bélyegkép|300px|A 705 milliméter széles és 8873 gramm súlyú ezüst, öntött, niellóberakással és aranyozással díszített vadásztál,Vadásztál , szepmuveszeti.huMráv Zsolt: A római birodalom határvidékén, real.mtak.hu a kincs névadó darabja az országházi kiállításon jobbra|bélyegkép|300px|Lakomázók alakjai a Seuso-kincs névadó darabján, a vadásztálonjobbra|bélyegkép|300px|„Pelso” (azaz Balaton) felirat a vadásztálon
A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő Székesfehérvár térségében, Polgárdi és Kőszárhegy környékéről.Hazatért a Seuso-kincs, mnm.hu A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. A Seuso személynév eredetéről az egyik vélekedés a római névkutatás elismert szaktekintélyének Mócsy Andrásnak egy tanulmányából származik,A láthatatlan kincs magyarnarancs.h amely szerint az a pannoniai kelta őslakosság névadásából eredeztethető, nem latin személynév. A felirat érdekessége, hogy a szöveg kezdete és vége közé koszorúval keretezett korai keresztény jelképet, egy Krisztus-monogramot312. október 27. |Nagy Konstantin császár látomása, rubicon.hu véstek,A Magyarországra került Seuso-kincs műtárgyainak leírása , szepmuveszeti.huA combination of the Greek letters Dabasi András és Kardos Judit: Görög betűkből összeállított Krisztus-monogram a Seuso-tálon , hungarianreview.com ami a kincs eredetének időpontjára utaló jelkép és a pontos kormeghatározást segítheti. Dr. Nagy Mihály és dr. Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai szerint a Krisztus-monogramot az i. sz. 4. század előtt nem véshették fel a tálra, mivel az csak I. Constantinus római császár uralkodása (i. sz. 306–337) alatt keletkezett.Tolnai Népújság – Titkok és tanúk, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám), library.hungaricana.hu Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a lelet feltételezhető előtalálásának helyét, amikor felfedezte, hogy a tál vésetei között szerepel a Pelso felirat, ami latinul a Balaton elnevezése.Hétpecsétes titok volt a Seuso-kincs létezése. Beszélgetés Nagy Mihály régésszel, muzeumcafe.hu
A latin körfelirat: HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS
Magyar fordítása (Nagy Árpád Miklós): Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak
A kincs művészi és anyagi értékét tekintve is, a ma ismert és fennmaradt, ezüstből készített ötvösművészeti tárgyak között a legértékesebbnek számít a késő római császárkorból.Visy Zsolt, Mráv Zsolt (szerk.): A Seuso-kincs és Pannonia The Sevso Treasure And Pannonia, genianet.com A tizennégy ismert darab összsúlya kb. 68,5 kgHazatért a Seuso-kincs, mnm.hu (a „polgárdi ezüstállvány” elnevezésű kinccsel együtt 88,5 kgAZ EZÜST BŰVÖLETÉBEN – A SEUSO-KINCS , magyarregeszet.hu).
A leletek többsége mitológiai alakok és történetek (Achilles, Meleagros, Hippolytos) domborműves ábrázolásaival díszített edény. A kincs legjellegzetesebb darabja a vadásztál, amelynek a domborművén lakomázó rómaiak előtt az asztalon hal van feltálalva, két rabszolga ételt és italt kínál nekik, más alakok vadászaton elejtett állatokat dolgoznak fel.Lakoma jelenet a Seuso-kincs vadásztáljának domborművén, „Vadász- vagy Seuso-tál (részlet)”, In: Mráv Zsolt (Magyar Nemzeti Múzeum) – Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum): A Seuso-kincs – régész szemmel, Artmagazin, 67. lapszám (XII/3), 10–17. o. (artmagazin.hu, 2014. november 22.) A kincsek mérete, az ezüstedények díszítésének művészi kvalitása, egyedisége és a nemesfém mennyisége miatt is értéke felbecsülhetetlen.
A leletet valószínűleg 1976-ban találta meg Sümegh József, akinek 1980-as rejtélyes halála után az ezüsttárgyaknak nyomuk veszett. Bécs és London után 1990-ben New Yorkban tűnt fel a kincs, ezután hosszú pereskedés következett a leletek eredetének bizonyítására. Mivel a tárgyak tulajdonjoga így bizonytalanná vált, a kincset nem lehetett eladni, illetve megvenni. 2014-ben a magyar állam 15 millió eurót (kb. 4,5 milliárd magyar forintot), majd 2017-ben 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a kincsek őrzési jogáért, ezzel a Seuso-kincs összes ismert darabja Magyarországra került.
