Az A Vidrócki híres nyája magyar népballada. Kodály Zoltán gyűjtötte három változatban: Vármegye Település Év Szövegkezdet Kodály-rend Heves vármegye Szuha 1923 A Vidrócki híres nyájaSzép az idő, kikelet van 12899 Gömör vármegye Zabar 1906 Megyen az nyáj, megyen az nyáj 12916 Az általa gyűjtött három változat mellett felhasználta Vikár Béla 1899-es gyűjtésének szövegét.Kodály-rend, 16418-as támlap. E négy változatból alakította ki a Mátrai képekben feldolgozott változatot.

A dal Vidróczki Mártonról, a híres betyárról szól, akit a népi emlékezet mátrai betyárként tart számon, pedig csak élete utolsó másfél–két évét töltötte itt. A korábbi bükki betyár 1871-ben másodszor is megszökött a börtönből, és a biztonság kedvéért választotta a Mátrát. Egyik bandabeli riválisa – a hagyomány szerint Pásztor Pista – 1873. február 8-án Tiribesen – mások szerint Mátraverebélyen – párbajra hívta, és meggyilkolta őt. Az egri Rókus temetőben, névtelen sírban helyezték végső nyugalomra.

A dal régi, sirató stílusú. A vers 4 soros, minden sor 8 szótagú.4. Sirató stílusú dallamok (Magyar népdalstílusok példatára)

Feldolgozások: Szerző Mire Mű Előadás Kodály Zoltán két szólam Bicinia Hungarica, 1. füzet, 46. dal vegyeskar Mátrai képek, 1. dal Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 41. kotta

+ Kis magyar–magyar szótár szűr kabátféle felsőruha kesely sárgásfehér, fakó ártány herélt kandisznó vagy malac

Kotta és dallam

A Vidrócki híres nyája csörög, morog a Mátrába', csörög, morog a Mátrába', mert Vidróckit nem találja. Megyen az nyáj, megyen az nyáj, környes-körül a gaz alján. – Ugyan hol állok elejbe, kerek erdő közepébe? Hoz' ki babám szűröm, baltám, hagy menjek az nyájam után, mert levágják az kanomat, keselylábú ártányomat. Esteledik már az idő, szállás kérnék, de nincs kitől. Sűrű erdő a szállásom, csipkebokor a lakásom. A Vidrócki sírhalmára, gyöngy hull a koporsójára. – Hej, Vidrócki, most gyere ki! Hat vármegye vár ideki! – Mit ér nekem hat vármegye? Tizenkettő jöjjön ide!

Másik szöveg: Két esztendeje, vagy három, hogy a számadómat várom. Amott jön már, amint látom három fekete szamáron. – Jó napot, édes bojtárom! Nincsen-é valami károm? – Nincsen károd, de nem is lesz, míg a nyájad kezemen lesz. – Még azt mondod, nincsen hiba! Hát a vezérürü hol van? – Majd megkerül kikeletkor, mikor a juh legel, akkor.

Jegyzetek

Források Weblapok:

Népdalgyűjtemények:

Tankönyvek:

Feldolgozások: Kodály Zoltán: Vegyeskarok. Editio Musica, 1972., 198–207. oldal

Zenetudomány:

Szöveg: Szöveg (OSZK)

Egyéb: Kotta (Népzene) Tarján M. Tamás: 1837. november 12. | Vidróczki Márton születése (Rubiconline)

Felvételek Ének: ének Hangszeres feldolgozások: furulya ének, beatzenekar ének, beatzenekar

További információk Bácsi Zoltán László: Kodály Zoltán „Mátrai képek” című kórusművének elemzése tanári és tanulói szemmel

Kategória:Magyar népdalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok Kategória:Kodály Zoltán által gyűjtött népdalok