Vagyoni egyenlőtlenség az az állapot, amelyben a vagyoni értékű javak egyenlőtlenül oszlanak meg valamely csoport tagjai, a népességen belüli csoportok, vagy országok, ill. országcsoportok között.

A vagyoni egyenlőtlenségnek a gazdasági konzekvenciákon jóval túlmutató hatásai vannak. Szakértők eltérően ítélik meg ezeket a hatásokat, sőt magának a vagyoni egyenlőtlenségnek a fontosságát is. Egyes tanulmányok növekvő szociális problémát látnak az egyenlőtlenségben.Wilkinson, Richard (2009). The Spirit Level: Why More Equal Societies Almost Always Do Better. Más nézetek szerint a (mérsékelt) egyenlőtlenség beruházást és növekedést ösztönző hatással bír.Robert J. Barro (1999): Inequality, Growth and Investment

Adatok a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségekre Egy 2011-es OECD tanulmányGurría, Angel (2011).Press Release for Divided We Stand: Why Inequality Keeps Rising. az alábbi következtetésekre jutott a jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban: Az OECD országokban mért jövedelmi egyenlőtlenség az elmúlt fél évszázad legmagasabb szintjén áll. A felső 10% jövedelme mintegy kilencszer nagyobb, mint az alsó 10% jövedelme. 25 évvel ezelőtt a különbség hétszeres volt. Az Egyesült Államokban az egyenlőtlenség a korábbi magas szintről tovább emelkedett. Más, hagyományosan kisebb egyenlőtlenséget mutató országok, mint Németország, Dánia és Svédország esetében a gazdagok és szegények közötti rés az 1980-ban mért 5:1 arányról 6:1 arányra nőtt. Az ENSZ Egyetem (az ENSZ akadémiai és kutatóközpontja) tanulmánya szerint 2000-re a leggazdagabb 1% önmagában a világ eszközállományának 40%-át birtokolta. A világban tapasztalható szegénység és igazságtalanságok problémáinak megoldását célul tűző nemzetközi szervezet, az Oxfam 2014. januári jelentése szerint a világ leggazdagabb 85 személyének összesített vagyona megegyezik a világ alsó 50%-ának - mintegy 3,5 milliárd embernek - az összesített vagyonával.Rigged rules mean economic growth increasingly “winner takes all” for rich elites all over world. Oxfam. 20 January 2014. A Los Angeles Times Oxfam-jelentésről készült elemzése szerint a leggazdagabb 1% a világ vagyonának 46%-át birtokolja. A leggazdagabb 85 ember - a legvagyonosabb 1%-nak csak töredéke - a világ vagyonának kb. 0,7%-a felett rendelkezik. Ez a 0,7% megegyezik azzal, amennyit a világ lakosságának szegényebb fele birtokol.Jim Puzzanghera (20 January 2014). 85 richest people own as much as bottom half of population, report says. Los Angeles Times. Hozzáférés ideje: 22 January 2014.

A New York Times (2014. július 22.) szerint az USA leggazdagabb 1%-ának vagyona meghaladja az USA "alsó 90%"-ának vagyonát.Kristof, Nicholas (July 22, 2014). "An Idiot’s Guide to Inequality". New York Times.

A 2020-es évek elején Nagy-Britanniában a háztartások nettó vagyonának mediánja $396,798 (£302,500) volt. A britek legkevésbé tehetős 10%-a 20,200 dollárral (£15,400) rendelkezett, míg a háztartások leggazdagabb 1%-a több mint 4,7 millió dollár (3,6 millió font) vagyonnal rendelkezett. Az Oxfam 2023-as jelentése szerint a britek ezen 1%-a több vagyonnal rendelkezik, mint a többiek 70%-a.

Az OECD egy másik jelentése állítja, a szervezet 34 tagállamában a 2008-as globális gazdasági válságot megelőző két évtizedben a háztartások elkölthető reáljövedelme évi 1,7%-kal nőtt. Azonban a gazdagok és a szegények közötti rés a legtöbb országban szélesedett. A legjobban kereső 10% jövedelmét a legrosszabbul kereső 10% jövedelmével elosztva azt látjuk, hogy ezen időszak alatt Franciaország, Japán és Spanyolország kivételével az összes OECD-tagállamban nőtt a különbség. Ugyanakkor országonként jelentős eltérés figyelhető meg a magas kontra alacsony jövedelműek közötti különbség mértékében: míg a skandináv országokban és a kontinentális Európa több más államában a felső 10% kontra alsó 10% ráta viszonylag alacsony, addig Izraelben, Törökországban és az USA-ban ez az arány 14:1, míg Chile-ben és Mexikóban pedig 27:1.Journalist's Resource.org "Growing Income Inequality in OECD Countries".„Growing Income Inequality in OECD Countries: What Drives it and How Can Policy Tackle it ?” OECD riport, 2011.

