1998. október 18-án önkormányzati választást tartottak Magyarországon.
Választási rendszer Az önkormányzati választás rendszere az 1990-ben és 1994-ben elfogadott szabályokon alapult. A rendszerváltás óta ez volt az első olyan önkormányzati választás, amelyet nem előzött meg közvetlenül a választás előtt jelentős törvénymódosítás.1990-ben augusztus 8-án fogadták az önkormányzati választást szabályozó törvényt, a választás első fordulója pedig szeptember 30-ára esett. 1994-ben szeptember 30-án fogadtak el egy igen jelentős módosító törvényjavaslatat, a választást pedig december 11-én bonyolították le.
Részleges változást egy 1997 tavaszán elfogadott törvény jelentett, amiben a választási eljárást egységesen újra szabályozták. Mindez azonban a választási rendszer alapjait nem érintette.
A legfontosabb változás az ajánlások rendszerében történt. 1998-tól újra az egy személy egy ajánlás elve került előtérbe (szemben az 1994-es többes ajánlás rendszerével). Ennek kapcsán a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát is csökkentették.
Az önkormányzati rendszer kétszintű volt, egyrészt települési, másrészt területi önkormányzatokból állt.
Települési önkormányzatok +Települési önkormányzati választás rendszereTelepüléslakóinak számaPolgármester-választásKépviselő-választás1 – közvetlenkislista fölöttvegyes
A települési választáson polgármestert és képviselőket választhattak a polgárok.
A polgármester-választás folyamata egyszerű volt: a választók a nekik tetsző jelöltre szavazhattak, és ezek közül a legtöbb szavazatot kapó nyert. (Akkor is, ha a többi indulóra együttesen többen szavaztak.Például ha három jelölt indul a választáson és az elsőre 500-an szavaznak, a másodikra 400-an,a harmadikra pedig 300-an, akkor az első nyeri meg a választást, pedig rá csak 500-an szavaztak, míg a többiekre összesen 700-an.)
A képviselő-választás módja a lakók számától függött. Ha 10 ezer főnél nem laktak többen a településen, akkor úgynevezett kislistás rendszerben, ha ennél többen éltek ott, akkor úgynevezett vegyes rendszerben választották meg a képviselőket. A képviselő-testület létszáma is a lakók számától függött.
Kislistás választásVegyes választás(10 ezer lakóig)(10 ezer lakó fölött)Az összes képviselőjelölt nevét egyetlen szavazólapra írják föl, és minden egyes polgár annyi nevet jelölhet be, ahány fős az adott település képviselőtestülete. Az így kapott szavazatokat összesítik és a legtöbb szavazatot kapó jelöltek válnak képviselővé.A települést választókerületekre osztják és ezekben választanak képviselőket. A kerületekben az a jelölt nyer, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. Az egyes kerületekben a töredékszavazatokat is összesítik és azokat kiegyenlítő (kompenzációs) listák között szétosztják. (A töredékszavazat az a szavazat, amelyet nem a győztes jelölt kapott.) A képviselők nagyjából 3/5-ét egyéni kerületben, 2/5-ét listán választják.+Képviselők száma Lakó Képviselő1 – 1003101 – 6005601 – 130071301 – 300093001 – 5000115001 – 13+Képviselők száma Lakó KépviselőEgyéniListásÖssz. – 10717 – 14923 – 151025 – 161127 fölöttminden további10 00015 000lakó után +1
A legkisebb falvakban 3 képviselőből állt a testület, míg a legnagyobb városban, Debrecenben 50 képviselőt választhattak meg a polgárok.
Egyik típusú választás esetén sem volt második forduló, nem volt érvényességi, vagy eredményességi küszöb.Így elméletileg az is lehetséges volt, hogy mindössze egyetlen egy polgár ment el szavazni, és az ő szavazata döntötte el a választást.
+Települési önkormányzatok és polgáraik számaTelepülésméret(lakók száma)ÖnkormányzatokszámaVálasztójogosultakszáma10 ezer lakóig – kislistás választási rendszer„kistelepülések”299010 ezer lakó fölött – vegyes választási rendszer„középvárosok”118megyei jogú városok22fővárosi kerületek23163Összesen3153
Magyarország 1998-ban 3153 települési önkormányzatra oszlott. A választópolgárok száma 8,1 millió volt.
Az önkormányzatok döntő többsége – közel háromezer – kistelepülési, azaz legfeljebb 10 ezer lakóval bíró volt. Három és egy negyed millió választópolgár, az összes választójogosult 40%-a élt ezeken településeken. Ezen önkormányzatok képviselőit kislistás rendszerben választották meg.
Vegyes választási rendszerben választottak képviselőket a 10 ezernél népesebb településeken. Összesen 163 ilyen önkormányzat létezett, és a választójogosultak 60%-a, közel 4,9 millió polgár tartozott a joghatóságuk alá. Ezek közül 118 település tartozott a középvárosok sorába, amelyek lakóinak száma ugyan meghaladta a 10 ezer főt, de nem rendelkeztek megyei jogú városi címmel. Ugyancsak vegyes választási rendszerben választhatta meg képviselőit a 22 megyei jogú város és a 23 fővárosi került is.
Területi önkormányzatok +Területi önkormányzati választás rendszereTelepülésiönkormányzatjogállásaTerületi önkormányzatválasztotttestületválasztás módjakép-viselővezetőközség, nagyközség, városmegyei közgyűléslistásközvetettközgyűlés elnökemegyei jogú város –fővárosi kerületfővárosi közgyűléslistásközvetlenfőpolgármester
A területi önkormányzatok nem fedték le az ország egészét.
A községek, nagyközségek és városok polgárai a megyei közgyűlési választáson adhatták le a szavazataikat. A megyei jogú városok nem tartoztak semmilyen területi önkormányzathoz, ők maguk, mint települések látták el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Így polgáraik csak települési önkormányzatokat választottak, területi önkormányzat megválasztásában nem vettek részt. A fővárosban élők a fővárosi közgyűlés összetételéről dönthettek.
Területi önkormányzattal a 19 megye és a főváros rendelkezett.
Megyei önkormányzatok A megyei közgyűlés képviselőit az adott megyében lakó, de nem megyei jogú városban élő polgárok választhatták meg.
A képviselőket listás rendszerben választották. A megye területe két választókerületre oszlott, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer fős kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A két választókerületben külön-külön lehetett listákat állítani. A közgyűlésbe való bejutáshoz 4%-os eredményt kellett elérni az adott kerületben.
+Területi önkormányzatok és polgáraik számaTelepülésiönkormányzatjogállásaÖnkormányzatokszámaVálasztójogosultakszámaközség, nagyközség,város19megyei közgyűlésmegyei jogú város ––fővárosi kerület1fővárosi közgyűlésÖsszesen20
A megye vezetőjét, azaz a közgyűlés elnökét, nem közvetlenül a választópolgárok, hanem a képviselők választották meg.
Fővárosi önkormányzat A fővárosi önkormányzat választási rendjét külön szabályozta a törvény. A választás szempontjából a budapesti kerületek települési, a főváros egésze pedig területi önkormányzatként értelmeződött.
A kerületek képviselőit vegyes rendszerben, a fővárosi képviselőket listán választották. Utóbbiban a bejutási küszöb 4%-os volt. A kerületi polgármestereket és a főpolgármestert közvetlenül választották.
Választókerületek +Önkormányzatok és választójogosultak számaTelepülésiönkormányzatokÖsszesenkistelepülési10 ezer lakóigközépvárosi10 ezer lakó fölöttnagyvárosimegyeijogúvárosfővárosikerületÖnkormányzat315329901182223Választópolgár TerületiönkormányzatokÖsszesenmegyékfővárosÖnkormányzat2019 –1Választópolgár–
Magyarország 1998-ban húsz területi és 3153 települési önkormányzatra oszlott.
