Az Austromegabalanus psittacus az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályának Sessilia rendjébe, ezen belül a tengerimakkok (Balanidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Az Austromegabalanus psittacus előfordulási területe a Csendes-óceán keleti részén van, Chile és Peru partjainál. A legnagyobb állománya a chilei Los Lagos régiónál található. A Calbuco, Carelmapu és Puerto Montt nevű városok partjainál ipari mértékben gyűjtik be.
Chilében, ahol nagy érdeklődésnek örvend a tenyésztésével kísérleteznek. A chileiek Japánba is akarnak exportálni belőle.
Megjelenése Hatalmas állkapcsilábas rákfaj, amely akár 30 centiméter magasra is megnő. A kúp alakú héja 12 nagy, kalcit kristályokból álló lemezből tevődik össze. A kúp töve egy szilárd felületre tapad. A kúp tetején egy nyitogatható héjfedö (operculum) van. Az Austromegabalanus psittacus ezen keresztül dugja ki a kacslábait, hogy táplálkozni tudjon. Az állat fehér testén lila és barna minták vannak.
Életmódja Az Austromegabalanus psittacus az apálytérségben él. Egy négyzetméteren akár 1000 példány is lehet. Tápláléka a vízben sodródó planktonok.
Szaporodása Az állat hímnős, de a megtermékenyítést egy másik, a közelben tartózkodó példány végzi. Az egyik állat pénisze behatol egy másik Austromegabalanus psittacus héja alá, majd leadja a spermát. A petéből való kifejlődés, a felnőtt állat testében történik meg, körülbelül 3-4 hét alatt. Az első fejlődési stádiumában az állat úgynevezett naupliusz-lárva, ez 1 milliméter hosszú és szabadon úszik. 45 napon keresztül még hatváltozáson megy keresztül; ebből a legutolsó a cypris-lárva állapot. A cypris-lárva egy kemény felületet választ és véglegesen letelepszik. Sokszor olyan nagy sűrűségben telepednek le egy helyen, hogy más ilyenfajta állatoknak nem hagynak helyet.
Jegyzetek
Források Austromegabalanus psittacus (Molina, 1788) WoRMS
Fordítás
Kategória:Rákok Kategória:Rákfajok Kategória:A Csendes-óceán ízeltlábúi