A Maladype Színház 2001-ben alakult magyar színtársulat, amely egy állandó társulattal és alkotótársakkal működő nemzetközi hírű, többszörösen díjazott független színház.
Balázs Zoltán rendező-művészeti vezető irányításával létrehozott előadásai kitartóan vizsgálják a színház különleges minőségeit, komoly szakmai visszhangot kiváltó, új színházi nyelvvel kísérletező produkciók.
Neve A megalakulásakor cigány-magyar színházként induló Maladype az eltelt évek alatt címke nélküli, független, a nemzetközi piacon is keresett társulattá vált. Neve lovári eredetű szó, jelentése: találkozások és esszenciálisan kifejezi működésmódjukat: a csapat folytonosan keresi a találkozásokat az új színházi formákkal, a közönséggel, a más színházi rendszerekből és kultúrákból érkező, kalandra vágyó művészekkel, alkotótársakkal.
Megalakulás és történet A társulat ezen a néven 2001-ben Balázs Zoltán vezetésével jött létre. Előzménye a Dragan Ristic által 2000-ben alapított cigányok és nem-cigányok által cigány nyelven játszó Vareso Aver (Valami más) társulat volt, mely először a Vérnász című darabot mutatta be.
2001-ben Balázs Zoltán végzős főiskolai hallgatóként vállalta el Ionesco Jacques vagy a behódolás darabjának rendezését. Ettől fogva az ő vezetésével a régi tagokkal immár Maladype Színház néven működik és alkot a társulat.
Szelleme A Maladype önmeghatározása szerint „úgynevezett független” színház. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az alkotásai létrehozásának költségigényét vállalkozási bevételeiből fedezi és e mellett közpénzből csak évről évre beadott pályázatokból gazdálkodik.
A társulat színházi nyelvére a kritika szerint egyedülálló módon jellemző a közönséggel interaktív véletlenszerű helyzetekből megvalósuló alkotás.
Tudatosan keresi a színházi-, és a nem színházi terek adta váratlan lehetőségeket, a szabálytalan színészi megoldásokat és azokat a közvetlen nézői reakciókat, melyek mentesek a hagyományos színházi elvárásoktól és klasszikus viselkedésformáktól.
A színház megváltozott társadalmi szerepéből következően alapvető feladatuknak tekintik a színház és közönsége új szemléletű kapcsolatrendszerének és kommunikációjának tudatos építését.
A színház története és alkotói korszakai
Első korszak
A társulatot kezdetben sem a cigány, sem az általános kulturális szervezetek nem támogatták. 2004-es Négerek című előadásuk próbaidőszaka alatt sem rendelkeztek még állandó próba- és játszóhellyel, míg Csányi János igazgató meg nem hívta a társulatot a Bárka Színházba, ahol akkoriban Balázs Zoltán játszott és rendezett, és ahol folyamatos próba- és bemutató lehetőséget biztosítottak nekik.
A Maladype első korszakához köthető előadásokat a szakralitáshoz, kreált rítusokhoz való kötődésükön túl a „színpadi költészet” fogalmával lehet a legpontosabban megközelíteni: ezen előadásaik pontos rendezői-színészi partitúra és gazdagon szőtt asszociációs háló mentén szerveződnek; interdiszciplináris gazdagság, különleges szépségű látványvilág (díszlet, jelmez, fény) és sajátos horizontális és vertikális térhasználat jellemezi őket. Az előadásokban speciális időkezelés figyelhető meg, amely a mozgásvilágot és a hangzást is meghatározza: szokatlan gesztusrendszerrel dolgoznak, a mozgás tempójának átgondolt és tudatos használatával (kilassítás és időmérő gesztusok), nem ritkán akrobatikus elemeket is beépítve. Ezen előadásaik sajátosságai közé tartozik az újszerű vokális hangkeltés is: zenei és (gyakran többnyelvű) nyelvi játékok használatával változatos akusztikus síkokat szólaltatnak meg (zene, animális-utánzó hangkeltések, ritmikus szövegmondás/szövegzene). A darabokat a látvány-hangzás-mozgás-szöveg-színészi játék gondolatvezérelt egyensúlya jellemezi.
Második korszak
A társulat 2008-ban elhagyta a Bárka Színházat és a Thália Színház Régi Stúdiójába költözött, de egyre égetőbbé vált számukra a saját, önálló játszóhely kérdése. Ez 2009-re valósul meg: Übü király című előadásuk nyílt próbái és bemutatója már a Mikszáth téri nagypolgári lakásban, a Maladype Bázison kaptak helyet; ekkor a társulat strukturálisan is átalakult.
