Minneapolis egy város az Amerikai Egyesült Államok Minnesota államának Hennepin megyéjében, és egyben a megye székhelye is. A 2020-as népszámlálás adatai szerint lakossága 429 954 fő, amivel az állam legnépesebb városa. Minnesota középső részén, a keleti határ közelében helyezkedik el, a Felső-Mississippi folyó mindkét partján, és közvetlenül szomszédos Saint Paullal, Minnesota állam fővárosával. Minneapolis, Saint Paul és a környező területek együtt alkotják az úgynevezett Twin Cities (Ikervárosok) nagyvárosi térséget, amelynek lakossága 3,69 millió fő. Minneapolis sík terepen, hideg, havas teleiről, valamint forró, párás nyarairól nevezetes. A „City of Lakes” („A tavak városa”) becenévre hallgató Minneapolis rendkívül gazdag vízfelületekben: tizenhárom tóval, kiterjedt vizes élőhelyekkel, a Mississippi folyóval, patakokkal és vízesésekkel rendelkezik.
A mai Minneapolis területén korábban a dakota nép élt. Az európai gyarmatosítás és betelepülés Fort Snellingtől északra, a Saint Anthony-vízesés mentén kezdődött – amely a Mississippi folyó egyetlen természetes vízesése. Az erőd közelsége és a vízesés energiája – a benne rejlő ipari potenciállal együtt – elősegítette a város korai növekedését. A 19. század egy bizonyos szakaszában Minneapolis a világ fa- és malomipari fővárosa volt. Mivel itt található a Minneapolisi Szövetségi Tartalékbank (Federal Reserve Bank) is, a város a 21. századra is megőrizte pénzügyi befolyását. Egy, a nagy gazdasági világválság idején zajló minneapolisi munkássztrájk szövetségi szintű munkavédelmi intézkedéseket hívott életre. A városban folyó munka nagyban hozzájárult a számítástechnikai ipar fejlődéséhez is, emellett Minneapolis olyan márkák szülőhelye, mint a General Mills, a Pillsbury, a Target Corporation és a Thermo King mobil hűtéstechnika.
A város lakói több mint ötvenféle vallást gyakorolnak. Elismert életminősége ellenére Minneapolisban éles társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók a lakosok között – vitathatatlanul ez a legkritikusabb probléma, amellyel a városnak a 21. században szembe kell néznie. A város legfontosabb művészeti intézményei közé tartozik a Minneapolis Institute of Art, a Walker Art Center és a Guthrie Színház. Négy profi sportcsapat is a belvárosban játssza mérkőzéseit. A világhírű zenész, Prince, rendszeresen fellépett a First Avenue éjszakai klubban. Minneapolis ad otthont a Minnesotai Egyetem (University of Minnesota) központi kampuszának is. A város tömegközlekedését a Metro Transit biztosítja, a Twin Cities régiót kiszolgáló nemzetközi repülőtér pedig délen, a városhatáron helyezkedik el.
Földrajz Minneapolis történelme és gazdasági növekedése szorosan összefügg a vízzel, amely a város legmeghatározóbb fizikai jellemzője. A hosszú eljegesedési időszakok és az interglaciális (jégközi) olvadások több folyómedret is kivájtak a mai Minneapolis területén. Az utolsó jégkorszak idején, körülbelül 10 000 évvel ezelőtt, az ezekben az ősi folyómedrekben visszamaradt jégtömbök elolvadtak, medencéket hozva létre, amelyek megteltek vízzel – így alakultak ki Minneapolis tavai.
Az egykori Agassiz-tóból származó olvadékvíz táplálta a glaciális Warren-folyót, amely egy hatalmas vízesést hozott létre. Ez a vízesés a folyásiránnyal szemben (visszahúzódva) erodálta a medret a Mississippi folyó torkolatán túl, egy 23 méteres (75 láb) szintkülönbséget hagyva maga után a Mississippiben. Ez a pont a mai Saint Paul belvárosában található. Az új vízesés – amelyet később Saint Anthony-vízesésnek neveztek el – ezt követően mintegy 13 kilométert (8 mérföldet) „vándorolt” felfelé a Mississippin a jelenlegi helyéig, miközben kivájta a Mississippi-szurdokot. Hasonló folyamatok során jött létre a Minnehaha-vízesés is ebben az időszakban.