A települési önkormányzatok döntő többsége – közel háromezer – kistelepülési, azaz legfeljebb 10 ezer lakóval bíró volt. A középvárosok sorába azok a települések tartoztak, amelyek lakóinak száma meghaladta a 10 ezer főt, de nem rendelkeztek megyei jogú városi címmel. Ezek száma 118 volt. A nagyvárosi önkormányzatok közé a 22 megyei jogú város és a 23 fővárosi kerület tartozott.
Területi önkormányzattal a 19 megye és a főváros rendelkezett.
Különleges helyzetben voltak a megyei jogú városok. Nem tartoztak a megyei önkormányzat joghatósága alá, mivel egyszerre láttak települési és területi önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően polgáraik nem is vettek részt a megyei önkormányzatok megválasztásában.
A választásra jogosult polgárok száma 8,1 millió volt. Közülük bő három millió kistelepülési, s közel ugyanennyi nagyvárosi önkormányzatok területén élt.
Önkormányzatok és választópolgárok száma országrészenkéntOrszágrészTelepülési önkormányzatTerületiönkormányzatmegye / fővároskistelepülési10 ezer lakóigközépvárosi10 ezer lakó fölöttnagyvárosiÖsszesenmegyeijogúvárosfővárosikerületÖnkormányzatok számaDunántúl16593412 –17059Alföld és Észak11745710 –12419Közép-Magyarország15727 –2320711299011845315320Választópolgárok számaDunántúlAlföld és ÉszakKözép-Magyarország
Önkormányzatok és választópolgárok száma területi bontásbanMegye/ fővárosTelepülési önkormányzatTerületiönkormányzatmegye / fővárosKistelepülések10 ezer lakóigKözépvárosok10 ezer lakó fölöttNagyvárosokmegyei jogú város/ fővárosi kerületÖsszesenBaranya296413011Fejér102321071Győr-Moson-Sopron168321731Komárom-Esztergom6851741Somogy239412441Tolna102511081Vas211412161Veszprém219512251Zala254122571Dunántúl1659341217059Bács-Kiskun108911181Békés6681751Borsod-Abaúj-Zemplén345913551Csongrád5532601Hajdú-Bihar7471821Heves114311181Jász-Nagykun-Szolnok6891681Nógrád123311271Szabolcs-Szatmár-Bereg221612281Alföld és Észak1174571012419Pest15727 –1841Budapest – –23 23 1 Közép-Magyarország15727232072Összesen299011845315320
Jelöltállítás
Polgármester-jelöltek száma területi bontásbanMegye/ fővárosKistelepülések10 ezer lakóigKözépvárosok10 ezer lakó fölöttNagyvárosokmegyei jogú város/ fővárosi kerületÖsszesenJelöltek számaJelöltek számaJelöltek számaJelöltek száma∑∑∑∑Baranya296654527064981714430166364727Fejér102233402733681427710723955294Győr-Moson-Sopron168358263843371027717336140401Komárom-Esztergom681331815158182612577414341184Somogy239520735934391212224452384607Tolna1022412326459112013310825037287Vas21140125426431316114521640542447Veszprém21945736493531720122422546255517Zala2545374958611452191025753962601Dunántúl1659353434238763445951401264349170535854804065Bács-Kiskun1082333226595222716611823860298Békés661415419587222911347514979228Borsod-Abaúj-Zemplén3458411109519102737144355851141992Csongrád55112351473381122576011748165Hajdú-Bihar741633920277172411568217161232Heves1142706633635141913311827583358Jász-Nagykun-Szolnok6815837195912233511347817163234Nógrád123275643393671314412728175356Szabolcs-Szatmár-Bereg2214621145766912231134228472129601Alföld és Észak11742655551320657641522181063642124127257393464Pest15736661427273570105184401131532Budapest23583882358388Közép-Magyarország157366614272735701052358388207406214620Összesen29906555954750911814431746345171621793153671614338149
Képviselő-jelöltek