Bengt Ingemar Samuelsson (Halmstad, 1934. május 21. – 2024. július 5.) svéd biokémikus. 1982-ben Sune Bergströmmel és John Robert Vane-nel közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a prosztaglandinok szerkezetének és bioszintézisének felderítéséért.
Tanulmányai Anders Samuelsson és Kristina Nilsson gyermekeként született. A középiskola elvégzése után a Lundi Egyetem orvosi szakára iratkozott be, ahol még diákként csatlakozott Sune Bergström biokémiai laboratóriumához, aki az élettani kémia professzora volt és akkor elsősorban az 1930-as években felfedezett prosztaglandinok izolálásával és kémiai-biológiai jellemzésével foglalkozott.
1958-ban Bergström a stockholmi Karolinska Intézetben lett kémiaprofesszor, ahová Samuelsson is követte és 1960-ban MSc, egy évvel később pedig orvosdoktori fokozatot szerzett. A Karolinska Intézetben Bergström mellett folytatta a munkát egyetemi adjunktusként. 1961-ben ösztöndíjjal egy évet a Harvard Egyetemen töltött, majd visszatért Bergström laboratóriumába, ahol egészen 1966-ig maradt.
Munkássága bélyegkép|a prosztaglandin F2α szerkezete Kutatási tevékenysége elsősorban a prosztaglandinok szerkezetének megfejtésére irányultak. A prosztaglandinok egy hormonszerű vegyületcsoport, amelyek az egész szervezetben képződnek, de felfedezésükkor úgy gondolták, hogy a prosztata termeli őket. Szerteágazó hatásaik vannak, a simaizmok összehúzódását vagy elernyedését okozzák, segítik a szervezet védekező mechanizmusait betegségek, fertőzések, fájdalom vagy stressz esetén. Bergström és Samuelsson felfedezte, hogy a prosztaglandinok bioszintézisében nagy szerepet játszik egy gyakori előfordulású telítetlen zsírsav, az arachidonsav; ennek alapján pedig kidolgozták a kémiai szintézis útját. Samuelsson jött rá, hogy az arachidonsav az általa endoperoxidoknak nevezett vegyületekké alakulva képezi végül a prosztaglandinokat.
Samuelsson 1967-ben a stockholmi Királyi Állatorvosi Főiskola tanára lett, de 1972-ben visszatért a Karolinska Intézetbe mint az orvostudomány és az élettani kémia professzora. 1973–1983 között ő volt az élettani kémia tanszék vezetője, 1978–1983 között pedig az orvosi kar dékánja. 1976-tól egy évig a Harvard Egyetemen és az MIT-n volt vendégprofesszor. 1983 és 1995 között ő töltötte be a Karolinska Intézet rektori posztját.
Önálló kutatásai során 1973-ban felfedezte a véralvadásban részt vevő prosztaglandinokat és tromboxánoknak nevezte el őket. Ő írta le a fehérvérsejtek által termelt leukotriéneket, amelyek az asztmás és anafilaxiás folyamatokban játszanak szerepet. Samuelsson és Bergström kutatásai nyomán megindult a prosztaglandinok klinikai alkalmazása az asztma, ízületi gyulladások, fekélyek, érrendszeri és nőgyógyászati problémák, menstruációs görcsök esetén és méhösszehúzó hatásukat használják fel a művi abortusz esetén is. Elismerései Bengt Samuelsson, Sune Bergström és a brit John Robert Vane 1982-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a prosztaglandinok kutatásában elért eredményeikért. Samuelsson ezenkívül számos tudományos díjat kapott: 1968 a Svéd Orvosi Társaság jubiluemi díja 1970 az Oslói Egyetem Anders Jahres-díja 1975 a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz-díja 1977 Albert Lasker-díj az orvostudományi alapkutatásért 1980 Ciba Geigy Drew-díj 1981 a bostoni Brandeis Egyetem Lewis S. Rosenstiel-díja 1981 A Gairdner Alapítvány díja 1981 a német Heinrich Wieland-díj 1982 a Svéd Kémiai Társaság Bror Holmberg-érme 1982 a kaliforniai Waterford Orvostudományi Díj 1982 a Nemzetközi Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság díja
Családja Bengt Samuelsson egyetemista korában ismerkedett meg leendő feleségével, Karin Bergsteinnel. Egy fiuk (Bo) és két lányuk (Elisabet és Astrid) született.
Források Bengt I. Samuelsson – Biographical NobelPrize.org Bengt I. Samuelsson Notable Names Database Bengt Samuelsson Biography (1934-) faqs.org Nicole Kresge et al.:The Prostaglandins, Sune Bergström and Bengt Samuelsson The Journal of Biological Chemistry
Jegyzetek
Kategória:Svéd Nobel-díjasok Kategória:Orvosi-fiziológiai Nobel-díjasok Kategória:1934-ben született személyek Kategória:2024-ben elhunyt személyek Kategória:Albert Lasker-díjas személyek Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:Biokémikusok Kategória:A Karolinska Intézet tanárai Kategória:A Karolinska Intézet hallgatói Kategória:A Royal Society tagjai Kategória:Svéd rektorok