Duczyńska Ilona (olykor Ducsinszka, Dutczinsky, magyarul: Duczynska, teljes nevén: Duczyńska Mária Dorottya Angyalka Ilona) (Maria Enzersdorf, Ausztria, 1897. március 11. – Pickering, Kanada, 1978. április 23.) magyar újságíró, nyelvész, mérnök, történész.
Élete Nemesi családból származott. Édesapja Dutczyinski Alfréd Károly András Jusztinián, édesanyja Békássy Ilona Antónia Mária volt. Az első világháború alatt, 1915-ben ismerkedett meg az anarcho-szindikalista forradalmár Szabó Ervinnel, akinek köszönhetően bekapcsolódott a Galilei Kör munkájába. A világháború alatt az antimilitarista mozgalom, a forradalmi szocialisták tagja. Érettségi vizsgája előtt háborúellenes magatartása miatt kicsapták az iskolából, így Ausztriában érettségizett, majd beiratkozott a zürichi műegyetemre. Svájcban ismerkedett meg a szocialista mozgalommal, s az 1917-es októberi orosz forradalom hírére visszatért Magyarországra.
Szabó Ervin a Galilei Kör anarchoszindikalista forradalmár tagjának biztatására jelentkezett, hogy a Madzsar Józseftől ellopott pisztollyal lelövi Tisza Istvánt.Egy elmaradt politikai merénylet anatómiája, muzsa.sk/ Aki nem dísznek, hanem fegyvernek gondolta a könyvet – Száz éve halt meg Szabó Ervin, a radikális könyvtáros, hvg.huHogyan akarta Szabó Ervin meggyilkolni Tisza Istvánt? , tortenelemportal.hu A merényletkísérletre azonban nem került sor 1917. május 23-án, mert bejelentették Tisza lemondását, az esetre Ilona így emlékezett vissza: „Óriási zsivajgás, kiszaladtak, beszaladtak, kiszaladtak az utcára. Ott maradtam ülve: szinte eszméletlenül. Velem a maradék, a majdnem élet. Tett, ami el nem követtetett. Bűn, amiért nincs vezeklés. Áldozat, ami el nem fogadtatott. Lassan elkezdtem menni a Ménesi út felé. Még senki sem volt otthon. Visszaloptam Madzsar József Browningját… Aztán együtt ültünk Madzsarék nappalijában négyen, Alice, Józsi, Ervin és én. Amikor egyedül maradtam Szabó Ervinnel, megkérdeztem: »Mikor hallottad, mit gondoltál?« Egy szót mondott: »Sajnáltalak.« Ott ültünk gyászba borultan, mert vége volt ennek a szikrának, egy lehetséges történés szikrájának. Szabó beszélt: természetesen Tisza marad a spiritus rector, de minden sokkal nehezebb lesz, mert látszat szerint valami változás áll be, valójában azonban nem lesz semmi változás. Csak eltűnik egy szimbólum a tömegek szeme elől. Ő visszalépett a háttérbe, és akkor már nem volna értelme a merényletnek. Már senki sem értette volna. Eltűnt a sebezhető, megdönthető szimbólum.”
Részt vett az 1918 eleji sztrájkban, s követelte a munkástanácsok létrehozását. Ezután letartóztatták, és az ún. Galilei per során későbbi férjével, Sugár Tivadarral együtt börtönbüntetésre ítélték. Az őszirózsás forradalom alatt csakúgy, mint Lékai Jánost és Mosolygó Antalt, illetve Sugárt, őt is kiszabadították. 1918. november 17-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Sugár Tivadarral.Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1321/1918. folyószám 1918 végén tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Külügyi Népbiztosság Szocializmus Nemzetközi Propagandája elnevezésű propagandaosztályán dolgozott,Szabó Viktor: A Magyarországi Tanácsköztársaság propagandája , disszertacio.uni-eger.hu s tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak.
A bukás után Bécsbe emigrált, s szervezeti kapcsolata a KMP-vel 1922-ben megszűnt. 1922-ben elvált Sugár Tivadartól,A budapesti kir. törvényszék 37P.48981/2/1922. sz. ítélete. s a következő évben hozzáment Polányi Károlyhoz. 1927-től kezdve szerkesztette a Der linke Sozialdemokrat című lapot. 1927-ben az Ausztria Szocialista Pártja bécsi szervezetében baloldali ellenzéket szervezett. 1934-ben a munkások februári felkelésének leverése után az osztrák munkások fegyveres védelmi szövetségének (Schutzbund)Köztársasági Védőszövetség, röviden Schutzbund, később Autonóm Védőszövetség. szervezte meg egy műszaki csoportját, illetve rádióját, s a szövetség Vezető Bizottságának is tagja lett. Novembertől 1936 elejéig a Der Sprecher című lapnak volt szerkesztője, ezután pedig a bécsi városi vezetőségnek tagjaként működött. Még ugyanebben az évben férje után Angliába ment, ahol részt vett a magyar emigrációnak Károlyi Mihály vezette demokratikus szervezkedésében, az Angliai Magyar Tanácsban. 1948-ban öt hónapot Magyarországon töltött. Férjével együtt 1950-ben Kanadába költözött. Polányival angol nyelvű magyar költői antológiát szerkesztett, amelyet 1963-ban adtak ki The Plough and the Pen. Writings from Hungary, 1830–1956. címmel. Magyar szépírók (Déry Tibor, Juhász Ferenc, Lengyel József) műveit fordította angolra. Utolsó éveiben az 1934-es felkelés történetének feldolgozásával, illetve férje munkáinak sajtó alá rendezésével foglalkozott. 1973-ban a Magyar Televízió portréfilmet készített róla (Találkozások Duczynska Ilonával, rendezte: B. Révész László).
Önéletírásában kifejtette, hogy a forradalmárt az a megszállottság jellemzi, amely „az ördögi múlt és a múlt ördöge elleni harc szükségességébe vetett vak hiten alapul, ami nélkül nem létezik, és nem is létezhet sem forradalmi újjászületés, sem forradalmi megújulás”.Duczynska Ilona - veszteségek és remények, eszmelet.hu
Művei Mesterünk Szabó Ervin (Kortárs, 1968. 10. sz.) Polányi Károly és a Galilei Kör (Horváth Zoltánnal, Bp., 1971) A cselekvés boldogtalan szerelmese (Néhány adalékom Szabó Ervin emlékéhez) Széljegyzetek a K. M. P. bomlásához Körner im Vorfebruar Workers in arms : the Austrian Schutzbund and the Civil War of 1934 (New York ; London : Monthly Review Press, 1978) Der demokratische Bolschewik : zur Theorie und Praxis der Gewalt (München : List, 1975) The plough and the pen : writings from Hungary 1830-1956 (társszerk. Polányi Károly, London : Owen, 1963) Duczynszka Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk előzményeirőlDuczynszka Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk előzményeiről, tti.btk.mta.hu (közread. és jegyz. ell. Tömöry Márta, [Budapest] : Akad. Kiadó, 1959) Polányi Károly, 1886-1964 (Budapest : Akad. Ny., 1971) "I first met Karl Polanyi in 1920...". Bécs, 1934, Schutzbund; Magvető, Bp., 1976 (Tények és tanúk)
Műfordításai Déry Tibor: The giant. (Óriás, London, Calder, 1964) Lengyel József: Acta sanctorum and other tales (London, Owen, 1970) Juhász Ferenc: The boy changed into a stag: selected poems 1949–1967 (Kenneth McRobbie-val, Toronto; New York; London, Oxford Univ. Press, 1970) Lengyel József: The judge’s chair (regény, London, Owen, 1968) Lengyel József: Prenn drifting (London, Owen, 1966) Lengyel József: From beginning to end: the spell (London, Owen, 1966)
Irodalom Lengyel József: Az őszinteség lépcsőin (Bp., 1974) Dalos György: A cselekvés szerelmese. Duczynska Ilona élete; Kossuth, Bp., 1984 (Nők a történelemben) Dalos György: The fidelity of equals: Ilona Duczynska and Karl Polanyi Gábor Éva: Epizódok Duczynska Ilona életéből TV-interjú (Valóság, 1975. 8. sz.) Major Ottó: Duczynska (Arcok és maszkok, Bp., 1975) Vezér Erzsébet: Duczynska Ilona (Élet és Irod., 1978. máj. 6.) Litván György: Emlékezés D. I.-ra (Világosság, 1978. 6. sz.) A század nagy tanúi (szerk. Borus Rózsa, Bp., 1978); Major Ottó: Egy magyar világforradalmár. Jegyzetek D. I.-ról (Kritika, 1978. 8. sz.) Kelen Jolán: Galilei-per a XX. században (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1957)
Jegyzetek
Források
Ilona Polányi (Duczyńska), geni.com
Konrád György: Csodafigurák – Portrék és pillanatfelvételek – Duczynska Ilona, dia.pool.pim.hu
További információk Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996– Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959–1962 Népszava (London) ; 1963/7. (Ignotus Pál) Élet és Irodalom ; 1994/51-52. (Konrád Gy.) The Return of Karl Polanyi to Vienna, youtube.com Kari Polanyi Levitt – Decline of the West and Rise of the Rest?, youtube.com
Kategória:1897-ben született személyek Kategória:Magyar nők a politikában Kategória:Magyar újságírók Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Kanadában Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar mérnökök Kategória:KMP-tagok Kategória:Polányi család Kategória:Forradalmi szocialisták Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Politikai aktivisták Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:A nemzetiszocializmus miatt emigrált magyarok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek