Zsindelyné Tüdős Klára, Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára (Debrecen, 1895. július 20. – Budapest, 1980. április 16.) emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyvíró, filmrendező, néprajzkutató.
Élete Liberális, szabadelvű családban született. Apja, Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918), édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. (1930-ban Magyar lányok hozománya címmel adott közre egy szakácskönyvet.)https://www.antikvarium.hu/konyv/t-kalmanchey-iren-magyar-lanyok-hozomanya-605811
A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadiápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. Az egyik jótékonysági esten a kor ünnepelt sztárja, Blaha Lujza is felfigyelt rá, és megajándékozta egy fiatalkori, magyaros ruhájával.
Apja halála után, családi unszolásra 1919-ben férjhez ment szunyogi Szunyogh Rudolf debreceni huszárfőhadnagyhoz, akinek a trianoni országvesztés után odalett érmelléki 400 holdas birtoka. Egy lányuk született, Judit (1921),http://www.nevpont.hu/view/11856 1928-ban elváltak.
1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni.http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/tudos-klara-szunyogh-rudolfne-zsindely-ferencne/
1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy “a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre”. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.
1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter).
Részt vett a falukutató mozgalomban, a falusi munkahelyteremtés ügyét is szívén viselte, 1939-ben kéziszövő telepet alapított Nagylócon, Nógrád vármegyében.
1940-ben, férje támogatásával, alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, melyet paraszti származású, tehetséges gyermekek felkarolására, oktatására hozott létre.
1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára volt az első magyar filmrendezőnő, Fény és árnyék címmel, saját forgatókönyve alapján forgatta le a filmet, melynek jelmeztervezője és producere is volt.https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/zsindelyne-tudos-klara
1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt.
A második világháború idején a svéd misszióval együtt számos üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, közel száz zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét.Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában A háború után evangelizálva járta az országot.
1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, 1951-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként.
Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz, és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért.
1970-től megírta a református egyházhoz kötődő kapcsolatát, az évtized közepétől a Nők Lapja és a református sajtó is közölt vele interjúkat.
Utolsó éveiben, ha tehette, minden idejét a budapesti Gyulai Pál utcai református gyülekezetben töltötte.
1980 áprilisában hunyt el a Schweitzer Albert református szeretetotthonban https://szeretetotthonok.hu , a Farkasréti temetőben nyugszik.Örömmondó - A Budapesti Svábhegyi Református Egyházközség lapja, 2017. December
http://refsvabhegy.hu/documents/2017_december.pdf
1989-ben a Magyar Református Egyház rehabilitálta. 2010-ben az Országos Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított.http://refkenese.hu/2012/zsindelyne-tudos-klara-dij-nemeth-gyulanenak.html
Emlékezete bélyegkép|263px| EmléktáblájaXII. kerület Istenhegyi út 92. Alkotásait az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a debreceni Déri Múzeum őrzi. 2010-ben a Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított. 2011-ben egykori svábhegyi lakóházán emléktáblát avattak.http://refsvabhegy.org/gallery_inst/gallery2/main.php?g2_itemId=1669 2022-ben Bódis Kriszta Istenhegy címmel életrajzi regénytrilógiát kezdett róla írni (Bódis Kriszta: Kisasszonyképző [Istenhegy 1.] Európa Kiadó, Bp. 2022., Korzón a pokolba [Istenhegy 2.], Európa Kiadó, Bp. 2023) és Árnyék és fény [Istenhegy 3.], Európa Kiadó, Bp. 2025)
Művei Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat (Bp., 1938) A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában (Bp., 1940) Az Országos Református Nőszövetség 1944. évi csendes nagygyűlése; szerk. Zsindely Ferencné Tüdős Klára, Ravasz László; Bethlen Ny., Bp., 1944 Isten markában (karcolatok, Bp., 1975, 1976, 1977, 1978, 1980, 1982, 1986) Csizma az asztalon (visszaemlékezések, Zürich, 1978, Bern, 1978) Arcképek; Református Zsinati Iroda, Bp., 1978 Isten markában; sajtó alá rend. Bottyán Jánosné; 5. bőv. kiad.; Református Zsinati Iroda, Bp., 1980 Isten markában élni!; sajtó alá rend. Dizseri Eszter; 9. kiad.; Kálvin, Bp., 1998 Isten markában; szerk. Dizseri Eszter; 10. átdolg. kiad.; Kálvin, Bp., 2003 Rongyok. A teljes memoár; sajtó alá rend., jegyz. Schmal Alexandra, utószó Szekér Nóra; Magvető, Bp., 2026https://wmn.hu/kult/67344-tudos-klara-memoar-oneletrajz-rongyok-konyvreszlet
Filmográfia
Jelmeztervező Semmelweis (1939) Erdélyi kastély (1940) Dankó Pista (1940) Fény és árnyék (1943, Kerényi Klárával, Madaras Erzsébettel és Nágay Tiborral)
Forgatókönyvíró Fény és árnyék (1943, Manninger Jánossal) Pesti karnevál [nem valósult meg] (1941) Hetedik parancsolat [nem valósult meg] (1944)
Producer Fény és árnyék (1943, Siményi Alfréddal)
Rendező Fény és árnyék (1943)
Jegyzetek
Források Dizseri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára. Életrajz – dokumentumokban, 1895-1980; vál., szerk. Dizseri Eszter; Kálvin, Bp., 1994
Kategória:Magyar jelmeztervezők Kategória:Magyar divattervezők Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Református magyarok Kategória:Debreceniek Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek Kategória:Világ Igaza Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Magyar filmproducerek Kategória:Magyar táncművészek Kategória:Magyar nők Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Rákosi-kor kitelepítettjei