Éghajlat Minneapolisra a forró nyarú, nedves kontinentális éghajlat jellemző (a Köppen-féle éghajlati osztályozás szerint Dfa), amely tipikus a Felső-Középnyugat déli területeire; a város az USDA 5a növénytűrési (fagytűrési) zónájába tartozik. A minneapolisi térségben a csapadék és a kapcsolódó időjárási események teljes skálája előfordul, beleértve a havazást, a hódarát, az ónos esőt, az esőt, a zivatarokat és a ködöt. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 42 °C (108 °F) volt 1936 júliusában, míg a legalacsonyabb –41 °C (–41 °F) 1888 januárjában. A feljegyzések szerinti leghavasabb tél az 1983–1984-es volt, ekkor 250 cm (98,6 hüvelyk) hó hullott. A legkevesebb hó az 1930–1931-es télen esett, mindössze 36 cm (14,2 hüvelyk). A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adatai szerint a napsütéses órák éves átlagos aránya 58 százalék. Népesség, ipar thumb|200px|A Bde Maka Ska tó, háttérben a belvárossal Minneapolis területét eredetileg dakota törzsek, különösen a mdewakantonok lakták, egészen az európai származású amerikaiak nyugati terjeszkedéséig. Az 1840-es években Maine, New Hampshire és Massachusetts államokból érkeztek új telepesek, miközben ezzel egy időben francia-kanadaiak is megjelentek a térségben. Később, egy másodlagos migrációs hullám keretében Illinois, Indiana, Ohio és Pennsylvania területéről érkeztek gazdálkodók. Az Új-Angliából (New England) származó telepeseknek meghatározó, kiemelkedő befolyásuk volt a város társadalmi és közéletére.
A mexikói vendégmunkások már 1860-ban megjelentek Minnesotában, bár kezdetben kevesen maradtak ott egész évben. Idővel a latin-amerikai közösségek Minneapolis számos negyedében letelepedtek, többek között Phillips, Whittier, Longfellow és Northeast városrészekben. A 21. század fordulója előtt a latinók alkották az állam legnagyobb és leggyorsabban növekvő bevándorló csoportját.
A Svédországból, Norvégiából és Dániából érkező bevándorlók közös nevezőre találtak az előttük érkező új-angliai telepesek republikánus és protestáns értékrendjével. Az ír, skót és angol bevándorlók az amerikai polgárháború után érkeztek; őket követték a Németországból, Közép- és Kelet-Európából, valamint Oroszországból származó németek és zsidók. Minneapolis az 1890-es és 1900-as években fogadott be olaszokat és görögöket, míg a szlovák és cseh bevándorlók a Mississippi folyó nyugati partján fekvő Bohemian Flats területén telepedtek le. Az ukránok 1900 után érkeztek, a közép-európai migránsok pedig főként az északkeleti (Northeast) városrészben alakították ki otthonaikat.
A város korai történetében a molnároknak készpénzben kellett fizetniük a búzáért a termesztési szezonban, majd tárolniuk kellett azt a feldolgozásig. Ennek támogatására 1881-ben, a folyópart közelében alapították meg a Minneapolisi Gabonatőzsdét (Minneapolis Grain Exchange), amely 2023-ban is az egyetlen tőzsde a „kemény szemű vörös tavaszi búza” (HRW) határidős kereskedelméhez. A malomipar készpénzigénye és a fakitermelésből felhalmozott tőke együttesen fellendítette a helyi bankrendszert, Minneapolis pedig jelentős pénzügyi központtá vált. Itt található a 12 amerikai szövetségi jegybanki körzet egyike, a Federal Reserve Bank of Minneapolis, amely több államot (például Minnesotát és Montanát) is kiszolgál.
Napjainkban Minneapolis foglalkoztatási szerkezete elsősorban a kereskedelemre, a szállításra, az oktatásra és az egészségügyre épül, de a gyártás és a pénzügyi szektor is fontos szerepet tölt be. 2024-re a Twin Cities metropolisz az Egyesült Államok nyolcadik legnagyobb vállalati központjává vált a nagyvállalati székhelyek koncentrációját tekintve. Magában a városban öt Fortune 500-as vállalat központja található, köztük a Target és az U.S. Bancorp. A térség gazdasági erejét jelzi, hogy 2024-ben a bruttó hazai terméke (GDP) elérte a 362 milliárd dollárt.
Nevezetességei thumb|Az Eliel Saarinen által tervezett Christ Church Lutheran templom A város jelentősebb épületei közé tartozik a North Western Guarantee Loan Co. 52 méter magas székháza, tetején gyönyörű kertekkel; a Public Library and Art Gallery 50 000 kötet könyvvel, természetrajzi múzeummal, képtárral és művésziskolával; az egyetem, mintegy 1000 hallgatóval. Eliel Saarinen tervezte a Christ Church Lutheran nevű templomot.
Híres emberek Prince zenész James Harris zenész, producer Richard Dean Anderson színész Brock Edward Lesnar pankrátor
Jegyzetek
További információk
Kategória:Minnesota megyeszékhelyei Kategória:Hennepin megye települései