Mihály István

Mihály István, eredeti neve: Merkler István (Budapest, 1892. június 28. – Ausztria, Bruck an der Leitha, 1945. február 23.) magyar író, kabaré-, dalszöveg- és forgatókönyvíró.

Élete Zsidó családban született. Anyja, Glück Szerén (Kiskunmajsa, 1870 – ?), és apja, Merkler Ignác (Hajós, 1864 – Budapest, 1892) egyaránt az Alföldről származott. Házasságkötésükkor, 1891. júniusban már mindketten a fővárosban laktak. Apja ugyanabban az évben lett orvosdoktor, de 1892. májusban meghalt. Az egy hónappal később született István tizenegy évig anyja családjában nevelkedett. 1904-ben anyja házasságot kötött unokatestvérével, Glück Jakabbal (1870–1957), aki jogot végzett és Pakson kapott állást (helyettes városi ügyészként?).A bekezdés összes adata Merkler András könyvéből, különböző oldalakról való.

Mihály István iskolái elvégzése után, 1909-ben a Paksi Takarékpénztárnál helyezkedett el; novembertől 1910. áprilisig egy bécsi ügyvédi iroda tisztviselője volt, utána Budapesten a Hitelbank alkalmazottja lett. Anyja közbenjárásával elkerülte, hogy az első világháború idején behívják katonának.

Első (ismert) cikkei a paksi helyi lapban jelentek meg 1912-ben,Merkler András, i. m. 145. o. de neve már 1910-ben feltűnt egy fővárosi kabaré programfüzetben.Merkler András, i. m. 142. o. Könnyen, gyorsan írt. Már 1919-ben, a Kabarészerzők galériájában azt írták róla, hogy „verseinek, dalainak, humoreszkjeinek a számát megmondani sem lehet.” 1918-ban felhagyott bankhivatalnoki állásával, pedig ekkor már főpénztárnok-helyettes volt, és a Royal Orfeum művészeti igazgatója lett. 1924-ben házasságot kötött Feuermann Valéria Olgával (Budapest, 1903 – ?).

Az 1920-as évek közepén kezdett filmekkel foglalkozni, bár ekkor még csak fordítóként: külföldi némafilmekhez írt magyar feliratokat. 1924 és 1929 között nagyon sok filmet feliratozott, köztük Chaplin- és Buster Keaton-filmeket is. Négy némafilmhez készített forgatókönyvet, az egyiket rendezte is (A hét fátyol), ám a filmek nem maradtak fenn.Merkler András, i. m. 147. o. A némafilmes korszak végén néhány színdarabot írt.

1930-ban Berlinbe utazott és ott az UFA filmgyár számára dolgozott; családjával 1932 végén tért vissza Budapestre. Itthon is sokat dolgozott: verset, dalszöveget, kabarétréfát, filmszövegkönyvet írt, de a hazai filmgyártás két válságos évében kereset nélkül maradt. Ekkor a család tárgyait elárverezték, a házaspár külön költözött, 1937-ben elváltak.

Amikor beindult a filmgyártás, a szövegkönyvekkel újra sokat keresett. Az 1939-ben hozott úgynevezett második zsidótörvény mint zsidó személynek nem tette lehetővé, hogy saját nevén dolgozzon. 1939 novemberében megkeresztelkedett, de ez nem változtatott a helyzeten. Továbbra is gyakran foglalkoztatták, de csak „négert”-ként végezhetett munkát (a honorárium egy részéért keresztények kölcsönadták nevüket). A Magyar Filmintézetnél 1973-ban a munkásságáról készített tanulmány szerint 1942 és 1944 között szövegkönyvei a kéziratait gépelő titkárnő neve alatt jelentek meg.Merkler András, i. m. 162. o.

Öt nappal a nyilas puccs után, 1944. október 20-án a 16–60 év közötti zsidó férfiak számára elrendelték a kényszermunka kötelezettséget (többnyire árokásást végeztek). Mihály Istvánt és nagyobbik fiát is elvitték, majd – bár menlevele volt –, 1944. november 28-án kétezer sorstársukkal együtt a Józsefvárosi pályaudvaron bevagonírozták és Ausztriába deportálták. Ők a határhoz közeli Bruckba kerültek. Mihály István ott írta utolsó versét (Brucki álom) és ott halt meg, mert legyengült szervezete nem bírta a megpróbáltatásokat.Merkler András, i. m. 185. o.

