Havas Endre (1917-ig Róth,A Belügyminisztérium 1917. évi 23901. sz. rendelete. MNL-OL 30795. mikrofilm 615. kép 2. karton. Budapest, 1909. december 13. – Budapest, 1953. március 9.) magyar író, költő, műfordító.

Életpályája Budapesten született Róth Jenő (1876–1918) és Bellák Fanni gyermekeként izraelita családban. Kezdetben tisztviselőként dolgozott, majd 1930-ban Franciaországba költözött, Párizsba, ahol az Sorbonneon francia irodalmat, illetve francia nyelvet tanult. A következő év telén visszatért Magyarországra, s a Kommunista Ifjúsági Internacionálé tagjaként működött, ám 1933 májusában letartóztatták, s egy hónapot töltött vizsgálati fogságban, majd kéthavi szabadságvesztésre ítélték. Két évvel letartóztatása után belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az 1930-as évek végén ismét Párizsba utazott, ahol megismerkedett Faludy Györggyel, illetve Lorsy Ernővel. Franciaország megszállása elől Faludyval Marokkóba ment, később pedig Casablancában és Marrákesben élt. 1942-ben Angliába utazott, ahol megismerkedett Arthur Koestlerrel,Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Budapest, 1989, Magyar Világ Kiadó, 37. o. és Londonban bekapcsolódott a magyar demokratikus mozgalom munkájába; Károlyi Mihály titkáraként dolgozott. Emigrációja során rendszeresen fordított és tudósításokat, novellákat, verseket is írt. Írásai a brit és amerikai magyar nyelvű sajtóban jelentek meg. 1945 után hazatért Magyarországra, ahol a Magyar Rádió külügyi osztályán dolgozott, később Károlyi Mihály akkori párizsi követi titkáraként ismét Franciaországba került. 1949-ben visszahívását kérte, s a fővárosban több kiadóvállalatnál (pl. az Athenaeum Könyvkiadónál) is dolgozott. 1950. november 2-án koholt vádak alapján letartóztatták, majd a Rajk-per kapcsán elítélték. A börtönben megőrült, s emiatt az őrök gyakran szórakozásból kínozták, végül pedig agyonverték.

Munkássága Fiatal költő korában került kapcsolatba Kassákkal, aki a Munkában közölte Havas első verseit, első verseskötetéről pedig (Sebesülten) Radnóti Miklós írt kritikát a Nyugatban. Párizsban Paul Éluard és Louis Aragon hatása alá került, lírájába szürrealista elemeket használt, versei a szocialista realizmus stílusjegyeit mutatják. 1949-ben írta meg utolsó versét, amely a "Vers a párthűségről" címet viselte. Műfordítóként Puskin és kortárs francia szerzők műveit ültette át magyarra.

Családja Felesége Beck Márta, a Globus Konzervgyár művezetője, majd a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet laboránsa volt. Fia Havas Gábor (1944-) szociológus, az SZDSZ országgyűlési képviselője. Lánya Havas Fanny (1948-) szerkesztő.

Emlékezete Nagyrészt róla mintázta Arthur Koestler az Érkezés és indulás (Arrival and Departure, 1943) című regényének főalakját.Hajdu Tibor, 4. számú lábjegyzet. Faludy György hozzá írta a börtönben a "Havas Bandi" című versét (1950).

Művei Hűség (válogatott versek, Illés László bevezető tanulmányával, Budapest, Magvető, 1962.) A menekülés könyve (Bíró Bálint fametszeteivel, London, Sylvan Press, 1943.) Sebesülten (versek, Budapest, Munka, 1938.) A költő halálára (Munka, 1938; „…amíg szivünk dobog.” Válogatás a szocializmus irodalomból. Vál., szerk. Illés László. Bp., 1975) Illés Béla, a regényíró. – Déry Tibor: Felelet. (Forum, 1950) Embertelen világ. 14 amerikai elbeszélés. Ford. Gábor György. A bevezetést Barta Lajos írta. (Bp., 1950) A Thibault-ok margójára. – Café Sorbonne. (Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról. Szerk. Gereblyés László. Bp., 1974) 1941. nov. 15-én. – Károlyi Mihállyal. – Hazatérés. (Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919–1945. Szerk. Markovits Györgyi. Bp., 1975)

Fontosabb műfordításai Hermész Triszmegisztosz: Corpus Hermeticum Jacques Duclos, Jean Fréville: Henri Barbusse (1949) Elsa Triolet: Milyen kár volt... (novella, 1946) Michael Sayers, Albert E. Kahn: A nagy összeesküvés (Budapest, Szikra, 1950.)

Jegyzetek

Források Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Budapest, 1989, Magyar Világ Kiadó.

Hajdu Tibor: Nagykövetünkről jelentjük, A Mozgó Világ internetes változata, 2005 október, 31 évfolyam, 10 szám

További információk

Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó. Gyertyán Emil: Emlékezés (vers, Irod. Újság 1956. 28. sz.) Radnóti Miklós: Sebesülten. H. E. versei. (Nyugat, 1938; R. M.: Próza. Novellák és tanulmányok. Bp., 1971) Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965) Ferenczy László: H. E.: Hűség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963) Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén. (Az OSZK Évkönyve, 1978) Nagy Csaba: A hűség költője. 75 éve született H. E. (Kritika, 1984) Rónai Mihály András: H. E. (R. M. A.: Magyar lant. Bp., 1984) Vezér Erzsébet: Kétszeresen mártír volt. (Élet és Irodalom, 1984)

Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar költők, írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:MSZDP-tagok Kategória:Bebörtönzött művészek Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Emigráns magyar irodalom Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyarországi koncepciós perek elítéltjei Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban Kategória:Magyar emigránsok Marokkóban Kategória:Magyar emigránsok az Egyesült Királyságban Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek