Szczecin , IPA: ['ʃʧɛtɕin]; kasub nyelven: Sztetëno ['ʃtɛtənɔ]; ['ʃtɛtin]; ) Lengyelország egyik nagyvárosa, a Szczecin-Kamieńi főegyházmegye érseki székvárosa, kikötő az Odera partján, 60 km-re a Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. A 2014. évi népszámlálás szerint a lakosság lélekszáma: 408 105.
Fekvése Szczecin Lengyelország északnyugati részén, az Odera folyó mindkét partján, illetve a két folyóág közti szigeteken, a Szczecini-öböltől délre, a Dąbie-tó déli partján fekszik.
A név eredete Előfordulása középkori forrásokban: 1133: Stetin, 1188: Stetyn 1188, 1234: Priznoborus vir nobilis in Stetin, Symon nobilis Stettinensis, 1240: in vico Stetin, 1243: Barnim Dei gratia dux Pomeranorum… civitati nostri Stetin, 1251: Stityn. A 13. században a város pecsétjén Sigillum Burgoncium de Stitin szerepelt. Nagy valószínűség szerint más lengyel földrajzi neveknek, mint Szczytno, Szczucin és Szczuczyn, is ez az eredete. Latinul a város neve Stetinum volt.
A városnév etimológiájának több változata van: A lengyel szczyt (csúcs) szó, amely fekvésére, erődjére utalhat; A Szczuka családnév (Szczuka városa); A Szczeta vagy Szczota családnév; A szczecina szóból ('serte') (a skandináv krónikák Burstaborg néven említik.
Miután 1310-ben IV. Warcislaw herceg Új Szczecint alapított, amit ma Szczecineknek neveznek, a voltaképpeni várost néha „Régi Szczecin” (latinul: Stetinum Antiqua, lengyel: Stary Szczecin, német: Altes Stettin) néven említik.
1945 előtt főleg németek lakták, ezért bel- és külföldön főként Stettinnek nevezték.
Története bélyegkép|jobbra|250px|A város erődítményei 1642-ben bélyegkép|jobbra|250px|A kikötő 1900-ban
Az i. e. 7-6. században területén a lausitzi kultúrához sorolható település volt. Lehetséges, hogy folytonosan fennállt csaknem 1850 éven keresztül. Az ókorban a közelben létezett egy Susudata nevű helység. Ezt a települést Klaudiosz Ptolemaiosz feltüntette térképén, mely 142-147. körül készült. A IX. században a szláv hercegek árokkal körbevett földvárat építettek itt, ebből kereskedő-halász település fejlődött. 967-ben I. Mieszko Szczecint Lengyelországhoz csatolta. Vitéz Boleszláv uralkodása alatt a városra a dán befolyás egyre erősebb lett. A Struga (Szczecinhez közeli falu, ma a város része) melletti 1121-ben vívott csata után Ferdeszájú Boleszláv király ismét Lengyelországhoz csatolta a várost, egyben elismerve vazallusa, I. Warcisław herceg uralmát. 1243-ban I. Barnim herceg Szczecinnek városi jogokat adományozott. A következő években Szczecin újabb területekkel bővült: 1283-ban a Dąbie tóval, 1321-ben Police faluval. A szláv vár helyén a XIV. században III. Barnim herceg várat épített (ezt ma a Pomerániai Hercegség Várának hívják).
1474-ben, amikor a szczecini hercegi dinasztia kihalt, a słupski herceg, X. Bogusław került hatalomra, aki 4 évvel később egyesítette a nyugati Pomerániát is, és 1491-ben Szczecinbe helyezte fővárosát. 1532-ben azonban a hercegséget újra felosztották, és a város a Szczecini Hercegség fővárosa lett. 1570-ben Szczecinben írták alá az Oroszország és Lengyelország között kitört ún. északi hétéves háború végét jelentő békét. 1630-ban a harmincéves háború során Nyugat-Pomerániát elfoglalták a svédek, a város Svéd-Pomeránia tartomány fővárosa lett (1720-ig). A svéd háborúk alatt a gazdaság visszafejlődött. 1713-ban a várost Poroszországhoz csatolták, ezt a stockholmi béke 1720-ban megerősítette. 1723-ban Stettinben született a későbbi orosz cárnő, II. (Nagy) Katalin. 30 évvel később itt született I. Pál cár második felesége, Mária Fjodorovna. A 18. század közepétől nagy gazdasági és kulturális fejlődés indult meg. 1806 és 1812 között Szczecin francia megszállás alatt volt. 1816-ban Police a város határain kívülre került.
1843-ban Stettin vasúti összeköttetést kapott Berlinnel, ez az ipar gyors fejlődését eredményezte. 1873-ban Hermann Haken polgármester a városfalak lebontását rendelte el. 1900-ban a városhoz csatolták Grabowot, és döntést hoztak a Központi temető megnyitásáról. Friedricha Ackermanna polgármestersége idején 1911-ben további területeket csatoltak a városhoz, többek között Pogodnót és Niebuszewót.
A második világháború kitörésekor a város lakossága volt, ekkor csatoltak a városhoz egy sor környező községet és két várost: Policét és Dąbiét, megalapították az ún. Nagy-Stettint, amely a háború végéig állt fenn. Területén kb. 100 kényszermunkatábor létesült. A háborúban az épületek 65%-a, a kikötő 95%-a elpusztult. 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Szczecint, július 5-én a várost hivatalosan átadták a lengyel hatóságoknak. 1945-ben a lakosság létszáma volt, ebből . 1947-ben, az elüldözés és a kitelepítések után már csak 4000 német maradt.
1946-ban Winston Churchill említette Szczecint a vasfüggönyről szóló beszédben:
A következő években a város újjáépült. 1970 decemberében és 1980 augusztusában munkástüntetések és sztrájkok voltak, itt írták alá az ún. augusztusi egyezményt.
1987. június 11-én a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1946 és 1998 között a város a Szczecini vajdaság fővárosa volt, 1999-től pedig a Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. 1999-től Szczecinben van a NATO többnemzetiségű hadteste északkeleti központjának székhelye.https://jfcbs.nato.int/operations/multinational-corps-northeast
Pomerániai hercegek thumb|A Pomerániai Dukes-kastély Szczecinben 1160–1187 I. Boleszláv pomerániai herceg 1156–1180 I. Boleszláv, I. Kazimir pomerániai herceg 1202–1220 II. Boleszláv pomerániai herceg 1220–1278 I. Jó Barnim pomerániai herceg 1278–1295 II. Barnim pomerániai herceg, I. Ottó pomerániai herceg és IV. Boleszláv pomerániai herceg 1295–1344 I. Ottó 1344–1368 III. Nagy Barnim pomerániai herceg 1368–1372 III. Kazimir pomerániai herceg 1372–1404 I. Szvantibor pomerániai herceg és VII. Boleszláv pomerániai herceg 1404–1413 I. Szvantibor pomerániai herceg 1413–1428 II. Ottó pomerániai herceg és V. Kázmér pomerániai herceg 1428–1435 V. Kázmér pomerániai herceg 1435–1451 I. Joachim pomerániai herceg 1451–1464 III. Ottó pomerániai herceg 1464–1474 II. Erik pomerániai herceg 1474–1523 X. Boleszláv pomerániai herceg 1523–1531 I. György pomerániai herceg és XI. Barnim pomerániai herceg 1531–1569 XI. Barnim pomerániai herceg 1569–1600 János Frigyes pomerániai herceg 1600–1603 XII. Barnim pomerániai herceg 1603–1606 XIII. Boleszláv pomerániai herceg 1606–1618 II. Fülöp pomerániai herceg 1618–1620 I. Ferenc pomerániai herceg 1620–1625 XIV. Boleszláv pomerániai herceg
A városban született vagy a városhoz máshogyan kapcsolódó ismert személyek thumb|II. (Nagy) Katalin szülőhelye (Farna utca 1) thumb|Marija Fjodorovna szülőhelye (Orła Białego köztér 2) Chava Alberstein (1967–) héber és jiddis nyelvű énekesnő és zeneszerző Alfred Döblin (1878–1957) író Heinrich George (1893–1946) színész Nagy Katalin (1729–1796) orosz cárnő Friedrich Gilly (1772–1800) építész Carl Gustav Friedrich Hasselbach (1809–1882) Magdeburg polgármestere Franz San Galli (1824–1908) a radiátor (központi fűtés) feltalálója Hermann Günther Grassmann (1809–1877) matematikus, fizikus, nyelvész Marija Fjodorovna (1759–1828) I. Pál orosz cár második felesége Gerard Labuda (1916–2010) lengyel történész Carl Loewe (1796–1869) zeneszerző Wolfhart Pannenberg (1928–2014) keresztény teológus Alicja Sakaguchi (1954–) lengyel nyelvész, egyetemi tanár, eszperantista Carl Ludwig Schleich (1859–1922) író Manfred Stolpe (1936–2019) Brandenburg miniszterelnöke, 2002-től Gerhard Schröder kancellár kormányának tagja Christian Tomuschat (1936–) a nemzetközi jog professzora a berlini Humboldt Egyetemen Friedrich von Wrangel (1784–1877) porosz tábornagy
Év Népesség (ezer fő) 12. század 5 1720 6 1740 12 1816 21 1843 37 1861 58 1872 76 1890 116 1910 236 1939 382 1960 269 1970 338 1975 369 1980 388 1995 418 2002 415 2004 411 2014 408
Építészet és várostervezés A város épületeinek jelentős része a 19. század második felében, illetve a 20. század első két évtizedében épült az akademizmus és az Art nouveau hatása alatt. Számos, 1945 után beépült területre a szocialista realizmus nyomta rá a bélyegét.
Urbanisztikai szempontból különleges város, amely Párizzsal mutat rokonságot. Ez nem véletlen, mivel Szczecin (akárcsak Párizs) az 1880-as években Georges Eugène Haussmann báró tervei alapján épült újjá. Sok a zöldterület; széles utakon zöld sávok vannak, amelyek megosztják a forgalmat; sok a körforgalom.
Nevezetes épületek Szent Jakab-székesegyház
Városi közigazgatás Városi tanács és polgármester
A várost a városi tanács irányítja, amelynek tagjait négy évre választják, akárcsak a polgármestert. A polgármester (prezydent miasta) jelenleg a Szolidaritás aktivistája, Piotr Krzystek.
Közigazgatási beosztás A város kerületekre (dzielnica) oszlik, ezen belül több "települési tanács"ra (Rady Osiedla). bélyegkép|jobbra|250px|A jelenlegi kerületi beosztás
Dzielnica Śródmieście (Belváros) Centrum, Drzetowo-Grabowo, Łękno, Międzyodrze-Wyspa Pucka, Niebuszewo-Bolinko, Nowe Miasto, Stare Miasto, Śródmieście Północ, Śródmieście-Zachód, Turzyn
Dzielnica Północ (Észak) Bukowo, Golęcino-Gocław, Niebuszewo, Skolwin, Stołczyn, Warszewo, Żelechowa
Dzielnica Zachód (Nyugat) Głębokie-Pilchowo, Gumieńce, Krzekowo-Bezrzecze, os.Arkońskie-Niemierzyn, Osów, Pogodno, Pomorzany, Świerczewo, os.Zawadzkiego-Klonowica
Dzielnica Prawobrzeże (Jobbpart) Bukowe-Klęskowo, Dąbie, Majowe-Kijewo, Płonia-Śmierdnica-Jezierzyce, Podjuchy, os.Słoneczne, Wielgowo-Sławociesze, Załom, Zdroje, Żydowce-Klucz
Egyéb történelmi negyedek Babin, Barnucin, Basen Górniczy, Błędów, Boleszyce, Bystrzyk, Cieszyce, Cieśnik, Dolina, Drzetowo, Dunikowo, Glinki, Grabowo, Jezierzyce, Kaliny, Kępa Barnicka, Kijewko, Kluczewko, Kłobucko, Kniewo, Kraśnica, Krzekoszów, Lotnisko, Łasztownia, Niemierzyn, Odolany, Oleszna, Podbórz, Port, os.Przyjaźni, Rogatka, Rudnik, Sienna, Skoki, Słowieńsko, Sosnówko, Starków, Stoki, Struga, Śmierdnica, os.Świerczewskie, Trzebusz, Urok, Widok, Zdunowo.
Az Európai Parlament szczecini tagjai Zdzislaw Chmielewski, PO, történész, a Szczecini Egyetem rektora Boguslaw Liberadzki, SLD-UP, közgazdász, közlekedési miniszter Sylwester Chruszcz, LPR, építész és politikus (bár Sziléziában választották meg, Szczecinben él).
Gazdaság bélyegkép|250px|A PAZIM-épületSzczecin a tengeri gazdaság egyik központja; 13279 embert foglalkoztat. A szczecini tengeri kikötő a világ minden tájáról érkező hajótulajdonosokat szolgálja ki, és két hajózási társaságnak ad otthont: Polsteam és Euroafrica. Ezenkívül más, a tengerészethez kapcsolódó vállalatok székhelye is itt található.
Szczecin GDP-je 20,255 milliárd PLN, ami az egész tartomány GDP-jének 1/3-a. Egy főre 49497 zloty jut, ami kb. 40%-kal több, mint a tartományi eredmény.
Az átlagos munkavállalói fizetés 2012 októberében 3807,73 zloty volt, a foglalkoztatott munkavállalók száma Szczecinben - 90 754 fő. A szczecini Kerületi Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2023. január 1-jei hatállyal a minimálbér 3490 zloty, míg a nyugat-pomerániai főváros lakosainak átlagbére 6733,49 zloty. Lengyelország legnagyobb hajógyára (fizetésképtelenné vált, újjászervezték) Halászat, illetve halfeldolgozás Repülőtér (Szczecin-Goleniów) Kikötő (Lengyelország harmadik legnagyobb kikötője)
Számos cég székhelye Számos vállalat székhelye található a városban, így pl. Drobimex (élelmiszeripar), Polska Żegluga Morska, (hajózás) Bosman (sörgyár) Cefarm (gyógyszergyár) Vobis Microcomputer csoport (számítástechnika)
Kulturális események thumb|420px|A tenger napjai Szczecin kikötőjében Dni Morza ( A tenger napjai) – minden júniusban Festiwal Artystów Ulicy (Utcai művészek fesztiválja) – minden júliusban Dni Kultury Ukraińskiej (Az ukrán kultúra napjai) – minden májusban Légibemutató a Dabie repülőtéren – minden májusban
Múzeumok Nemzeti Múzeum Muzeum Narodowe w Szczecinie – műtárgyakat, ékszereket, katonai felszereléseket mutat be. Hozzá tartoznak: