Hikádé Aladár, olykor Hikade, teljes születési nevén Hikade Aladár Antal (Budapest, Józsefváros, 1888. január 29. – Budapest, 1970. július 11.A Magyar Életrajzi Lexikon kiegészítő kötetében, továbbá A szocialista forradalomért c. életrajzgyűjteményben a halál dátumául 1970. július 13-a van megjelölve. Az itt szereplő adatok Hikádé Aladár gyászjelentéséből származnak.) villanyszerelő, pártmunkás, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a kispesti munkástanács elnöke, majd a Budapesti Forradalmi Törvényszék vádbiztosa és elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja, a Partizán Szövetség és a Munkásőrség tagja.
Élete
Hikade Johanna Paulina (Janka) törvénytelen gyermekeként született.Budapest Főváros Levéltárában őrzött fogolytörzskönyvei szerint szülei neve Hikádé József és Marx Janka. Hikade Aladár születési anyakönyvi kivonata és házassági bejegyzése szerint azonban törvénytelen gyermekként született, s anyja neve Hikade Johanna Paulina.Születése bejegyezve a pest-józsefvárosi plébánia keresztelési anyakönyvének 311/1888. folyószáma alatt. Nagyszülei: Hikade Antal asztalos mester (született: Budapest, 1824. 09. 21.) és felesége Depeny Erzsébet akik 1848. 09. 20-án kötöttek házasságot. Dédszülei: Hikade Antal és felesége Rozália, valamint Depeny Ferenc és Lontz Anna. Mostoha apja: Josep Wendel Marks (született: Theresienstadt, 1833. 05. 23., elhunyt: 1910. 01. 17.) aki 1890. 10. 29-én kötött házasságot Hikade Johanna Paulinával. Aladár mostoha testvérei: Mária és Gizella.
Négy gimnáziumi osztályt végzett, majd két éven át elektrotechnikus tanfolyamra járt,HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1921 - 4509 s a Siemens-gyárban villanyszerelő-segédként dolgozott. Felszabadulását követően 1905-ben belépett a Vasas-szakszervezetbe, szervező munkát végzett a vasmunkások közöttIsmertető a Fiumei úti Kerepesi temető Munkásmozgalmi panteonjáról. (2010) 36. p. majd belépett az MSZDP-be.
Dolgozott a Ganz gyárban is, az első világháború alatt bevonultatták (csapattest: k. u. LIR. Nr. 1 alosztály: 12. Komp. – rendfokozat: gyalogos), s a Lipták-gyárba vezényelték, ahol a gyár esztergályosainak bizalmija lett. Részt vett az antimilitarista mozgalomban, 1917-ben és 1918-ban több háborúellenes sztrájk szervezésében is részt vett. Alapító tagja volt a KMP-nek, s a kispesti munkásság egyik vezetőjévé vált. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a kispesti munkástanács elnöke volt, 1919 áprilisától a budapesti forradalmi törvényszék politikai fővádbiztosa, majd elnöke.
A kommün bukása után bűnrészesség vádja címén bebörtönözték, s 1922-ben azonban a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretei közt a Szovjetunióba került, ahol Moszkvában az SZKP KB apparátusában működött: kezdetben mint villanyszerelő, később műhelyvezető, majd a pártgazdasági osztály alosztályvezetője, de volt a Nyugdíjintézet igazgatója is. Később a Kremlben dolgozott mint fordító, tolmács és irattáros, néha Sztálinnal is együtt ebédelt.Végh Alpár Sándor: Köznapló . MNO (2011. április 12.)
1938-ban letartóztatták és még ugyanazon a napon 17 évi kényszermunkára ítélték. Szibériából üzent Sztálinnak, azt írta: „Letartóztattak, valami tévedésről lehet szó, kérem a segítségét.” Sztálin a következőt válaszolta neki: „Bírósági ítélete jogerős, nem tehetek semmit az érdekében.”
Büntetése letöltése után, 1955-ben tért haza. 1956 októberében a Corvin közi felkelőknek elmagyarázta, hogy szerinte a sztálinizmustól meg kell szabadulni, azonban véleménye szerint nem lett volna jó, ha a forradalom a szocializmus bukásához vezetett volna.
1963-ban, 75. születésnapján Fővárosi Tanács jóvoltából ajándékkosárral köszöntötték és megkérdezték tőle, hogy hogyan volt képes megőrizni elveit annak ellenére, hogy éveket töltött börtönben ártatlanul. Erre a következőt válaszolta: „Nem értitek ezt, gyerekek. Más a politika, és más a világnézet. A politika igazságtalanul meghurcolt, de ettől még a világnézetem nem változott meg.” Egyik megalapítója volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Munkásőrségnek.
Elhunyt 1970. július 11-én, örök nyugalomra helyezték 1970. július 17-én a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pantheonjában (bal V. pilon 30/2. parcella).
Kitüntetése A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1968)
Emlékezete Kispesten utca viselte a nevét 1978-tól 1990-ig, valamint korábban róla volt elnevezve a kispesti Bolyai János Általános Iskola is.
Művei Visszaemlékezések az 1918-as polgári demokratikus forradalomra és a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulására. Párttörténeti Közlemények, 1968. (14. évf.) 4. sz. 164-170. p. A Forradalmi Törvényszék munkájáról. Párttörténeti Közlemények, 1959. (5. évf.) 2. sz. 233-235. p.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források Hikádé Aladár. In: Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1981, Akadémiai. 308. p. Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. [Budapest], 2003, Sprinter Kiadó. 80, 230. p. Nem döbbenek meg a politika, a politikusok metamorfózisain. 168 Óra, 2008. október 25. 22:00 Hikádé Aladár. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje. 2015. december 26. Hikade Aladár gyászjelentése . rakovszky.net (Hozzáférés ideje: 2015. december 26.) Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest, 1976, Kossuth Könyvkiadó. 224. p. Milei György: Hikádé Aladár. In: A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. [Budapest], 1975, Kossuth Könyvkiadó. 251-252. p. https://katonahoseink.militaria.hu
További információk Cikkek Kékesdi Gyula: Pártalapítók. (Népszabadság, 1968. nov. 24.); Kende János: Kilencven éve született Hikádé Aladár, a kispesti Lipták-gyár főbizalmija, a KMP alapító tagja. (Magyar Hírlap, 1978. jan. 29.); Elhunyt Hikádé Aladár (Népszabadság, 1970. júl. 14.);
Vadász Ferenc: Mindig a szívemre hallgattam. Megemlékezés Hikádé Aladárról, születésének 90. évfordulóján. (Magyar Hírlap, 1978. jan. 29.).
Levéltári anyagok HU BFL – VII.18.d – 13/6662 – 1920 HU BFL – VII.101.c – fegyenc.I – 4384 HU BFL – VII.102.a – fogoly – 1921 – 4509
Online Hikádé Aladár visszaemlékezései Hikádé Aladár visszaemlékezései – folytatás
Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:KMP-tagok Kategória:Római katolikus magyarok Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:Magyar Gulag-rabok Kategória:A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:Magyar villanyszerelők Kategória:Magyar politikai foglyok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékeinek tagjai Kategória:Munkásőrök