(hangul: 안중근, : 安重根; 1879. szeptember 2. – 1910. március 26.; megkeresztelkedési nevén: Tamás) koreai függetlenségi aktivista,Ahn was the chief of staff of the Korean Righteous army nacionalista, és pánázsianista.

1909. október 26-án megölte Itó Hirobumit, miután aláírta a Koreát az Imperialista Japánhoz csatoló egyezményt.Ito, Hirobumi | Portraits of Modern Japanese Historical Figures at www.ndl.go.jp 1962-ben posztumusz megkapta a Nemzeti megalapítás érdemrendjét az akkori kormánytól. Doosan Encyclopedia

Élete

Fiatalkora 1879 szeptember második napján látott napvilágot városában, tartományban, és első gyermekeként. Gyermekkori neve volt. Fiú lévén kínai irodalmat és nyugati tudományokat tanult, ennek ellenére sokkal jobban vonzották a harcművészetek, és a lövészet. a koreai függetlenségi mozgalom későbbi vezetője, aki házában élt ekkortájt, azt írta, hogy a fiatal kiváló lövész volt, szeretett olvasni, és karizmatikus volt.Kim, G. (1928/1997, p.48)

25 éves korában szénvállalkozásba kezdett, de a koreai nép tanítására tette fel az életét, magániskolákat alapított Korea északnyugati részén. 1907-ben elhagyta az országot, Vlagyivosztokba ment, hogy csatlakozzon egy, a japán megszállók ellen küzdő fegyveres csoporthoz. Kinevezték egy koreai fegyveres csoport altábornagyának, és számos támadást vezetett japán erők ellen a végső veresége előtt.

Vallása 16 éves korában apjával együtt katolikus lett, ahol a "Thomas" (多默; 도마) nevet kapta, és franciául tanult. A japánok előli menekülése során egy Wilhelm nevű (koreai nevén: ; hangul: 홍석구; : 洪錫九) papnál talált menedékre, aki megkeresztelte őt, és hónapokig bújtatta őt templomában. A pap a Biblia olvasására biztatta t, és számos alkalommal megvitatott vele dolgokat. Haláláig tartotta benne a katolicizmus iránti hitet, egészen addig hogy utolsó, feleségének szánt levelében azt kérte: a fiából legyen pap.

Itó Hirobumi meggyilkolása 1909-ben, An áthaladt a japán őrségen a Harbini vasútállomásnál. Itó Hirobumi éppen egy orosz képviselővel való tárgyalásról érkezett vissza vonattal. három lövést adott le Itóra, egy FN M1900 pisztolyal az állomás peronjáról. Kavagami Tosihikóra, a japán konzultábornokra, Morita Dzsiróra, a birodalmi háztartási ügynökség titkárára, és Tanaka Szeitaróra, a dél-mandzsúriai vasút végrehajtójára is rálőtt, valamennyien komoly sérülést szereztek. A lövöldözés után, elkiáltotta magát a koreai függetlenség érdekében, orosz nyelven: „Корея! Ура!” (Koreja! Ura!) és meglobogtatta a koreai zászlót.

Ezek után letartóztatta az orosz őrség. Két napig tartották fogva, mielőtt továbbították volna a japán gyarmati hatóságokhoz. Amikor meghallotta hogy Itó Hirobumi meghalt, keresztet vetett hálája jeléül. állítólag ezt mondta: "Merészkedtem elkövetni egy komoly bűncselekményt, életemet ajánlottam fel az országért. Ez a nemeslelkű hazafi magatartása." Korea püspökének parancsa ellenére, miszerint nem kaphat kenetet, Wilhelm atya nem engedelmeskedett, meglátogatta a börtönben és feladta neki a gyászkenetet. ragaszkodott ahhoz, hogy a fogvatartói keresztségi nevén, Thomas-nak szólítsák.

A bíróságon ragaszkodott ahhoz, hogy a koreai ellenálló hadsereg altábornagyaként, ejtett hadifogolyként kezeljék, és ne pedig bűnözőként, továbbá összeírt 15 indokot, amiért Itónak meg kellett halnia.Kang.(2007, p.131)

Bebörtönzése és halála

Fordítás

Jegyzetek

További információk An Jung Geun Memorial Hall

Scholarly introduction to An Jung-geun's Treatise on Peace in the East An Jung-geun's Treatise on Peace in the East (1910) Hero: the Musical, Lincoln Center, New York, 2011

Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek Kategória:Koreaiak