A mintás szalagoscsigaDomokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011. (Eobania vermiculata) a Földközi-tenger térségében őshonos szárazföldi csigafaj. Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelemmel eljutott Észak-Amerikába és Ausztráliába is, ahol invazív fajként mezőgazdasági károkat okozhat.
Megjelenése 150px|bélyegkép|bal|Csigaházak A csigaház 14–24 mm magas és 22–32 mm széles; 4-4,5 kanyarulat alkotja. A héj alapszíne nagyon változatos, fehérestől zöldessárgáig változhat, a kanyarulatok hosszában több, világos- vagy csokoládébarna, gyakran szaggatott sáv húzódik végig. A ház alsó részén a legalsó sáv és a köldök között a héj kivilágosodik. A fiatal példányok köldöke szűk és részben takart, az ivarérett csigáknál teljesen bezárul. A szájadék belső része fehér. A hasonló külsejű és elterjedésű pizai fűcsigától bezárult köldöke, fehér szájadéka, nagyobb és nem kékesszürkére színeződő házcsúcsa különbözteti meg. Elterjedése A mintás szalagoscsiga a Földközi-tenger partvidékein honos Kelet-Spanyolországtól egészen Izraelig és Egyiptomig, de előfordul a Krímen és Szaúd-Arábiában is. A szaúdi és egyiptomi populáció a DNS-vizsgálatok alapján különböző alfajhoz tartozik.Mahmoud Desoukya, Salem Busais: Phylogenetic relationships of the land snail; Eobania vermiculata (Müller, 1774) from Egypt and Saudi Arabia. A combined morphological and molecular analysis The Journal of Basic & Applied Zoology Vol 65, Issue 2, March 2012, pp. 144–151 Különösen gyakori Krétán és a görög szigeteken. A nemzetközi kereskedelemmel eljutott Ausztráliába és az USA Kalifornia, Texas és Louisiana államaiba, ahol potenciális mezőgazdasági kártevőként tartják számon és javasolták karantén felállítását ellene. 2006-ban Londonban is megfigyeltek egy példányt, de a helyi időjárást valószínűleg nem viseli el.Aliens: what can they teach us? . The Archeo+Malacology Group Newsletter Életmódja 150px|bélyegkép|bal|Szalagoscsigák Tunéziában Többnyire a tengerpart közelében, különböző élőhelyeken vagy akár mezőgazdasági területeken fordul elő. A Mediterráneumban nem okoz jelentős mezőgazdasági károkat, de lehetséges hogy más kontinenseken, ahol nincsenek természetes ellenségei, komolyan károsíthatja a szőlőültetvényeket. Észak-Görögországban télen, Krétán és délebbre a nyári forróságban hibernálódik: a földbe ássa magát és házát hártyával zárja le. A fiatal példányok a talajba ásás helyett kövek alatt vagy levelek alján keresnek menedéket.
Észak-Görögországban az őszi esők megindulásával kezdődik szaporodási időszaka. 60-80 darab 3–4 mm-es petéjét földbe ásott lyukba rejti. A peték 13-20 nappal később kelnek ki és a kiscsigák házának szélessége ezután évente 12–13 mm-rel gyarapszik. Kétévesen lesznek ivarérettek, élettartamuk 5 év. Hároméves korát a csigák kb. 20%-a éri meg.
Görögországban gyűjtik és étkezési céllal Franciaországba exportálják. Gyűjtésének ideje és mérethatára törvényben szabályozott. Források
Species summary for Eobania vermiculata AnimalBase Eobania vermiculata Institute for the Study of Invasive Species Kapcsolódó szócikkek Magyarország puhatestűinek listája
Kategória:Tüdőscsigák Kategória:Puhatestűfajok Kategória:Magyarország csigái Kategória:1774-ben leírt állatfajok