Szini Gyula (Budapest, 1876. október 9. – Budapest, 1932. május 17.) magyar író, újságíró.
Édesapja, Szini Károly pazonyi református kántortanító volt, aki jó barátságban állt Táncsics Mihállyal és Vajda Jánossal, olyannyira, hogy a gyermek Szini Gyula egyik keresztanyja Táncsics Mihály leánya, Táncsics Eszter volt.
Életpályája Szini Gyula fiatalon jogi tanulmányokat folytatott, ezután rövid időt Nyugat-Európában töltött, meglátogatta Olaszországot és Franciaországot. Húszéves, amikor elborult elmével meghal az édesapja, ezért már korán el kellett tartania magát. Jogi pályára lépett, ám 1900-ban elhagyta a bírói állást. Újságírással próbálkozott, s belépett a Pesti Napló szerkesztőségébe, ahol 1903-ig dolgozott. Rövid időt töltött a Budapesti Naplónál, majd további cikkei az A hét című lapban jelentek meg, ahol Kiss József főszerkesztő és Cholnoky Viktor vették pártfogásukba.
Újságíróként egyre komolyabb sikereket ért el: hamarosan felfigyelt rá Osvát Ernő, s az ő közbenjárására egész sor irodalmi lap közölte le a cikkeit, tárcáit. Szini Gyula irodalmi érzékenységére, hozzáértésére jellemző, hogy 1905-ben a Figyelő című lapban ő tárgyalta először Ady Endre költészetét jelentőségéhez mérten. A Nyugatnak kezdetektől fogva munkatársa volt, Kosztolányi Dezső „az új magyar irodalom utászának" nevezte. Az esszéíró Szini hatása jóformán az egész Nyugat-nemzedéken lemérhető.
Számos jelentős novellát írt, legszebbek közülük talán a Bábsütő és a Rózsaszínű hó. Korai stílusa a szecesszióhoz, expresszionizmushoz és szimbolizmushoz egyaránt közel áll, de a Nyugat-nemzedék nagy realistái, Csáth Géza és Móricz Zsigmond is tisztelettel tekintettek rá.
1909-től szabadkőműves (a Martinovics páholy tagja), 1919-ben az Írók Szindikátusának elnöke. Az 1920-as években a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt kegyvesztett lett, polgári lapnál többé nem kapott állást, így most már a megélhetéséért kellett írnia. Megjelent műveinek irodalmi színvonala ezzel jelentősen leromlott. Anyagi gondjai végül a napi betevő falat problémájáig fokozódtak, és nagy nélkülözések között halt meg ötvenhat évesen.
Magánélete Házastársa Lőwy Sándor mészáros és Oppenheim Berta lánya, Teréz (1880–1935) volt, akit 1906. december 4-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.
