A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (országgyűlési választások) és a helyi önkormányzati választásokat. A magyarországi választási rendszer része továbbá a Magyarországon tartott európai parlamenti választások során használt rendszer és a kisebbségi önkormányzati választások rendszere, és tágabb értelemben a népszavazások és hasonló kezdeményezések rendszere is.

Sajátosan magyar választási rendszernek nevezhető az országgyűlési választások rendszere és az egyes helyi önkormányzatok választására használt egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló vegyes választási rendszer, míg más, Magyarországon használt rendszereket világszerte is széles körben használnak. Ezen felül további, Magyarországon használt választási rendszerek körébe tartoznak a történelmi magyarországi választási rendszerek és a jelenkori Magyarországon nem államilag rendezett választásokon használt rendszerek, például magyarországi előválasztások választási rendszerei.

+Országos választásokÖnkormányzati választási rendszerVálasztásOrszággyűlési választásokEurópai parlamenti választásokHelyi önkormányzati választásokNemzetiségi önkormányzati választásokVálasztott tisztségekOrszággyűlési képviselők (199)Magyarországon választott európai parlamenti képviselők (21)Polgármesterek (+ a fővárosban: főpolgármester)Képviselő-testület tagjaiVármegyei közgyűlések tagjai és a Fővárosi Közgyűlés tagjaiTelepülési kisebbségi önkormányzati képviselők (5) [forrás?]Választási rendszerKétszavazatos vegyes rendszer 106 képviselőt relatív többségi szavazással, egymandátumos választókerületekben, 93 képviselőt országos listáról választanak (Zárt lista, D'Hondt)Pártlistás arányos rendszer (Zárt, lista, D'Hondt)Relatív többségi szavazásLegalább 10 000 fő: Egyszavazatos vegyes rendszer 10 000 fő alatt: Blokkszavazás (egyéni listás rendszer)Fővárosi Közgyűlés és vármegyei közgyűlések: pártlistás arányos rendszer (Zárt, lista, D'Hondt)Blokkszavazás (egyéni listás rendszer)[forrás]Gyakoriság4 évente (+ időközi választások)5 évente (nincsenek időközi választások)5 évente (+ időközi választások)Aktív választójogmagyar állampolgárok (magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak listás szavazattal rendelkeznek)magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok és más európai uniós állampolgárok, valamint lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokmagyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok és más európai uniós állampolgárok, valamint menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert személyekregisztrált nemzetiségi választópolgárok

Alapelvek Magyarország alaptörvénye szerint minden állampolgárt általános és egyenlő választójog illet meg, a szavazás pedig mindenkor közvetlen és titkos.

A választójog Magyarországon önkéntes és szabad, a választáson nem kötelező részt venni. Az országgyűlési és az önkormányzati választás egyaránt lehet általánosak vagy időközi.

Négyévente általános országgyűlési, ötévente pedig önkormányzati választást kell tartani. Az országgyűlési választás időpontját legkésőbb 72 nappal a választás előtt a köztársasági elnök tűzi ki.

Országgyűlési választások

bélyegkép|300x300px|Az Országgyűlés tagjai közül 106 képviselőt egyéni választókerületben és 93 képviselőt országos listáról választanak

Általános országgyűlési választások A 4 évente tartott általános országgyűlési választásokon a parlament összes mandátumára kiírják a választást. A választás során 106 egymandátumos választókerületben lehet egyéni képviselőjelöltekre szavazni, valamint az országos választókerületben pártlistára vagy nemzetiségi listára.

A választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároknak így két (egyéni és listás) szavazata van, míg a határon túli magyar állampolgárok egy, ők csak országos listára szavazhatnak (nem tartoznak egy egyéni választókerülethez sem). Az országos listás szavazatával egy állampolgár vagy nemzetiségi listára, vagy pártlistára szavazhat, mindkettőre azonban nem – erről a választás előtt kell nyilatkoznia (ha nemzetiségi listára kíván szavazni). A listás szavazat zárt listás rendszerű, a választóknak nincs lehetőségük befolyásolni a listákon szereplő jelöltek sorrendjét.