Családja A házaspárnak két gyermeke volt: Péter (1928) és András (1933). Az anya két kisfiával együtt már 1935-ben áttért a keresztény hitre. A válás után Budapesten kozmetikusként dolgozott, de abból alig tudott megélni. Jelentkezett egy hirdetésre és 1939 elején Angliába ment cselédnek; később a vendéglátóiparban helyezkedett el.

Nagyobbik fia, Péter a holokauszt áldozata lett. Apja halála után egy hónappal, 1945. március 29-én a Bruck an der Leitha-i tábort kiürítették, az életben maradt foglyokat, köztük valószínűleg Pétert is a mauthauseni, illetve a gunskircheni koncentrációs táborba vitték, többé nem tért vissza.

András Budapest ostromát Sztehlo Gábor tiszteletes egyik gyermekotthonában vészelte át. Anyja 1946-ban érte jött, „átcsempészte” a határon és magával vitte Angliába. Ott a Merklerek távoli rokona, Korda Sándor teljes anyagi támogatást nyújtott nekik, (az anya a filmstúdió vendégházát vezette). 1949-ben mindketten megkapták a brit állampolgárságot. Merkler András a könyvszakértői szakmát választotta, majd író lett és visszatért az izraelita valláshoz.Merkler András, i. m. 68., 164. o.

Mihály István anyja és mostohaapja túlélte a holokausztot.

Munkái Julcsiett! És más színpadi tréfák; Rácz Vilmos, Bp., 1919 (Színház és divat könyvtár) Ó, Cejzler úr! Kabaré-tréfák; ill. Szigethy István; Kultúra, Bp., 1921 (Tréfás könyvek) Yvonne (egyfelvonásos, Budapest, 1923) Béla, aki huszonhatéves (színmű, Budapest, 1929); bemutató: Új Színház, 1929. december 12. (címszereplő Gellért Lajos) Te nem ismered Verát? (vígjáték 3 felvonásban, társszerző Balassa Emil, 1929); bemutató: Fővárosi Művész Színház, 1929. december 21. (A Kabos Gyula által vezetett színházban, ugyanő játszotta a főszerepet.) Mihály István: A repülő arany. Kalandorfilm; Gaston Leroux és Serge Veber motívumai alapján; Elbert és Társa, Bp., 1933 (Filmkönyvek) Mindig az a perc... Válogatás Mihály István műveiből; vál. Merkler András; magánkiadás, Bp., 1994

Fordítása Üldöz a pénz (operett 3 felvonásban, Rudolf Oesterreicher és Julius Horst darabjából). Bemutató: Budapesti Színház, 1923. május 15.

Ismertebb slágerszövegei Az „örökzöld” slágerek az 1930-as évek magyar filmjeinek dalbetéteiként születtek. Álmaimban valahol Holnap ki tudja, látsz-e még Köszönöm, hogy imádott Lila akácok Mindig az a perc a legszebb perc Oda vagyok magáért Pá, kis aranyom, pá Sárbogárd, Dombóvár Száz vágy muzsikál az éjben Szeressen egy kicsikét Tudom, hogy van neki

Forgatókönyvei 1944 – Machita 1939 – Toprini nász 1938 – A papucshős (Kabos Gyula számára írt forgatókönyv, aki a főszerepet játszotta) 1938 – Fekete gyémántok 1938 – A 111-es (Heltai Jenő regényéből) 1937 – Családi pótlék 1937 – Mai lányok 1937 – Segítség, örököltem! 1936 – Barátságos arcot kérek 1936 – A királyné huszárja 1934 – Emmy 1934 – Búzavirág 1934 – Lila akác (Szép Ernő regényéből) 1934 – Ida regénye (Gárdonyi Géza regényéből, Stella Adorjánnal együtt) 1934 – Mindent a nőért! 1933 – Iza néni 1933 – Ítél a Balaton 1932 – Repülő arany

Jegyzetek

Források

További információk

Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:A gunskircheni koncentrációs tábor foglyai