Művei bélyegkép|jobbra|Szini Gyula kézírása, dedikáció novelláinak 1914-es Heidelbergi, német nyelvű kiadásában
Elbeszélések
Trilibi és egyéb történetek (Budapest, 1907) Lelki kalandok (Budapest, 1908) A rózsaszínű hó (Budapest, 1913) Bolond könnyek. Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1913 (Magyar könyvtár) Napoleon szerelmei; Athenaeum, Budapest, 1914 (Modern könyvtár) Szivárvány (Budapest, 1917) Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1918 Pára és egyéb elbeszélések (Békéscsaba, 1918) Online A smaragd és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1919 (Modern könyvtár) Szini Gyula válogatott elbeszélései; Magyar Bibliophil Társaság, Budapest, 1933 A szerelem felhője; Franklin, Budapest, 1943 (Nagy írók kis könyvei) Rózsaszínű hó; vál., bev. Vargha Kálmán; Magvető, Budapest, 1963 Különös álmok; vál. Téglás János, tan. Elek Artúr; Szépirodalmi, Budapest, 1983 (Kiskönyvtár)
Regények
A tűzfészek. Regény; Légrády, Budapest, 191? (Legjobb könyvek) Egy sápadt asszony (Budapest, 1910) Profán szerelem (Budapest, 1914) Hanna (Budapest, 1916) Porczellán muzsika (Budapest, 1918) A bűbájos (Budapest, 1921) A dérkirály leánya (Budapest, 1921) Marion. Regény; Kultúra, Budapest, 1922 (Magyar regényírók) Barbara (Budapest, 1926) Homo doktor kísérlete. Fantasztikus regény; Pantheon, Budapest, 1927 (Színe-java) Eleven bálvány (Budapest, 1927) A három Mája. Regény; Tolnai, Budapest, 1927 A fehér fakír. Regény; Tolnai, Budapest, 1928 (Világkönyvtár) Aranyhajú Dolly. Regény; Tolnai, Budapest, 1928 (Tolnai regénytára) Jókai - egy élet regénye (Budapest, 1928) A bohócok. Regény; Tolnai, Budapest, 1929 (Tolnai regénytára) A smaragd (Budapest, 1929) Napóleon tüneményes élete. Szegény fiúból hogyan lett a világ császára; Tolnai, Budapest, 1930 (Tolnai regénytára) Spinét és szakszofon. Regény; Szini Gyuláné, Budapest, 1932 Lívia. Regény; Tolnai, Budapest, 1932
Tárcák, cikkek
Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: A jó vidék. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 190? (Vidám könyvtár) Vándortáska; Politzer, Budapest, 1910 (Modern könyvtár) Online Stúdiumok. Irodalmi és művészeti tanulmányok; Politzer, Budapest, 1910 (Modern könyvtár) Online Csoda album. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás; Hornyánszky Ny., Budapest, 1911 Szini Gyula–Szomaházy István–Tábori Kornél: Útközben. Anekdoták, víg esetek, autón, hajón, villamoson, fürdőhelyen, vasutakon; A Nap Ny., Budapest, 1913 (Vidám könyvtár) Pesti konfetti; írta és rajzolta Szini Gyula; Nagyharang, Budapest, 1913 Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: Óh azok a gyerekek! Nyolcvan víg apróság; Vidám könyvtár, Budapest, 1913 Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Szerelem, házasság. Víg apróság; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár) Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Ravasz alakok. Humoros apróság; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár) Híres emberek anekdotái; Nap. Ny., Budapest, 1917 (Vidám könyvtár) Írói intimitások (Karinthy Frigyessel és Tábori Kornéllal közösen, Budapest, 1919) Írói arcképek. Essayk; Világirodalom, Budapest, 1922 Modern nők. Essayk; Világirodalom, Budapest, 1923
Drámák
Fekete pásztor (1917) Ikercsillag (1923) Láva (Forró Pállal közösen, 1924)
Műfordítások (válogatás)
Oscar Wilde: Salome (1907) Frank Wedekind: Tavasz ébredése (1908) Karl Krausz: Bucsuztató - Halotti ének az osztrák-magyar monarkia fölött (1919) Carlo Goldoni: A fogadósné (1924) Paul Géraldy: Szeretni (1924)
Díjai Baumgarten-díj (1929)
Jegyzetek
Források Szini Gyula (A magyar irodalom arcképcsarnoka) Szini Gyula (Magyar Scifitörténeti Társaság) Farkas Lajos: Szini Gyula; Sárik Ny., Budapest, 1937 Bordás Sándor: Könyörtelen éden. Mesei visszfények, metaforikus útvesztők Csáth Géza és Szini Gyula prózájában; Művészetek Háza–EJF, Veszprém–Baja, 2013 (Értekezések, tudományos dolgozatok. Eötvös József Főiskola)
Külső hivatkozások
Elek Artúr: Szini Gyula Szini Gyula: Jókai (MEK)
Kategória:Magyar írók Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Budapesti Napló vezetői, újságírói