Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike,A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig - Márciusi ifjak, mek.oszk.hu a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1859).
Életpályája Édesapja az abonyi születésű Bérczy János (1776–1839), aki Nógrád vármegye tisztiorvosa, író, anyja vajkai Molnár Julianna, vajkai Molnár Ferenc földbirtokos és nádasdi és sárosi Bittó Cecília lánya; apja eredetileg a "Stand" vezetéknév alatt született, azonban felnőttkorában a "Bérczy" nevet vette fel. Az apai nagyszülei Stand László az abonyi Csuzy–Balogh–Tallián-féle közbirtokosság tiszttartója, és Horváth Borbála voltak.Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról , orvostortenet.hu balra|bélyegkép|Bérczy Károly fiatalon Jogász végzettségével a Magyar Királyi Helytartótanács munkatársaként fogalmazó volt 1842–1849 között, így 1847-től Széchenyi István irányításával dolgozott a közlekedési osztályon, ahol gróf Széchenyi István oldalán teljesített titkári szolgálatot. Betegsége miatt megvált a hivataltól és újságíró lett.
1846-ban tagja volt a Tízek Társaságának. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. 1854-től a Politikai Újdonságok főmunkatársa volt. Előbb a Pesti Napló külpolitika rovatát vezette, majd ő indította meg 1857. január 15-én az első magyar nyelvű sportlapot, Lapok a lovászat és vadászat köréből címmel. (A lap címe 1858-tól 1918-ig Vadász és Versenylap volt.) Német vonatkozású vadászati szótárt is publikált. Madách Imréről, akinek barátja volt, Bérczy írta meg az első életrajzot. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1862-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1867-ben nemességet kapott.
Munkássága Madách Imre barátja és első életrajzírója volt.Madácsy Piroska: Újabb adalékok Bérczyről és Madáchról , madach.hu Amikor az akadémia 1863-ban tagjává választotta Madáchot, akkor a A nőről, különösen aesthetikai szempontbólMadách Imre: A nőről, különösen esztétikai szempontból Székfoglaló értekezés az Akadémián, madach.hu című székfoglaló értekezésének kéziratát Bérczy Károly olvasta fel, mivel Madách ekkor már súlyos beteg volt.MADÁCH IMRE (1823–1864), mek.oszk.hu Bérczy lírája szentmentális: gyakori témája a halálvágy, a természetbe menekülés, a sorsszerűség. Gazdag szépirodalmi hagyatékából kiemelkednek műfordításai. Főleg Dickens műveit fordította és Puskin Anyegin című művét 1866-tól az ő fordítása népszerűsítette.Gyergyai Albert: Bérczy Károly, epa.oszk.hu
Művei Bitorlott szerelem (1840) Az apostol (1848) Élet és ábránd I.-II. (elbeszélések, 1852) Élet-útak (1853) Világ folyása I.-II. (elbeszélések, 1854) Világkrónika. Népszerű eléadása az 1855. september elejétől 1856. october végeig történt nevezetesebb eseményeknek; Heckenast, Pest, 1856 Az őrült nő sziklája Magyar-német és német-magyar vadász-műszótár (szerkesztő, 1860) Hazai és külföldi vadászrajzok; Emich, Pest 1863 Magyar méneskönyv Magyarországon volt és lévő angol telivér lovak jegyzéke és származása. Egy függelékkel; szerk. Bérczy Károly; Emich Ny., Pest 1865 Madách Imre emlékezete (1866) A gyógyult seb; (1880) Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest (1882) Balogh Károly: B.K. ismeretlen naplója (1935) Feltámad a múlt; Siményi, Budapest, 1943 Kísért a múlt...; Napsugár, Budapest, 1944 (Napsugár könyvek)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk Arany László: Bérczy Károly emlékezete. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (5. 10). Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest, 1876.
Gyergyai Albert: Bérczy Károly Balogh Károly: Bérczy Károly ismeretlen naplója A magyar irodalom története Bérczy Károly
Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Márciusi ifjak Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:MTA-tagok Kategória:Balassagyarmatiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1821-ben született személyek Kategória:1867-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Hírlap (1849–1852) vezetői, újságírói