Egyéni ág A 106 egyéni választókerületben a képviselőket egy X-es, relatív többségi szavazással választják, azaz minden választó egy jelöltre szavazhat és a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer. Ez a választási rendszer a korábbival ellentétben egyfordulós, a győztes jelöltnek nem kell megszereznie a szavazatok többségét, azaz, több, mint felét (abszolút többség). középre|266px|Magyarországi egyéni országgyűlési választókerületek Vármegye Egyéni választó-kerületek száma 1. Budapest 16 2. Baranya 4 3. Bács-Kiskun 6 4. Békés 4 5. Borsod-Abaúj-Zemplén 7 6. Csongrád-Csanád 4 7. Fejér 5 8. Győr-Moson-Sopron 6 9. Hajdú-Bihar 6 10. Heves 3 11. Jász-Nagykun-Szolnok 4 12. Komárom-Esztergom 3 13. Nógrád 2 14. Pest 14 15. Somogy 3 16. Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 17. Tolna 3 18. Vas 3 19. Veszprém 4 20. Zala 3 Összesen 106

Listás ág A 93 országos listás mandátumot a következőképpen osztják ki:

Megállapítják a választási küszöböt jelentő szavazatszámot, ez pártlisták esetében 5% (két párt közös listája esetén 10%, három vagy több párt esetén pedig 15%), a nemzetiségi listák tekintetében pedig (ezt kedvezményes kvótának hívják) a szavazatok száma, elosztva a listás mandátumok számával (93) elosztva még néggyel (így kb. 0,27%). A küszöb alatti pártlistákról és nemzeti listákról nem lehet mandátumot szerezni. Először kiosztják a kedvezményes kvótával megszerezhető nemzetiségi listás mandátumokat. Az egyéni ágon vesztes jelöltekre leadott szavazatokat és a győztes jelöltre leadott többletszavazatokat (győztes jelölt eredménye – (vesztes jelölt eredménye + 1 szavazat)) töredékszavazatnak kell tekinteni, és ezeket hozzáadják (a küszöb feletti eredményt elérő listák esetében) a listás szavazatokhoz. A (kedvezményes nemzetiségi mandátumok kiosztása utáni) maradék listás mandátumokat a D'Hondt-módszerrel kiosztják a listák között, a listákról pedig azok sorrendje szerint kapnak a jelöltek mandátumot (ha egyéni ágon nem nyertek).

Nemzetiségi szószóló

Lehetőségük van nemzetiségi szószólót küldeniük az Országgyűlésbe azoknak a nemzetiségi listát állító nemzetiségeknek, amelyek nem érték el a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot. A nemzetiségi szószóló a listájukon 1. helyen szereplő személy lesz.

Megüresedett mandátumok betöltése, időközi választások Egyéni választókerületekben időközi választást kell kiírni, ha

a választáson nincs jelölt, a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg, a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik (pl. halál).

Országos listán szerzett mandátum esetében a párt vagy nemzetiségi önkormányzat megjelölhet valakit a listáról, ellenkező esetben a soron következő képviselő tölti be a mandátumot. Amennyiben nincs több képviselő a listán, úgy a mandátum betöltetlen marad.2011. évi CCIII. törvény 19-20§ Ugyanígy kell feltölteni a nemzetiségi szószóló pozícióját.

Kritikák A kritikusok szerint az új választási rendszer lényegében ellehetetleníti, hogy külön listát állító pártok közös egyéni jelölteket állítsanak, ugyanis ilyenkor a töredékszavazatok elvesznek, és ez kifejezetten az ellenzéki összefogás akadályozására irányuló, védhetetlen rendelkezés.Intézményi akadály az ellenzéki együttműködés előtt – Választásirendszer.hu, 2013. január 18.

Kovács és Stumpf tanulmányában rámutatott, hogy a jelenlegi rendszer nagyobb hajlandóságot mutat az aránytalanságra. A kialakult aránytalanság forrását keresve a modellben három belső és egy külső tényezőt azonosítottak. A belső tényezők: 1. az egyéni és listás mandátumok arányainak megváltozása, 2. a győztesnek járó "premizáció" bevezetése, 3. az önálló kompenzációs lista megszüntetése; külső tényező: a pártok erőviszonyainak országos és kerületi szintű alakulása.http://metszetek.unideb.hu/files/201403_04_kovacs_stumpf_0.pdf KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE – STUMPF PÉTER BENCE - Az arányosságról a 2014-es parlamenti választás után (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.) A gerrymandering hatást hiába próbálta cáfolni a Századvég és a Nézőpont is, a 2014-es választások adatai szignifikáns összefüggést mutattak a Fidesz népszerűsége és az EVK választásra jogosultjainak száma között. Így a Fidesz szavazatai önmagában a választókerületek egyenlőtlensége miatt voltak 3-4%-kal erősebbek, ezen felül az eloszlás terén láthatóan erős aránytalanságot nyújtott a Fidesz javára (96/106 egyéni mandátumot jelentett) az akkori pártstruktúrában.https://mek.oszk.hu/16000/16042/16042.pdf Körösényi András (szerk.) - A magyar politikai rendszer - negyedszázad után (2015), Budapest: Osiris,

További kritikaként merül fel, hogy az egyéni mandátumot nyert képviselőre leadott szavazatokból is képeznek az országos pártlistára beszámítandó töredékszavazatokat. A törvényalkotók erre úgy reagálnak, hogy így biztosítható, hogy ne legyen elveszett szavazat. Mivel azonban ezek a szavazatok már egyéni ágon is részben érvényesültek, ráadásul nagyobb súllyal, ez így a győztesek további túlkompenzációját jelenti, még aránytalanabbá téve az eleve aránytalan rendszert.

Törvényi keretek Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választási szabályokat meghatározó törvényeket érintően lényeges változásként a 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény megtiltotta, hogy a választásról szóló törvények tartalmáról népszavazást lehessen tartani. A tilalom bevezetésének szükségességét az előterjesztők nem indokolták. Előválasztás 2021-ben hat magyar ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) a 2022-es országgyűlési választáson való közös részvételük alkalmával országos előválasztást tartott. Ennek keretében a 106 egyéni választókerületben a közös egyéni képviselőjelöltek és országosan a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztását bízták a választókra. A szavazáson részt vehettek azok a polgárok is, akik a 2022-es országgyűlési választás időpontjáig betöltik a 18. életévüket. Az egyéni képviselőjelölteket egy fordulóban választották meg, a miniszterelnök-jelöltet pedig két fordulóban választották meg relatív többségi szavazással. A második fordulóba legfeljebb 3, legalább 15%-os eredményt elérő jelölt juthatott tovább, amennyiben az első fordulóban egyik jelölt se szerzi meg a szavazatok több, mint felét, a második fordulóban már nem volt szükséges az 50%-os eredmény.

Az előválasztás első fordulóját 2021. szeptember 18–28. között, a másodikat október 10–16. között tartották. Az első fordulóban második helyen végző Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, így végül csak 2 jelöltre lehetett szavazni a második fordulóban. A közös listán szereplő jelöltek kiválasztását (a miniszterelnök-jelölt kivételével) az előválasztások utána, a pártok közösen végzik el.

Önkormányzati választások

Helyi önkormányzatok

Polgármesterek A polgármestereket és Budapest főpolgármesterét mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz (egyfordulós, relatív többségi szavazás).

Képviselő-testületek A 10 000 lakos feletti településeken (és fővárosi kerületekben) vegyes választási rendszerben egyéni választókerületekben és kompenzációs listákról lehet mandátumot szerezni.