thumb|300px|Hispania provincia legnagyobb kiterjedésében thumb|300px|Hispania a diocletiusi reform után
Hispania Tarraconensis a három Hispániában lévő római provincia egyike volt a Salamantica székhelyű Lusitania és a Corduba székhelyű Baetica mellett. Utóbbi a portugál határtól keletre, leginkább a mai Andalúziának, előbbi leginkább a mai Portugáliának felel meg.
Történet
Az Ibériai-félszigetet római uralom alatt az Ebro völgye felől Augustus egyesítette. A kantábriai háborúk után mintegy 300 évig létezett a Nagy-Tarraconensis.
Diocletianus alatt, 293-ban Gallaecia és Carthaginensis részek leváltak, így Tarraconensis maradt a félsziget északkeleti része a Ribera del Duero borrégióig. 409 után a birodalom meggyengült, ezt a baszkok és a cantabrusok lázadása is erősítette, ezután a Vizigót Királyság szerzett befolyást a területen.
A bor- és olajbogyó-termelés mellett a terület és különösen a Duero és Ebro közti hegyek aranykitermelésben volt a legjelentősebb.
Népek Kezdetben (i. e. 8. és 6. század) között a föníciaiak és a karthágóiak foglalták el az Ibériai-félsziget partvidékét. A rómaiak a Kr. e. 2. században érkeztek. A görögöknek is voltak már ekkor kolóniái.
Vallás A rómaiak előtti népek különféle többistenhívő vallásokat gyakoroltak. Itt is megfigyelhető, hogy a népesség saját isteneit a római uralom hatására római istenekkel azonosította.
Kivitel Tarraconensis fő ásványi és élelmi exportcikkei többek között, arany, ezüst, vas, ón, márvány, bor, olajbogyó (olívabogyó)
Források
Hispania és Tarranonensis provincia római hódításának történeti áttekintése A római technológiának, főleg csatornáknak és bányáknak szentelt spanyol lap
Kapcsolódó szócikkek Idősebb Plinius Bargusiusok Olkadészek
Kategória:Spanyolország történelme