A világszintű jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségről zajló tudományos viták egyelőre nem jutottak nyugvópontra. A közelmúltban egy francia közgazdász, Thomas Piketty azonnali hírnévre tett szert könyvével,Thomas Piketty (2014). Capital in the Twenty-First Century. Harvard University Press. melyben néhány nyugat-európai ország és az USA hosszú távú adatsorait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a kapitalizmus belső szerkezeti sajátossága a folyamatosan növekvő egyenlőtlenség, amit a XX. század derekán néhány különleges esemény - a két világháború, a nagy gazdasági világválság - pusztán átmenetileg fordított meg, hogy aztán az olajválságot követően hegemónná vált globális neoliberális világgazdasági struktúra dominanciája következtében ismét az egyenlőtlenségek növekedéséé legyen a főszerep.Társadalomelmélet.rar (a szakkollégium 2010-es években elhangzott előadásainak rövidített és kivonatolt összefoglaló kiadványa) - Társadalomelméleti Kollégium, 2018. Piketty tézisérőlSummers, Lawrence (May 16, 2014). "Thomas Piketty Is Right About the Past and Wrong About the Future". The Atlantic. és alapadatainak helyességérőlChris Giles (May 23, 2014). Thomas Piketty’s exhaustive inequality data turn out to be flawed. Financial Times.Irwin, Neil (May 23, 2014)."Did Thomas Piketty Get His Math Wrong?". The New York Times. is éles viták folynak. A vagyoni alapú hierarchia ártalmainak és igazságtalanságának enyhítésére a jelenben a szociáldemokrácia és a szociálliberalizmus szociálpolitikai paradigmái bizonyultak hosszabb távon fenntartható társadalomszervezési ideológiáknak.

Egyenlőtlenség hatásai Egészség Két brit kutató - Richard G. Wilkinson és Kate Pickett - 23 ország és az USA 50 tagállamának adatait elemezve állítja, a nagyobb egyenlőtlenséggel bíró országok ill. államok rosszabbul teljesítenek olyan egészségügyi és társadalmi mutatók mentén, mint az elhízás, mentális betegségek, gyilkosság, kamaszlányok általi szülés, droghasználat stb.Wilkinson, R.G., Pickett, K.E. (2012) Income inequality and population health: a review and explanation of the evidence

Az UNICEF "gyermekjólét a gazdag országokban" mutatója korrelál az egyenlőséggel, de nem korrelál az egy főre jutó jövedelemmel.An Overview of Child Well-Being in Rich Countries UNICEF, Report Card 7. 2007.

Társadalmi kohézió Kutatási adatok szerint negatív kapcsolat van az egyenlőtlenség és a társadalmi kohézió között. A jobb egyenlőségi mutatókkal bíró országokban az emberek jellemzően jobban bíznak egymásban és nagyobb közösségi bevonódást tapasztalnak.Eric Uslaner and Mitchell Brown (2002) Inequality Trust and Political Engagement

A közgazdász Joseph Stiglitz szerint az egyenlőtlenség az üzleti szférával és a kormányzattal szembeni bizalmatlansághoz vezetett.Stiglitz, J.E., (2012). The Price of Inequality: How Today's Divided Society Endangers Our Future, W.W. Norton & Company,

Bűnözés Számos kutatás vizsgálta a bűnözés - elsősorban a gyilkosság - és az egyenlőtlenség összefüggéseit. E kutatások szerint az erőszakra való tendencia általánosabb a magasabb jövedelmi egyenlőtlenséggel terhelt társadalmakban. A gazdasági egyenlőtlenség és a gyilkossági ráta közötti kapcsolat az egyéb releváns változók kontrollálása után is pozitív és szignifikáns marad.political structure, economic inequality,and homicide: a cross-national analysis Deviant Behavior, Volume 20, Issue 1, 1999, pp. 50.Neapolitana, J.L."A comparative analysis of nations with low and high levels of violent crime" Journal of Criminal Justice, Volume 27, Issue 3, May–June 1999, pp. 260.

A fent idézett kutatási eredmények értelmezésekor fontos szem előtt tartani, hogy önmagában bármely két jelenség közötti pozitív korreláció nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot.

Jegyzetek

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek Gini-index

Külső hivatkozások Előd Fruzsina - 4500 milliárd forint ment el a fideszes családpolitikára. Az eredmény: a gazdagok gazdagabbak lettek (Telex.hu, 2024.07.11.) Kovalcsik Tamás - A magyarok fele olyan településen él, ahol a jövedelem nem éri el az országos átlagot (Telex.hu, 2025.01.24.) Király András, Nyilas Gergely - Úgy lecsúszott a magyar társadalom az elmúlt négy évben, hogy az ELTE kutatói nem hittek a szemüknek (Telex.hu, 2026.03.19.) Pálos Máté - A magyar állam egyre kevésbé vállal felelősséget az elesettekért, az EU viszont erősítené a szociális hálót (G7.hu, 2022.11.18.)

Kategória:Gazdaság Kategória:Közgazdaságtan Kategória:Szociológia Kategória:Társadalom