A Maladype második korszakához köthető előadások az improvizáció, véletlenszerűség, teremtő fantázia és gyermeki játékosság fogalmai mentén szerveződnek. Lényegi elemük a humor és a virtuóz színészi játék; expresszivitás, reflektáló/kommentáló gesztusok beépítése. A színészi játékot meghatározza a minden (akár a nézőtérről érkező) effektre reagáló érzékenység, a színészek és a nézők közötti együttműködés, poentírozott dialógusok, erős gesztusnyelv, excentrikus és groteszk előadásmód, akrobatikus mozgás, pontos kifejezés és megfogalmazás, a variációk, dekonstrukció-konstrukció játékai. Az ebbe az időszakba tartozó darabok textúrája leginkább a kollázsszerűség-montázsszerűség fogalmakkal írható le; sajátságuk a spontaneitás és jelentésképzés harmonikus jelenléte. Látványvilágukat a minimalista díszlet, a látványtér és a sűrített tér átgondolt használata jellemzi.
Társulat (2023/2024)
Ádám Kornél Dőry Brigitta Erőss Brigitta Lukács Ivett Mesés Gáspár Pál Zoltán Zsenák Lilla
Díjak, elismerések A társulat által elnyert díjak
2020 - Fődíj - XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztivál, Radom, Lengyelország 2020 - Közönségdíj - XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztivál, Radom, Lengyelország 2020 - Kollektív színészi munka díja - XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztivál, Radom, Lengyelország
2018 - A Diákzsűri különdíja "A kiemelkedő összjátékért és képi megfogalmazásért" (Augusztus) - XXX. Határon Túli Színházak Fesztiválja, Kisvárda 2018 - A zsűri díja "A kollektív alkotásért" (Augusztus) - ISTROPOLITANA Nemzetközi Színházi Fesztivál, Pozsony, Szlovákia 2018 - A zsűri különdíja "A legeredetibb zenei koncepció színpadi megvalósításáért" (Remek hang a futkosásban) - FIAT Nemzetközi Színházi Fesztivál, Podgorica, Montenegró 2014 - Legjobb előadás (Übü király) - FIAT Nemzetközi Színházi Fesztivál, Podgorica, Montenegró 2010 - 37. INFANT (International Festival of Alternative and New Theatre): a legsikeresebb előadásért járó fődíj (Tojáshéj, Újvidék)Awards 37th International Festival of Alternative and New Theatre - 2010. július 2.Fődíjat nyert a Tojáséj! - INFANT Fesztivál, Maladype Színház - 2010. 2005 - Artisjus előadóművészeti jutalom (Négerek) Az Artisjus Zenei Alapítvány díjazottjai, muvesz-vilag.hu - 2005. december 16.ARTISJUS-díjak előadóművészeknek, Fidelio.hu - 2006. január 13. 2005 - Színikritikusok Díja Sáry László zeneszerzőnek (Négerek) 2003 - Színikritikusok Díja, A legjobb alternatív előadás (Bolondok iskolája) 2003 - Legjobb alternatív együttes (Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága)
Előadásaikhoz köthető egyéb díjak 2016 - Artisjus-díj - Az év komolyzenei műve: Sáry László (Remek hang a futkosásban) 2004 - Színikritikusok Díja - A legjobb női főszereplő: Béres Ilona (Theomachia) 2004 - POSZT - Legjobb női epizódszereplő: Varga Gabriella (Theomachia)Poszt, díjazottak, 2004, szinhaz.hu - 2004. június 12.
Jegyzetek
Források Kovács Bálint: Kockázatos játékok: Tízéves a Maladype Színház, Magyarnarancs.hu; publikálva: 2011/17. - 2011 április 28. Zsigmond Nóra: „A szabadság a legfőbb tőkénk”, Magyar Hírlap kultúra rovat- 2012. október 5.
Szakpedagógiai körkép III. Művészetpedagógiai tanulmányok (116-130. oldal, Balázs Zoltán – Tarjánné Takács Katalin: Új színházi civilizáció: A Maladype Színház színházi nevelési programja), Eötvös Loránd Tudományegyetem, metodika.btk.elte.hu - 2015. júl. 20.
További információk 7óra7 PORT.hu Kritikák Lapszemle Interjúk
Kategória:Budapest színházai