A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A latin nyelven író szerzőket dőlt betűvel jelöljük.

A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele) bélyegkép|jobbra|200px|Pázmány Péter Pázmány Péter (1570–1637) Barokk egyházi próza: "A katolikus ellenreformáció nagy erőket vetett az irodalmi harc területére, s Pázmány mellett a magyar jezsuiták első nemzedékének többi tagja, valamint az ő szellemükben dolgozó nem egy világi pap is, buzgó írói tevékenységet folytatott. Céljuk mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme és propagálása; műveik az egyház mindennapi életének, küzdelmeinek szolgálatában állottak. Ennek érdekében – Pázmányhoz hasonlóan – főként a prózai műfajokat (vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv) művelték, s ezeknek többféle változatát, típusát alakították ki, fejlesztették művészi színvonalra". (MIT II.) első jezsuita írónemzedék Veresmarti Mihály (1572–1634) fő műve, a Megtérése históriája, melyben leírja, milyen vívódásokkal jutott protestáns hitről katolikussá a barokk széppróza egyik első jelentős alkotása. barokk széppróza kezdetei: Lépes Bálint, Hajnal Mátyás (1578–1614) A barokk költészet kezdetei Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654) verses dráma: Comico tragoedia katolikus egyházi ének felvirágzása

A barokk irodalom fénykora (17. század második fele) bélyegkép|jobbra|230px|Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér Főnemesi udvari irodalom Zrínyi Miklós (1620–1664) Gyöngyösi István (1629–1704) udvari költészet Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Liszti László, Esterházy Pál, Koháry István, Kőszeghy Pál verses dráma: Ismeretlen szerző: Florentina Ismeretlen szerző: Rákóczi eposz udvari költészet kiterjedése: Pázmány Miklós, Barakonyi Ferenc, Rákóczi Erzsébet, Esterházy Magdolna, Bercsényiné Csáky Krisztina, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Beniczky Péter történeti próza humanista örökség: Bethlen János, Bethlen Farkas, Szalárdi János Kemény János önéletírási kísérletek: Kornis Gáspár, Thököly Imre udvari jellegű egyházi irodalom jezsuita iskoladráma: Belleczi Péter, Csákányi Péter, Berzeviczy Henrik kegyességi művek: Malomfalvay Gergely, Kéri Sámuel hitvitázó irodalom: Sámbár Mátyás, Kiss Imre, Czeglédi István, Matkó István, Pósaházi János udvari prédikáció: Tofeus Mihály, Nagyari József Polgári szellemi mozgalmak latin nyelvű filozófiai irodalom enciklopédizmus és pánszofizmus: Johann Heinrich Alsted, Johann Heinrich Bisterfeld, Comenius eperjesi filozófusok: Bayer János, Czabán Izsák karteziánusok: Apáczai Csere János, Szilágyi Tönkő Bálint, Apáti Miklós, Szathmári Pap János, Régeni Mihály, Pósaházi János puritánus vallásos próza: Medgyesi Pál (1604–1663) kegyességi és népnevelő irodalom: Iratosi S. János, Felsőbányai S. Mihály, Bökényi Filep János, Somosi Petkó János, Nánási Lovász István, Mikolai Hegedüs János, Diószegi Bónis János teológiai irodalom: Komáromi Csipkés György, Martonfalvi Tóth György Apáczai Csere János (1625–1659) a világi műveltség népszerűsítői: Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702), Pápai Páriz Ferenc (1649–1716), Felvinczi György protestáns iskoladráma református iskoladráma: Comenius, Eszéki István, Misztótfalusi Kis Miklós, Pápai Páriz Ferenc unitárius iskoladráma evangélikus iskoladráma: Sartoris András, Klesch Dániel, Czabán Izsák, Ladiver Illés, Schwartz János [Szinnyei: (Magister Joannes Schvarcius), ág. ev. püspök, szül. 1641. Eperjes], Rezik János A barokk nemesi irodalom kialakulása nemesi és protestáns publicisztika:Vitnyédy István vallásos hazafias buzdító iratok: Nagyszőllősi Mihály, Tolnai Mihály, Lippóci Miklós gályarab-irodalom: Kocsi Csergő Bálint, Otrokocsi Fóris Ferenc kuruc nemesi költészet: verses publicisztika hagyományos verstípusok: Petkó Zsigmond nemes szatíra: paszkvillus és szatirikus dráma prózai elbeszélés: első regényes elbeszélések Rozsnyai Dávid Haller János A népszerű barokk irodalom kezdetei barokk népiesség hagyományos énektípusok: históriás ének: Kőröspataki B. János, Paskó Kristóf vitézi és kesergő líra szerelmi költészet népszerű katolikus szépirodalom: katolikus népének: Kájoni János népies katolikus színjáték szatirikus deák versszerzés humanista műfajok: Gyirva Vencel felfordult világ költészete

