Bezerédi Gyula (Mogyorósbánya, 1858. április 9. − Budapest, 1925. július 30.) magyar szobrászművész.
Életútja bélyegkép|jobbra|Washington elnök szobra (1906) bélyegkép|jobbra|Tinódi Lantos Sebestyén szobra (1907) Gyula a csehországi Brzorád Rudolf - Rozsö, egy mogyoródi tanya és szénbányák tulajdonosa és Nedeczky Vilma, az 1848-ban kivégzett Török Ignác, a magyar szabadságharc tábornokának unokahúga gyermekeként született.STEINBAUER, Jan. O předcích zemského a říšského mladočeského poslance JUDr. Eduarda Brzoráda. Děje rodů von Herites, von Krziwanek, Delorme a Brzorád. [online]. [cit. 18.04.2025]. Elérhető online
Szobrászkodást Alexy Károlynál, majd a bécsi akadémián tanult. A Burg szobrászati díszítésében vett részt, hazatérve dekoratív szobrokat mintázott. Csárdás és Menuette című szobrai a Vigadóban voltak láthatók, a második világháború idején Budapest ostromakor, 1945 elején megsemmisültek. Számos épületszobra maradandó alkotás, például ő készítette 1896-97-ben a Pannonhalmi Bencés Főapátság millenniumi emlékműve oszlopcsarnokának és timpanonjának díszítő szobrait. A Magyar Állami Operaház udvari reprezentációs termeinek előcsarnokában a lépcső alján két pajzsos, bronzból öntött apródszobor Bezerédi Gyula alkotása. A díszítő szobrászat mellett monumentális emlékműveket is tervezett. A kolozsvári Mátyás király emlékmű pályamunkáját is igen jónak találta a zsüri, de végül Fadrusz János mellett döntött.
Bezerédi monumentális szobrászati alkotásai Budapesten, a Városligetben és a Népligetben láthatók. A Városligetben látható George Washington szobra, melyet az amerikai magyarok és az itthoni magyarok barátsága hozott létre, hiszen ekkor már Clevelandben állt a Kossuth-szobor (1902-ben leplezték le). A budapesti Washington szobor leleplezésére 1906. szeptember 16-án került sor, hatásos beszédet mondott a mindig 30 millió magyart emlegető Rákosi Jenő, s jelen volt az ünnepségen Kossuth Lajos fia Kossuth Ferenc is, aki ekkor Ferenc József kereskedelmi minisztere volt.Vasváry Ödön: A budapesti Washington-szobor 60 éves. (Eredetileg Vasváry 1966 augusztusában írta ezen cikkét feltehetően a Szabadság című magyar nyelvű amerikai lapba.) In: Vasváry Ödön: Amerikai magyarok. Szeged, Somogyi Könyvtár, 1988. 144-146. p.
Bezerédi másik monumentális alkotása a török megszállástól szenvedő magyarság hírvivőjének, történetírójának, Tinódi Lantos Sebestyénnek állított emléket, e szobor 1906-1907-ben készült, 1907-ben leplezték le, eredetileg a Blaha Lujza téren, a Népszínház előtt állították fel, de a metró építése miatt 1955-ben áthelyezték a Népligetbe. 1907-ben a szobor mintegy szimbolizálta, újra gazdasági, politikai nehézségek lesznek, s oly vérzivataros idők köszöntenek ránk, mint Tinódi Lantos Sebestyén korában.
Valódi sírhelye a Kerepesi temető 39/1-4-25 sírhelyen már nem azonosítható, jelképes sírja a Fiumei úti sírkert 34-7-28 sírhelyen található.Tóth Vilmos:„Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018. 230 és 231. o. Jegyzetek
Források Művészeti lexikon. 1. köt. /szerk. Zádor Anna és Genthon István. Budapest; Akadémiai Kiadó, 1965. Bezerédi Gyula szócikkét lásd 231. p.
Kapcsolódó szócikkek Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyar Állami Operaház
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1925-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek