kočapar ellen. Bodin unokaöccse. Jakvinta, Bodin felesége megmérgezi és saját gyermekét ülteti a trónra. György 1114–1118 Az utolsó montenegrói uralkodó, aki a mai Szerbián uralkodhatott. Hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. Grubeša 1118–1125 A trónfosztás okozta kavarodásban megszerzi a montenegrói trónt. György 1125–1131 Másodjára a trónon. Gradihna 1131–1141 Radoszláv 1141–1162 II. Mihály 1162–1186 Duklja utolsó uralkodója. 1189-ben Rácország uralkodói foglalták el az ország területét.A Balsics-ház fejedelmei Dukljában I. Balša,Stracimir 1356–1360 A szerb uralkodó egyik rokona, aki megkapja a Montenegró feletti uralmat. I. Đurađ 1360–1378 II. Balša 1378–1385 II. Đurađ 1385–1403 III. Balša 1403–1421 Utód nélkül halt meg, de végrendeletében nagybátyjára hagyta Montenegró trónját, amely így Szerbia részévé vált ismét.A Crnojevics-ház fejedelmei Montenegróban Radič 1435–1451 István 1451–1465 Iván 1465–1490 Đurađ 1490–1496
Montenegró uralkodói (1696–1918)
PortréUralkodóHatalmon voltMegjegyzésekA Petrovics-Nyegos-ház vladikái (1696–1852), hercegei (1852–1910) és királyai (1910–1918)80px I. Dániel* 1675. december 20.† 1735. január 11. 1696–1735 Az első vladika, azaz püspök-herceg, aki az iszlám uralom alól ki tudott szabadulni.80px II. Száva* 1702. január 18.† 1782. március 21. 1735–1782 80px III. Vaszilij* 1709† 1766. március 9. 1750–1766 II. Száva társuralkodója.80px I. Péter* 1747. április 1.† 1830. október 31. 1782–1830 80px II. Péter* 1813. november 13.† 1851. október 31. 1830–1851 80px II. Dániel* 1826. május 25.† 1860. augusztus 13. 1851–1860 1852-ben felvette a Montenegró fejedelme címet.80px I. Miklós* 1841. október 7.† 1921. március 1. 1860–1918 1910-ben felvette a Montenegró királya címet.
Források
Kapcsolódó szócikkek Montenegrói uralkodók családfája
Kategória:Balkáni uralkodók listái