A barokk irodalom második szakasza (18. század) A kuruc kor irodalma

A korszak költészete változatos műfajú. Nemcsak a kuruc költészetre, az egész korszakra általában jellemzőek műfajok szerint a szerelmes dalok; a táncdalok, toborzók, katonadalok; az alkalmi dicsőítő, búcsúztató, sirató énekek (latinul is); a csúfolódó énekek; a tréfás-moralizáló énekek, illetve feddőénekek, a buzdító énekek, politikai versek; a gyászénekek, és a bujdosó, vagy búcsúzó énekek. Siraloménekek: Csíki ország pusztulásáról, Nagykúnság romlásáról, Szörnyű veszedelem jaj reád szállna, Cantio Tokajiensis, Bánatban esett magyar népnek keserves versei, Bokros jajszó kiáltás, Magyar gyászének Uzonról, A szikszai templomon gyakorlott Istennek ítéleti, Siralmas ének a sömörei harcról, A holdvilági és a feketehalmi harcról, A kolozsvári veszedelemről való história, Péró veszedelme Hazafias kesergők és fohászok: Rákóczi-nóta, Rákóczi kesergője, Győzhetetlen én kőszálon, boldogasszony anyánk, Ah hol van magyarok tündöklő csillaga

Korszerű főúri és nemesi irodalmi törekvések Bethlen Miklós (1642–1716) Kegyes érzelmes irodalom: kegyességi próza: Huszti István, ifj. Apafi Mihály, id. Bethlen Kata, Révay Erzsébet, Vay Ádámné Zay Anna, Ráday Pál, Forgách Simon (1669–1729) Petrőczy Kata Szidónia vagy báró Petrőczy, gróf Pekry Lőrincné (1662–1708) költőnő, kéziratos verses könyve a Petrőczi Kata Szidónia tulajdon kezével írt énekei. Radvánszky János

A nemesi rokokó irodalom Mikes Kelemen (1690–1761) A nemesi költészet: Lázár János, Amade László, Fekete János (1740–1803) Faludi Ferenc A Késő barokk széppróza: Az elvilágiasodó egyházi és iskolai irodalom Az egyházi tudományosság hanyatlása: A jezsuita történész-iskola, Pray György, Bod Péter munkássága, a historia litteraria felbomlása ismeretterjesztő irodalom: A nemesi történelem népszerűsítése, földrajzi olvasmányok, népszerű természettudományi és gazdasági művek, Molnár János nemesi történelemírás: Kazy Ferenc (1695–1759), Palma Károly Ferenc (1735–1787)

Deákos rokokó költészet Az elégia- és ódaköltészet Az epigramma A magyar nyelvű deákos költészet kezdetei

A magyar nyelvű iskoladráma virágzása Az iskoladráma elmagyarosodása és elvilágiasodása A klasszicizálódó barokk dráma lllei János A barokk dráma népszerűsödése Amade Antal (1676–1737)

Kapcsolódó szócikkek Magyar irodalomtörténet Régi magyar költők és írók listája A reneszánsz magyar irodalma A felvilágosodás korának magyar irodalma

További információk Villanyspenót – hálózati magyar irodalomtörténeti kézikönyv A Magyar irodalom története II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Főszerkesztő: Sőtér István Ó szelence – Magyar barokk költészet

3 Magyar