Története Történelmi háttere A Seuso-kincs Magyarországra kerülése után a kutatók feladata a kincslelettel kapcsolatos tudományos összefüggéseket vizsgálva, a kincs feltételezett létrejötte időszakának és elrejtésének időpontját meghatározni, és a késő római császárkor emlékeit elemezni, kifejezetten a pannoniai vonatkozásaiban. Szerintük a kincs keletkezése a késő negyedik, illetve a korai ötödik századra datálható.Római kori ezüsttárgyak előállításának rekonstruálása roncsolásmentes röntgendiffrakciós vizsgálattal, ace.hu Az akkor még Illyricumnak nevezett területet, Pannoniát hosszú és véres harcok után, Augustus és Tiberius római császár uralkodása alatt foglalták el a Római Birodalom légiói. Hivatalos okmányban csak később, először Vespasianus uralkodása alatt, 71-ben jelent meg a Pannonia elnevezés.
Traianus császár idején, 106-ban a tartományt kétfelé osztották. Pannonia Inferior (Alsó-Pannónia) székhelye Aquincum lett, míg Pannonia Superior (Felső-Pannonia) székhelye a mai Alsó-Ausztriában fekvő Carnuntum maradt. Pannonia Valeria provinciát 296-ban alapították. Főbb városai Sopianae, Gorsium, Brigetio és Aquincum voltak. Az antik forrásokban és irodalmi alkotásokban Pannonia tartományát és lakóit negatívan festették le, a vidéket pedig zordnak és kellemetlennek, lakóit egyszerűnek tartották, de a jelentőségét Itália és a Római Birodalom védelmében elismerték.Prohászka Péter: Imperium et barbaricum. Kapcsolatrendszerek a Kárpát-medencében a római birodalom és a barbár népek között a római császár- és koranépvándorlás-korban, doktori.btk.elte.hu
jobbra|bélyegkép|Gorsiumi síremlék, Flavia Usaia két guzsalyt tart a kezébenBarkóczi László: Megjegyzések a pannoniai kőemlékek kocsiábrázolásaihoz, epa.oszk.hu]
Ha a tudományos vizsgálatok igazolják azt a feltételezést, hogy a Seuso-kincs tárgyai Polgárdi-Szabadbattyán környékén kerültek elő, a feltárás alatt álló szabadbattyáni épületegyüttes és a közeli Gorsium romváros intenzívebb kutatása elengedhetetlenné válik a kincs pontos régészeti azonosításához. A Seuso-kincs feltételezett lelőhelyének közvetlen közelében fekvő Gorsium szakrális vallási központ volt. Amikor 202-ben Septimius Severus császár Pannoniában járt, jelenlétében avatták fel a császár költségén újjáépített gorsiumi Augustus-templomot.Gorsium – Tác Római emlékek, ripapannonica.hu 260-ban egy szarmata törzs, a roxolánok pusztították el, majd később az újjáépült város új nevet is kapott: Herculiának hívták. Herculia már nem vált a vallási ünnepek központjává. Az épületek feltárása alapján a tartomány kormányzati székhelye lett. Aquincumból ide költözött a tartományi helytartó és vele tartományi hivatalok és tisztségviselők is.Gorsium évszázadai , dunakanyar.net Korábban Galerius római császár zsilipet és csatornát építtetett a Balaton vizének szabályozhatósága miatt. A csatorna a mai Sió csatornától keletebbre volt, amelynek főépítményei (egyes források szerint zsilipmaradványai) az ásatások során Siófok északkeleti részén kerültek elő,Dr. Csemez Attila: Tájtervezés – tájrendezés, tankonyvtar.hu bár később megállapították, hogy a Kuzsinszky Bálint által feltételezett római zsilip Siófok török kori erődjének maradványa volt.
Sextus Aurelius Victor római történetíró írta le, hogy ezen a csatornán pedig, megfelelő vízállás esetén, a Sárvízen lehajóztatva juthatott le az áru a Dunára. Sági Károly régész szerint Aurelius feljegyzése tulajdonképpen nem a Balaton lecsapolására, hanem a Mezőföld vízrendezési munkálataira vonatkozhat. A Sárvízen Tác-Fövenypusztáról és Kapospula-Alsóhetényből is eljuttathatóak voltak a Balatontól délre eső területek gabonatermesztői által termelt gabonaszállítmányok.Pásztókai-Szeőke Judit – Serlegi Gábor: „De mit tettek értünk a rómaiak?” Textilművesség, klíma és a Balaton a Kr. u. 4. századi Dunántúlon, okorportal.huMár a római korban csatorna kötötte össze a tavat a Dunával , magyarhirlap.hu
bélyegkép|balra|Hadrianus római császár pénzérméje, akit 136-ban megbízták a két Pannonia kormányzásával, Felirat: L AELIVS CAESAR / TR POT COS II, a képmezőben PANNONIA S CRómai éremkibocsátás és a szarmata szövetségesek (68–175), josamuzeum.huJuhász Lajos: Aelius Caesar Pannonia perszonifikációja és a hadrianusi utódlási politika, academia.edu
A római úthálózat az Itinerarium Antonini (a Római Birodalom fontosabb útjainak a jegyzéke) útikönyvItineraria, mek.oszk.hu szerint Vajtától és Cecétől kissé keletre haladt Tác felé, majd útválasztással Gorsiumon vagy a közel fekvő Herculián vezetett keresztül, amely északkelet felé fordulva Tárnokon keresztül érkezett Aquincumba. Az egyik út Alsóhetényen, Ságváron keresztül érte el a Balatont, majd ezt kelet felől megkerülve áthaladt Szabadbattyán körzetén, és a Vértes és a Bakony között, Mór, Oroszlány felé tartott, Kocs és Mocsa térségében érte el a brigetioi légióstábort.Tóth Endre: Római utak Pannoniában, okorportal.hu
A régészek és szakemberek egyik feltételezése szerint az akkor még nagyobb kiterjedésű, partjain ingoványos, Lacus Pelso (mai nevén Balaton)The Lacus Pelso in the Roman Age The Lake Balaton and the Hydrography of the Balaton-Highland, icomos.org mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso (SEVSO), aki gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett. Elképzelhető, hogy járt abban a lakomateremben is, amelyet Gorsiumban tártak fel.Kilátó és lakomaterem is lesz Gorsiumban, szekesfehervar.hu A vadásztál körfeliratában szereplő ikonográfiai motívum, a krisztogram, a római császári hatalom és hadsereg szakrális legitimációját hirdeti, ami I. Constantinus római császár valláspolitikai fordulatához, a mediolanumi ediktumhoz kötődik. Nagy Mihály régész szerint Seuso keresztény volt, ahogyan ezt a vadásztál medalionja fölött, a körfelirat részeként, a tálba vésett Krisztus-monogram bizonyítja.Nagy Mihály: Lelőhely nélküli lelet? – Meddig ül még átok a Seuso-kincsen? 2. rész , magyarszemle.hu
A 3. században a külső fenyegetettség és a birodalom belső megosztottsága miatt a határvédelem meggyengült. A támadások miatt 356-ban már olyan feszült helyzet alakult ki, ami II. Constantius római császárt arra késztette, hogy a következő évben Pannoniába utazzon. Később egy barbaricumi építkezés robbantotta ki a 374—375 évek eseményeit, az utolsó komolyabb válságot a pannoniai Dunánál.Mócsy András: A római-barbár szomszédság utolsó évszázada hazánk területén, library.hungaricana.hu A mai Göd határában egy erőd építésekor Pannonia Valeria provincia új katonai parancsnoka egy tárgyalás közben meggyilkoltatta Gabiniust, a kvádok királyát.A gödi fantomerőd lett Róma császárának végzete, ng.hu A feltételezések szerint egy betörés alkalmával rejthették el a lakomák alkalmával használt Seuso-kincsek darabjait is. A történészek a 374-ben történt kvád és szarmata invázióval hozták összefüggésbe, amikor a barbár katonák elárasztották Pannoniát. Ekkor a kvádok és a szarmaták hónapokig portyáztak Pannoniában, amíg egy nagyobb római seregtest meg nem jelent a következő év elején Carnuntumban I. Valentinianus római császár vezetésével.I. Valentinianus védelmi koncepciója és a 374–75-ös kvád–római háború, magyarhonved.huSólyom Márk: Valentinianus és Valens politikája, rubicon.hu